Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-185

Az országgyűlés képviselőházának 1 igennel szavazni, akik pedig- nem fogadják el, méltóztassanak nemmel szavazni. Kérdem te­hát a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni Györki Imre képviselő ur kiegészitő indítványát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, mél­tóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebb­ség. A Ház Györki képviselő ur kiegészitő in­ditványát elvetette. Következik a 40. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. GuMcza Ferenc jegyző: (olvassa a 40. §-t.) Propper Sándor! Propper Sándor: T. Képviselőház! Ez a sza­kasz második bekezdésében tizenhárom hetet kivan beszámítani azok számára, akik betegség okán egy naptári évben 13 hetet nem dolgoztak. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Ezt egyrészt kibőviteni kivánnám húsz hétre, másrészt ezt a kedvezményt szeretném a munkanélküliekre is kiterjeszteni. Ha a beteg­ség miatt nem dolgozókra nézve jogosult ez a kedvezmény, mint ahogy jogosult, mert hiszen a szűk táppénzből járulékot fizetni nem tud­nak, nincs is móldjuk rá, annál inkább méltá­nyos a munkanélküliekre nézve, akik sem táp­pénzt, sem semmit nem kapnak, teljesen ellá­tatlanok és képtelenek járulékot fizetni. Azt Tiiszem, méltánytalan volna, ha a törvényhozás elhanyagolná a maga teendőit és nem gondos­kodnék a munkanélküliek támogatásáról, igy tehát nem róhatja rájuk azt a kötelezettséget, hogy munkanélküliség esetén viszont más biz­tosítási ág terheit viseljék. De erkölcsileg is lehetetlennek tartom, hogyha valaki munka­nélküliség miatt nem tud fizetni járulékot, eb­ből az okból rokkantsági és öregségi biztosí­tási igényeit elveszítse. Azt hiszem, az a legelemibb és legkedve­sebb, ha azt tesszük, hogy a betegeknek nyúj­tott ez a kedvezmény kiterjedjen a munkanél­küliekre is. Figyelmébe ajánlom a mélyen t. minister urnák a szakszervezetek gyakorlatát. A szak­szervezetek, amelyek segélyt nyújtanak tag­jaiknak munkanélküliség esetén, kétféle járu­lékot állapítanak meg, az egyikféle járulék azokra vonatkozik, akik munkában állanak, a másikféle járulék pedig egészen minimális, in­kább csak szimbolikus járulék, amelyet azok fizetnek, akik munkanélkül vannak, abból a célból, hogy tagsági folytonosságukat megtart­sák. Ismétlem, ez egészen minimális járulék, inkább szimbolikus jelentősége van. de lehe­tővé teszi a tagnak, hogy munkanélkülisége miatt tagsági igényjogosultságát ne veszitse el és a folytonosság megmaradjon, Azt hiszem; ezt a szociális és részben gazdasági vonatko­zású szempontot nem lehet figyelmen kivül hagyni s ennek következtében javaslom, hogy a 40. § 2. bekezdésében »betegség, rokkantság egy-egy naptári évre legfeljebb 13 hetet« kité­tel helyett »betegség vagy munkanélküliség, rokkantság egy-egy naptári évre legfeljebb 20 hetet« méltóztassék beiktatni. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nemi) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni! Vass József népjóléti és munkaügyi minis­ter: T. Ház! Ez a 13 hét a paragrafus második részében teljesen kongruens módon javasolta­tik a vároimámy fentartására vonatkozó 13 heti regulával. Mivel pedig a 13 hét, a váromány fentartására vonatkozó idő, már szorosabb íkap>­csolatban van a matematikai számítással, ezt a kongruenciát a magam részéről nagyon fon­5. ülése 1928 június 13-án, szerdán. 31 tosnak tartom (Propper Sándor: Az az átkos matematika!) s épen azért kérem, hogy az áldott matematikát, amelynek áldásait fogjuk látni ennek az intézményinek felvirágzásában, méltóztassanak figyelembe venni s a javaslat mellőzésével az eredeti saöjveget elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Következik a határozathozatal. A 40- § 1. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelenteni ki. A 2. bekezdéssel szembenáll Propper kép­viselő ur módositó inditv árnya. Kérdem a t. Há­zat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfo­gadni, szemben Propper képviselő ur indítvá­nyával, igen vagy nem? (Igen!) Az eredeti szö­veg fogadtatott el, Propper képviselő ur indit­ványa elvettetett. Következik a 4L §. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a ál. §4). Györki Imre! Györki Imre: T. Ház! A 41. §-hoz javasla­tot terjesztek he, amely azt célozza, hogy a 4L § 2. pontja töröltessék. A 2. pont arróií be­szél, hogy nem számitható be a várakozási időbe az az idő, amely azalatt telük, el, ha valaki a felépülést szándékosan késlelteti. Ugyanez a törvényes intézkedés megvan az 1927 : XXI. tcikkben és mi ott is hibáztattuk, hogy ilyen címen valaki eEen el lehessem járni. Sajnos, az az aggályunk, amely akkor a beteg­ségi biztositási törvény rendelkezésével szem­ben fennállott, a gyakorlati életben beigazoló­dott és pedig olyképen, hogy a munkásbizto­sitó intézet felhasználja ezt arra^ hogy meg­vonja egyes tagoktól a tápsegélyt azért, mert az orvos strikt utasitásának nem teszneik ele­get. Előfordultak ilyen esetek. Azt hiszem, magának az igen t. minister urnák is van tudo­mása arról, hogy a zalaegerszegi, úgynevezett Vass József-Otthonban, valamint a gyulai sza­natóriumban az oda behelyezett tagok egyrésze — tűrhetetlen lévén az ott tartózkodás — el­hagyta az Otthont, illetőleg a szanatóriumot, ahol sem a bánásmólddal, sem az élelmezéssel, sem a gyógykezeléssel nem voltak megelé­gedve, hazajöttek ós akkor a pénztár ezeket a tagokat megfosztotta a további táppéhizsegé­lyéktől. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Nagyon helyesen!) Azzal az indokolással történt ez, hogy nem tettek eleget az orvos utasitásának. A minister ur azt mondja, hogy nagyon helyes. Ha azon­ban a minister ur konkréten megvizsgálná és tudomásul venné azokat a panaszokat, ame­lyek kiváltották ezekből a gyógyulásra odakül­dött szerencsétlen emberekből, azt az elhatáro­zást, hogy otthagyják a helyet, akkor megva­gyok róla győződve, hogy más véleményen volna. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Megtörtént a vizsgálat!) Ugy látszik, hogy nem történt meg a vizsgálat, mert a mi­nister ur elfogadta azt a jelentést, amelyet hozzá felterjesztettek. Ha ellenben a minister ur ezeket az embereket meghallgatta volna, vagy tudomásulvenné, hogy Zalaegerszegen lopás gyanúja miatt egy államrendőrségi de­tektív bement a szanatóriumba és ott súlyos tüdőbetegeket, erősen lázas embereket végig­pofozott és végigütlegelt, akkor nem mondaná, hogy ez helyes. (Propper Sándor: Ez a dicső magyar szociálpolitika!) Minister ur, erről hi­vatalos adatok vannak. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Ez először nem igaz, és másodszor nem szociálpolitika!) Nem szo­ciálpolitika és az a baj, hogy ilyen történik a niunkásbiztositóintézet intézményeiben. (Zaj.) Ha méltóztatik a zalaegerszegi törvényszéki

Next

/
Thumbnails
Contents