Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-187

120 Az országgyűlés képviselőházának : indítványozott uj bekezdést elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház az uj bekezdést elfogadta. Következik a 176. §. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenez jegyző (o'vassa 176—177. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 178. $-#J Elnök : Az előadó ur kivan szólani. őrffy Imre előadó : T. Ház ! A szakasz 1. bekezdésének hátulról számitott hatodik sorában egy értelemzavaró vessző van, t. i. a »tagjai« szó után vessző van, amelyet törölni kérek. A második mondat t. i. tulajdonképen kibővités akar lenni, s ha ez a vessző benn maradna, az nemcsak értelemzavaró, hanem értelemhamisitó is lenne. Tisztelettel javaslom tehát, hogy a »tagjai« szó után a vessző töröltessék. Elnök : Kérdem a t. Házat, hogy a 178. §-t eredeti szövegébenméltóztatik-e elfogadni? (Nem! — Györki Imre : Nem ! Az előadó ur módosításával ! — Derültség.) Az eredeti szöveg nem fogadtatván el, a szakaszt az előadó ur módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 179. §, Gubicza Ferenez jegyző (olvassa a 179—180. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ) Elnök : A 180. § után az előadó ur uj szakasz beiktatását kívánja inditványozni. Örffy Imre előadó : T. Ház ! (Halljuk ! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Bátor vagyok olyant inditványozni, amit a baloldalon is örömmel fognak az urak elfogadni. (Halljuk ! Halljuk !) A 168. §-nál, amely az illetékmentességet tartalmazza, felhivási tévedés folytán nem jutván szóhoz, most egy uj szakaszt fogok javasolni, amely az ott kifejezésre jutó illetékmentességet lényegesen továbbfejleszti és kibőviti. Javaslatom négy irányú lesz. Először kimondjuk, hogy azokat a biztosítási kedvezményeket, amelyeket az országos biztositó intézet kap, legalább felerészben megkapják az elismert vállalatok pénztárai is, amelyek az eredeti koncepció szerint semmi kedvezményt nem kaptak volna. Másodszor ugyanezen vállalatok pénztárai érdekében, amennyiben itt ingyenes vagyoni átruházásokban részesittetnek ezek a pénztárak, tehát ajándékba kapnak ingót, ingatlant, ez az átruházás szintén teljesen illetékmentessé fog válni javaslatom 2. bekezdése értelmében. A 3. bekezdés — a pénztárak egyesülését tartván szem előtt — a vállalatok egyesülése esetén, szintén illetékmentességet állapit meg. A 4. bekezdés pedig kiterjeszti az illetékmentességet az egész vonalon az állami illetékeken tulmenőleg a községi, illetőleg a városi illetékekre is. Ezeket tartalmazza röviden az uj szakasz, amelynek most már szószerinti szövegét vagyok bátor mint uj 181. §-t javasolni a t. Háznak. (Olvassa :) 1. Az elismert vállalati nyugdíjpénztárak (XI. fejezet) a biztosítási illetékeket az ezekre nézve hatályban levő kulcsok fele mérve szerint fizetik. • 2. Ha a magánalkalmazottak munkaadója a saját alkalmazottai nyugdíjintézménye (nyugdíjintézete, nyugdijalapja, nyugdíjpénztára) szabályzatának a m. kir. népjóléti és munkaügyi minister részéről elismert vállalati nyugdíjpénztári alapszabályokként jóváhagyásával kapcsolatban, közvetlenül ennek céljából vagy következményeképen az elismerendő, vagy elismert nyugdíjpénztárra ingatlan vagy ingódolgot, jogot vagy értéket ingyen átruház, az ilyen átruházás a vagyon átruházási és okirati illeték alól mentes. 3. A magánvállalatialkalmazottak nyugdíjintézményeinek (nyugdíjintézetének, nyugdij7. ülése 1928 június 15-én

f pénteken. alapjainak, nyugdíjpénztárainak) egyesülése esetén a régi nyugdíjintézmények ingatlan és ingójavainak és értékeinek az uj, egyesitett nyugdíjintézményre átruházása a vagyonátruházási és a százalékos okirati, valamint az esetleges telekkönyvi bejegyzési illeték alól mentes : 1. ha az egyesülés a munkaadó vállalatoknak a fennálló szabályok értelmében illetékmentes egyesülésével kapcsolatban megy végbe ; vagy 2. ha ugyanazon szakmáju vállalatok alkalmazottainak nyugdíjintézményei egyesülnek. 3. Az ingatlan vagyonátruházási illeték alól ebben és a 168. §-ban meghatározott mentesség kiterjed a városi (községi) ingatlan vagyon átruházási illetékekre, (1920 : XXXIV. te. 115-117. §) is. Tisztelettel kérem ennek az indítványnak elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur nyilatkozni nem kíván. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat: méltóztatik e elfogadni az előadó ur által javasolt uj 181. §-t, igen, vagy nem ? (Igen !) A Ház elfogadja. Következik XIII. fejezet, a régi 181-, most már uj 182. §. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a régi 181., uj 182. §-t.) Fábián Béla ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a szakasz elfogadtatik. Következik a régi 182., uj 183. §. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenc jegyző (Olvassa a régi 182., uj 183. §~t.) Fábián Béla ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen ; töröltetik. Kiván-e valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a szakasz elfogadtatik. Következik a régi 183., uj 184. §. Gubicza Ferenc jegyző (Olvassa a régi 183., uj 184. §-t) Fábián Béla ! Elnök : A képviselő ur nies jelen, töröltetik. Kivan valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a szakasz elfogadtatik. Következik a régi 184., uj 185. §. Gubicza Ferenc jegyző (Olaassa a régi 184., uj 185. §-L) Fábián Béla ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a szakasz elfogadtatik. Következik a régi 185., uj 186. §. Gubicza Ferenc jeygző (Olvassa a régi 185., uj 186. §-t.) Fábián Béla ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Következik a régi 186. §. Gubicza Ferenc jegyző : (Olvassa a 186—188. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. — Olvassa a 189. §-t.) Éhn Kálmán! Éhn Kálmán : T. Ház ! A 189. § után egy uj 190. §-t vagyok bátor ajánlani, és pedig a következőt, (Olvassa): »A betegségi és baleseti kötelező biztositásról szóló 1927. évi XXL te. 50. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezés azon része, hogy a terhességi és gyermekágyi segély helyett ennek tartamára a biztositó intézet az igényjogosultnak beleegyezésével anyaotthonban, vagy más hasonló intézménynél ingyenes ellátást adhat, változatlanul marad. Ellenben e szakasz további része a következőképpen módosul : »Az ily ellátás költségét a biztositó intézet legfeljebb a terhességi, illetőleg a gyermekágyi segély félösszege erejéig az intézménnyel kötött megegyezés szerint fizeti.« Az 50. §. 2. bekezdése változatlanul marad.« Indokolásul vagyok bátor felemliteni azt, hogy a ma érvényben levő intézkedések szerint