Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-185
Az országgyűlés képviselőházának 1 igennel szavazni, akik pedig- nem fogadják el, méltóztassanak nemmel szavazni. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni Györki Imre képviselő ur kiegészitő indítványát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház Györki képviselő ur kiegészitő inditványát elvetette. Következik a 40. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. GuMcza Ferenc jegyző: (olvassa a 40. §-t.) Propper Sándor! Propper Sándor: T. Képviselőház! Ez a szakasz második bekezdésében tizenhárom hetet kivan beszámítani azok számára, akik betegség okán egy naptári évben 13 hetet nem dolgoztak. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Ezt egyrészt kibőviteni kivánnám húsz hétre, másrészt ezt a kedvezményt szeretném a munkanélküliekre is kiterjeszteni. Ha a betegség miatt nem dolgozókra nézve jogosult ez a kedvezmény, mint ahogy jogosult, mert hiszen a szűk táppénzből járulékot fizetni nem tudnak, nincs is móldjuk rá, annál inkább méltányos a munkanélküliekre nézve, akik sem táppénzt, sem semmit nem kapnak, teljesen ellátatlanok és képtelenek járulékot fizetni. Azt Tiiszem, méltánytalan volna, ha a törvényhozás elhanyagolná a maga teendőit és nem gondoskodnék a munkanélküliek támogatásáról, igy tehát nem róhatja rájuk azt a kötelezettséget, hogy munkanélküliség esetén viszont más biztosítási ág terheit viseljék. De erkölcsileg is lehetetlennek tartom, hogyha valaki munkanélküliség miatt nem tud fizetni járulékot, ebből az okból rokkantsági és öregségi biztosítási igényeit elveszítse. Azt hiszem, az a legelemibb és legkedvesebb, ha azt tesszük, hogy a betegeknek nyújtott ez a kedvezmény kiterjedjen a munkanélküliekre is. Figyelmébe ajánlom a mélyen t. minister urnák a szakszervezetek gyakorlatát. A szakszervezetek, amelyek segélyt nyújtanak tagjaiknak munkanélküliség esetén, kétféle járulékot állapítanak meg, az egyikféle járulék azokra vonatkozik, akik munkában állanak, a másikféle járulék pedig egészen minimális, inkább csak szimbolikus járulék, amelyet azok fizetnek, akik munkanélkül vannak, abból a célból, hogy tagsági folytonosságukat megtartsák. Ismétlem, ez egészen minimális járulék, inkább szimbolikus jelentősége van. de lehetővé teszi a tagnak, hogy munkanélkülisége miatt tagsági igényjogosultságát ne veszitse el és a folytonosság megmaradjon, Azt hiszem; ezt a szociális és részben gazdasági vonatkozású szempontot nem lehet figyelmen kivül hagyni s ennek következtében javaslom, hogy a 40. § 2. bekezdésében »betegség, rokkantság egy-egy naptári évre legfeljebb 13 hetet« kitétel helyett »betegség vagy munkanélküliség, rokkantság egy-egy naptári évre legfeljebb 20 hetet« méltóztassék beiktatni. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nemi) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni! Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! Ez a 13 hét a paragrafus második részében teljesen kongruens módon javasoltatik a vároimámy fentartására vonatkozó 13 heti regulával. Mivel pedig a 13 hét, a váromány fentartására vonatkozó idő, már szorosabb íkap>csolatban van a matematikai számítással, ezt a kongruenciát a magam részéről nagyon fon5. ülése 1928 június 13-án, szerdán. 31 tosnak tartom (Propper Sándor: Az az átkos matematika!) s épen azért kérem, hogy az áldott matematikát, amelynek áldásait fogjuk látni ennek az intézményinek felvirágzásában, méltóztassanak figyelembe venni s a javaslat mellőzésével az eredeti saöjveget elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 40- § 1. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelenteni ki. A 2. bekezdéssel szembenáll Propper képviselő ur módositó inditv árnya. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Propper képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (Igen!) Az eredeti szöveg fogadtatott el, Propper képviselő ur inditványa elvettetett. Következik a 4L §. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a ál. §4). Györki Imre! Györki Imre: T. Ház! A 41. §-hoz javaslatot terjesztek he, amely azt célozza, hogy a 4L § 2. pontja töröltessék. A 2. pont arróií beszél, hogy nem számitható be a várakozási időbe az az idő, amely azalatt telük, el, ha valaki a felépülést szándékosan késlelteti. Ugyanez a törvényes intézkedés megvan az 1927 : XXI. tcikkben és mi ott is hibáztattuk, hogy ilyen címen valaki eEen el lehessem járni. Sajnos, az az aggályunk, amely akkor a betegségi biztositási törvény rendelkezésével szemben fennállott, a gyakorlati életben beigazolódott és pedig olyképen, hogy a munkásbiztositó intézet felhasználja ezt arra^ hogy megvonja egyes tagoktól a tápsegélyt azért, mert az orvos strikt utasitásának nem teszneik eleget. Előfordultak ilyen esetek. Azt hiszem, magának az igen t. minister urnák is van tudomása arról, hogy a zalaegerszegi, úgynevezett Vass József-Otthonban, valamint a gyulai szanatóriumban az oda behelyezett tagok egyrésze — tűrhetetlen lévén az ott tartózkodás — elhagyta az Otthont, illetőleg a szanatóriumot, ahol sem a bánásmólddal, sem az élelmezéssel, sem a gyógykezeléssel nem voltak megelégedve, hazajöttek ós akkor a pénztár ezeket a tagokat megfosztotta a további táppéhizsegélyéktől. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Nagyon helyesen!) Azzal az indokolással történt ez, hogy nem tettek eleget az orvos utasitásának. A minister ur azt mondja, hogy nagyon helyes. Ha azonban a minister ur konkréten megvizsgálná és tudomásul venné azokat a panaszokat, amelyek kiváltották ezekből a gyógyulásra odaküldött szerencsétlen emberekből, azt az elhatározást, hogy otthagyják a helyet, akkor megvagyok róla győződve, hogy más véleményen volna. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Megtörtént a vizsgálat!) Ugy látszik, hogy nem történt meg a vizsgálat, mert a minister ur elfogadta azt a jelentést, amelyet hozzá felterjesztettek. Ha ellenben a minister ur ezeket az embereket meghallgatta volna, vagy tudomásulvenné, hogy Zalaegerszegen lopás gyanúja miatt egy államrendőrségi detektív bement a szanatóriumba és ott súlyos tüdőbetegeket, erősen lázas embereket végigpofozott és végigütlegelt, akkor nem mondaná, hogy ez helyes. (Propper Sándor: Ez a dicső magyar szociálpolitika!) Minister ur, erről hivatalos adatok vannak. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Ez először nem igaz, és másodszor nem szociálpolitika!) Nem szociálpolitika és az a baj, hogy ilyen történik a niunkásbiztositóintézet intézményeiben. (Zaj.) Ha méltóztatik a zalaegerszegi törvényszéki