Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-191

236 Az országgyűlés képviselőházának 191. ülése 1928 június 21-én, csütörtökön. sal az oi szag népének kárára, hátrányára. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Amely törvényjavaslat, szerződés ilyesmit tartalmaz, azt én elfogadni nem tudom, miért is a részletes tárgyalás alapjául ezt a törvényjavaslatot el nem fogadhatom. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Ház! Az imént a tanácskozóképességnek megállapításánál Esztergályos János jegyző ur teljesen precizen állapította meg, hány képviselő van jelen. Olvasás közben jött még négy képviselő, (Rothenstein Mór : Mint rendesen!) akinek a megjelenését nem is láthatta. (Ugy van ! a baloldalon.) Esztergályos jegyző urnák működését mindenkor kiválónak tartottam, aki igazságosan és jegyzői tisztéhez mérten becsületesen végezte dolgát. (Jánossy Gábor: Senki sem vonja kétségbe! — Helyeslés.) Én ez alkalommal a gyorsírói feljegyzések szerint egy kifejezést használtam, az ellen próba kifejezést, pedig a dolgok befejezése után az újra számol tatást kellett volna használnom. Ellenpróba a Ház tanácskozóképességének megállapításánál nem lehet, ezért kérem a t. Ház elnézését. (Helyeslés.) Ez a jövőben precedensül nem szolgálhat (Helyeslés.) Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom, és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javasolom, hegy a legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk, és annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szereplő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig a tegnapi ülésünkön tett bejelentésnek megfelelően fel fogom olvastatni a kereskedelemügyi minister ur írásbeli válaszát Szilágyi Lajos képviselő ur folyó évi április hó 25-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa). »T. Ház! Szilágyi Lajos képviselő ur folyó évi április hó i!5-én a ministerelnök úrhoz következő interpellációt intézte : »Hajlandó-e az igen t. ministerelnök ur a géperejű társaskocsi és a géperejű árufuvarozó kocsiközlekedés kérdéseit — az érdekelt minister urakkal és az érdekelt vállalatok hivatalos képviseleteivel ujabb beható megbeszélés tárgyává tétetni í Hajlandó-e a magyar vasutak által alakított Mavart vállalkozást eredeti hivatásának megfelelően az alapszabályainak kereteibe kényszeriteni és hajlandó-e ezen részvénytársaság terjeszkedésével szemben is a városi autóbusz-üzemeket és a magánvállalkozók autóbusz-üzemeit szerzett jogok tekintetében megvédeni 1 Végül hajlandó-e a ministerelnök ur az eddigi visszaélések és törvénytelenségek beszüntetésével a vasút- és a gépkocsi vállalkozás érdekeit parancsolólag összeegyeztetni s mindkettőt a nagyközönség szolgálatába kényszerítve a kettőjük között jelenleg fennálló és a köz érdekeire feltétlenül káros helyzetet megváltoztatni ?» Van szerencsém az interpellációra a ministerelnök ur megbízásából a következőkben válaszolni : r .

f A géperejű társaskocsi és a géperejű árufuvarozási ipar ügyeit az érdekelt vállalatok képviseleteivel ismételten behatóan megbeszéltem és elvi jelentőségű kérdésekben azok véleményét ezután is mindenkor készséggel hajlandó leszek kikérni Itt többek között, amidőn a t. képviselő ur, mint ezen érdekeltség legjelentősebb képviseletének elnöke, f. évi március hó 3-án nálam ' megjelent, arra kértem, hogy az érdekeltség kívánságait és panaszait írásban is juttassa elémEz megtörténvén, f. évi május hó 3-án kelt leiratomban mindezekre olyan kimeritő választ adtam, mely lényegéten az interpellációra adható választ is tartalmazza. Egyébként a gépjármű vállalatokra vonatkozó kérdéseknek a legutóbbi évek tapasztalatai nyomán szükségesnek mutatkozó újbóli rendezése céljából az ősz folyamán törvényjavaslatot szándékozom a képviselőház elé terjeszteni. A törvényjavaslat szövegét már elkészítettem és annak előzetes letárgyalása program m szerűen folyik. A legközelebbi időben a tervezetet az érdekeltségekhez — köztük a Magyar Autóbusz és Teherautóvállalatok Országos Szövetségéhez is — elfogom juttatni és így a két »viselő ur interpellációjában kifejezésre juttatott első Jdvánsága ki lesz elégítve. Ami a Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalata Részvénytársaság működésével kapcsolatban kifejezett észrevételeket és kívánságokat illeti, van szerencsém a következőkéi előadni : A m. kir. posta és a Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalata R. T. részére engedélyezett, vagy kilátásba helyezett járatok a szóban forgó intézmények kiegészítő részét képezik és az a rendeltetésük, hogy nevezett intézményeknek, különösen a vasutaknak, az automobil szorongató versenye mellett is, közérdekű feladataik ellátását biztositsák. Mi sem természetesebb ugyanis, hogy azt a forgalmat, mely a vasútról a gépjármű szállításra kivan átterelődni, a vasutak felfogni igyekeztek és e célból maguk gépjáróművállalatot létesítettek. Minthogy pedig a tömegszállitás és a távolsági forgalom rendszeres fentartásának a vasutak a legfőbb biztosítékai, amit, mint tömegcikkeket termelő agrárországnak, különösen szem előtt kell tartanunk, minthogy továbbá a vasutak ban óriási vagyonértékek és pedig tulnyomólag állami tőkék vannak befektetve, kézenfekvő, hogy a gépjárómű-vállalatok engedélyezésénél ezeknek elsőbbséget kell biztosítani. Hasonló kiváltságos elbánás a postát is_ megilleti, mely az amúgy is fenntartandó postaiáratok gazdaságosabbátétele, végeredményben tehát a közönség jobb kiszolgálása érdekében, ezeket^személyszállítással igyekszik Összekapcsolni és a vasutak autóvállalatai emellett a közönség közlekedési érdekeit is lényegeden jobban képesek kielégíteni, mint a magángépkocsi-vállalatok, mert megfelelő nagyobb tőkeerővel rendelkezvén, módjuk van vállalataikat rendes, pontos és biztos közlekedésre berendezni. Tekintetbe veendő továbbá az is, hogy a «Mavart» a vele kötött megállapodás értelmében nemcsak az általa fenntartott vonalakon létesít járatokat, hanem az általam megjelölendő közforgalmi érdekből indokolt, de egyelőre jövedelmezőséggel nem kecsegtető oly útvonalakon is, amelyekre magánvállalat nem it>en találkoznék. A közérdeket képvi-elő posta és a magasabbrendű közlekedési érdeket képviselő vasutak. illetve az államvasutak túlnyomó részesedésével működő Mavart előtt tehát a magánérdeknek bizonyos mértékig háttérbe kell vonulnia Ennek helyességét uryan a képviselő ur^is elismerte, azonban kifogásolta mindenekelőtt, hogy a Mavart ügyvitele a Budapesti Autótaxi R.-T.-re bízatott, továbbá, hogy a Mavart járatainak engedélyezésénél az érdekképviseleteket meg kellett volna hallgatni, másrészt a már létező vállalatok érdekeit meg kellett volna óvni. Az Autótaxi R.-T.-ot az uj alakulatba maguk