Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-191
228 Az országgyűlés képviselőházának 191. ülése 1928 június 21-én, csütörtökön. adásában (olvassa): »Die Monopolgebilde der neuen Wirtschaft müssen ihr Recht vom Staat empfangen und andererseits muss der Staat die Einhaltung der aus dem Monopol entspringenden Pflichten überwachen«. Osztályharcos jellegén kivül — hiszen hozzátartozik — nemzetközi is ez az üzlet azért, mert azok a tőkések, akiknek érdekében ez a javaslat idekerült, egy külső országnak kapitalistái, akiknek számára Magyarország tisztán és kizárólag nem is »a piac«, hanem csak »egy piac« jellegével bir, amelyet mi természetesen nem kifogásolhatunk, mert hiszen mi a nemzetköziséget, mint a fejlődésnek szükségszerű formáját tekintjük; nem is vesszük rossznéven, csak azok számára tartjuk ezt mementónak, akik szivesen tetszelegnek, különösen a hatalom birtokában, a hazafias frazeológia köntösében, akik szivesen ágálnak egy görögtüzes nacionalizmus koturnusain, de ugyanakkor lemondanak még a jus murmurandiról is csak azért, hogy ismeretlen és ismerős kapitalista államok gyarmatositási parancsaihoz hozzájárulhassanak. Ha a javaslatot s az azt kisérő és most már benyújtott szerződést vizsgáljuk, akkor legelőször azt állapithatjuk meg, hogy a javaslat önmagában véve egy unbedingte Unterwerfung, amely monopóliumot kivan adni a meglévő gyufagyáraknak a gyufa árának szabad megállapításában. A gyufa árának szabad megállapítása. Ezt halljuk mindannak ellenére, hogy az előttem szólott kormánypárti képviselő urak többször rámutattak a kormánynak azokra a lehetőségeire, amelyek szerint a gyufa áralakulásába beleszólhat, azt mondották, hogy hiszen a kormánynak szerződésben biztosított joga a hat filléren felüli ár megállapítása, de ha ezt ugyancsak a marxista szemüvegen keresztül nézzük, akkor — ismerve a trösztöknek és kartelleknek hatalmát — megállapíthatjuk azt is, hogy az talán lehetséges, hogy ez a svéd-amerikai tröszt bele fog szólni Magyarország belpolitikájába, de hogy a magyar kormány beleszólhasson a svéd-amerikai gyufatröszt ármegállapitó politikájába, az előttünk teljesen és tökéletesen lehetetlennek tűnik fel. Már Várnai képviselőtársam is rámutatott arra, hogy az ármegállapításnál a kormánynak csak arra van joga, hogy hozzájárulhat az ár felemeléséhez de azt meg nem tagadhatja, hiszen a szerződésben expressis verbis benne van, hogy egy tízszázalékos kalkulációnövekedés esetén az eladási ár megfelelően felemelendő, vagyis megfelelően fel kell emelni. így tehát határozottan ki van kötve a 10%-os drágulás esetén a gyufa árának felemelése. Aki ismeri a trösztök bérpolitikáját, aki ismeri a sztrájklehetőségeket, az nagyon jól tudja, hogy ezzel az eszközzel és ezzel a megállapitással menynyire útja van vágva annak, hogy az árfeleme1 esnél a kormány, mint ármérséklő közbeléphessen. A másik rész, ami idetartozik és amelyet szintén Várnai képviselőtársam emiitett, az, hogy fenn van tartva a Stab, számára az a jog is, hogy amennyiben itt bent egy belső ellenállás, egy belső revoltájás e szégyenszerződés ellen mégis megalakulna vagy megszerveződnék és az acél-kova-tapló annyiszor emlegetett eszközeire visszatérnénk, akkor a 8. § alapján még mindig módjában van a Stab-nak a kormánytól a gyujtószerszámok adójának felemelését követelni ugy, hogyha esetleg az itt számszerűleg nem garantált jövedelmet el nem éri ezen a módon, a Stab-nak más módon, esetleg még a népszaporodás megfelelő gyorsitásával is biztosítva van a maga hasznának elérése, úgyhogy most már kénytelen vagyok az utóbbi időben annyira hajszolt egykeellenes propaganda és a gyufajavaslat között összefüggést keresni. (Rassay Károly: Az öngyújtó és a népszaporodás szoros kapcsolatban van! — Derültséa. — Fábián Béla: Benne van a szerződésben! — Farkas István: Egy svéd gyufaskatulyában! — Rassay Károly: Benne van a törvényben a népszaporodás és az öngyújtó! — Csontos Imre: Az a jó! — Bródy Ernő: Mi van benne? — Fábián Béla: Benne van a szerződésben, hogy a szaporodás és a kereset összhangzásban állanak egymással! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! A szónokot pedig kérem, méltóztassék beszédét folytatni. Kéthly Anna: Azt is mondanom kell, mint szociáldemokratának, hogy ezek a körülmények nem a fejlődés érdekei ellen valók, mert ha ilyen klasszikusan ki fog domborodni az ideológiai felépítmény alól a gazdasági alap, akkor annál bizonyosabban megláthatják a szocializmus felé haladás irányvonalát. Ha ennek az üzletnek következményeit nézzük, akkor a társadalom minden rétegére vonatkozólag kötelességünk megállapításokat tenni, nemcsak annak a proletariátusnak szemszögéből, amelynek megbizásából ebben a parlamentben helyet foglalunk, hanem az egész társadalomnak a szempontjából is, amelynek egyszintre való hozatala, az osztálykülönbségek megszüntetése, a termelés, fogyasztás és árucsere igazságos rendje a szocializmus végcélja. Ha a kérdést a fogyasztó szemszögéből nézzük, akkor egészen nyilvánvalóan arra az eredményre kell jutnuník, hogy ez az adásvételi szerződés a fogyasztást a legnagyobb mértékben sújtja, drágítja, közvetlen és felmérhető drágaságot okoz. A gazdasági jelenségek egymásbakapcsolódásának törvényszerűségéből folyik természetszerűleg az, hogy ez a drágulás nem az Istentől elrugaszkodott, nemzetközi zsidó marxistákat, a városi 'munkásságot éri, amely a maga gázával, villanyával némileg mentesítve van ennek a javaslatnak és szerződésnek kötelezettségei és hátrányai alpi, hanem teljes egészében és teljes súlyában nehezedik a maga hatásával a falu magyar, keresztény népére. (Krisztián Imre: A nők nagyon sokat cigarettáznak! Konkurrenciát csinálnak a falunak! — Esztergályos János: Már megint terrorizál! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Bródy Ernő: Mi az? Védi a svédeket 1 ? — Krisztián Imre: Nem a'! — Bródy Ernő: A svédeket tetszik védeni? Mikor választják meg díszpolgárnak azt a svédet? — Krisztián Imre: Több, mint valószínű, hogy nem méltóságodat fogjálki megkérdezni! És mikor fog öm 30 krajcáros kacagányban vidékre jönni? —Bródy Ernő: Svodströim mestert vagy hogy is hívják, mikor választják meg! — Zaj.) Csendet kérek. (Krisztián Imre: Előbb, mint önt! — Bródy Ernő: Én nem reflektálok arra!) Bródy képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Krisztián Imre (Bródy Ernő felé): Tegye fel rólam is ugyanezt!) Krisztián képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. (Györki Imre: Már megint az a duhaj legény beszél ott? — Esztergályos János: Stuice Punica Racic! — Derültség.) Méltóztassék beszédét folytatni! (Fábián Béla: Előbb szeretném, tudni, mit mondott Esztergályos! — Krisztián Imre: Azt ő sem tudja! — Bródy Ernő: Mi van a svéd-ugor törzszsel? — Esztergályos János: Majd ha a
