Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-187

~Àz országgyűlés "képviselőházának 187. a terhességi és szüléssel kapcsolatos nyilvános jogú gyógyintézeti ápolási költségek az államkincstár megfelelő alapjának terhére számolandók el. Ha tehát egy biztositott nő ilyen intézetbe megy be szülni, akkor ápolási díjat nem fizet, és a díjak a terhességi és gyermekágyi segélyből sem vonhatók le. Ez a biztositott nő tehát jól jár, mert az összes részére esedékes segélyeket meg fogja kapni a maga és családja részére. Ellenben itt van az anomália: ha ez a biztositott no a saját intézetébe megy be, akkor a biztosítási segélytől teljesen elesik, mert az az összeg levonódik az ő ápolási, illetőleg gondozási napjaira. Ezt a diszparitást — hogy ugy mondjam —, hogy az egyik helyen nemcsak megfelelő elbánásban részesül, de segélyben is, a másik helyen ugyan részesül elbánásban . . . Elnök

: A képviselő urat kénytelen vagyok beszédében félbeszakítani. A nekem feladott indítványban azt olvasom, hogy uj 191. §-t javasol, holott most a régi 189., uj 190 §-ról van szó. Éhn Kálmán : Ugyanazt olvastam fel, csak elcseréltem. Ez a diszparitás szűnne meg azáltal, hogy mig az egyik helyen teljesen ingyenes elbánásban részesül és megkapja az összes segélyeket, itt pedig igaz, hogy elbánásban részesül, de nem kap semmiféle segélyt. Azt tartalmazza tehát javaslatom, hogy itt, ebben a saját intézetében fele segélyben részesülne az illető. Ez azt hiszem, nem tenne ki akkora tetemes összeget, amely a biztosító intézetet nagyon megterhelné és mégis részesülne legalább valami segélyben az illető családja isElnök : Kíván valaki szólni ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Meg kell állapitanom, hogy a képviselő ur uj 190. illetőleg most már uj 191. §-t javasol, holott a 189. § volt tárgyalás alatt. Ennélfogva először a 189. §-ra nézve jelentem ki, hogy az meg nem támadtatván, elfogadtatott. Most utána uj, immár 191. §-ként teszem fel szavazásra az Éhn Kálmán képviselő ur által benyújtott indítványt. Kérdem a t. Házat: méltóztatik-e a benyújtott uj 191. §-t elfogadni, igen vagy nem ! (Nem!) A Ház a szakaszt nem fogadja el, ennélfogva a képviselő ur indítványa elesik. Elnök : Következik a régi 190, most uj 191. §. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a régi 190., uj 191. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a régi 191., uj 192. §-t.) Éhn Kálmán ! Éhn Kálmán : T. Ház! Nem vesztem el a kedvemet azáltal, hogy az előbbi inditványom olyan elbánásban részesült. Vagyok bátor még egy uj szakaszt javasolni, és pedig a következőt (olvassa): »Az 1927. évi XXI. t. c. . . .« Elnök : Kénytelen vagyok a képviselő urat ismét félbeszakítani. Ha uj szakaszt méltóztatik javasolni, szíveskedjék megvárni, mig a 191. §-ra nézve határozatot hozunk, azután méltóztassék uj szakaszt javasolni. Ha a jelenlegi régi 191., vagyis legutolsó szakaszia nézve nem méltóztatik pótlást, vagy módosítást indítványozni, akkor szíveskedjék később előterjeszteni indítványát, amikor már a 191. § letárgy altatott. (Szilágyi Lajos : Mihez iratkozzék fel akkor ?) Uj szakasz indítványozása cimém Kérdem a t. Házat, kíván-e valaki szólni az utolsó, 191. §-hoz? (Senkisem! ) Ha szólni senki nem kivan, a 191. §-t, meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Uj szakaszt indítványoz Éhn Kálmán képviselő ur. Éhn Kálmán : A következő szakaszt indítványozom. Az 1927. évi XXI. te. 115. §-a második KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIV. ülése 1Ù28 június ï5-ên, pénteken, lâl bekezdésének eíső mondata á következőképen módosul (olvassa) : «Az Országos Munkásbiztositó Intézet vezérigazgatója és a központi egészségügyi szolgálatot vezető főorvos-igazgatója az állami rendszerű IV. fizetési osztályba tartozik, az inté^ zet többi tisztviselői az állami rendszerű V—XI. fizetési osztályba tartoznak, oly besorozással, hogy a kerületi pénztárak és kirendeltségek élén álló ügyvezető-főorvos is ugyanolyan kezdő fizetési osztályba kerül és az osztályok szakonként egyegy összesített létszámot alkotnak.» E javaslatom indokolásául bátor vagyok felemlíteni azt, hogy az előző években a munkásbiztositó pénztáraknál az ország területén a főorvosok és az ügyvezető-igazgatók ugyanolyan fizetési osztályban kezdték szolgálatukat. Az emiitett törvény életbelépésekor, vagyis f. évi január hó 1-én a Munkásbiztositó Intézet összes főorvosát egy, sőt két fizetési osztállyal hátrább tették azzal az indokolással, hogy a vezérigazgató is magasabb fizetési osztályba tartozik, mint a főorvos-igazgató. Ez az orvosi munka lebecsülését jelenti. Ezért tisztelettel kérem, hogy a már érvényben volt előző évi helyzetet méltóztassék visszaállítani. Elnök: Kivan valaki szólni! (Senkisem!) Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom. A minister ur nyilatkozni nem kivan. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az Éhn Kálmán képviselő ur által uj 192., illetőleg a számok emelkedése következtében 193. vagyis utolsó szakasz gyanánt javasolt indítványt elfogadni, igen, vagy nem ? (Nem ! — Szilágyi Lajos : Nem jóra bízták a kérelmet !) A Ház az indítványt elvetette. Ezzel t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyaltuk (Hosszantartó éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. (Györki Imre : Tapsolnak, hogy megszabadultak a 8 órás munkától.) Ezzel megszűnt a t. Ház azon határozatának érvénye, amely a napirend tárgyalására fordítandó időt napi 8 órában állapította meg. Miután 2 óra elmúlt, mai tárgyalásunk véget ért. Mielőtt napirendi javaslatot tennék, Kálmán Jenő képviselő t ur, mint a mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház ! Györki Imre országgyűlési képviselő ur a képviselőház 1928. június hó 13 án tartott ülésében interpellációt intézett a m. kir. kereskedelemügyi minister úrhoz. Beszédében a gyorsírói feljegyzések szerint egyebek közt a következőket is mondotta : (Halljuk! Halljuk!) »A minister ur a naiv megjelölést csak ministerségének múltbeli korszakára vonatkoztatta, mostani felszólalásával azonban azt bizonyította be, hogy most is csak olyan naiv minister, mert amit a ministeri székből hallottunk, azt mással, mint a naiv jelzővel illetni nem lehet.« Az elnök a képviselőt figyelmeztette, hogy amit valaki magára nézve mondott, azt nem mondhatja más az illetőre. Majd később a minister válaszára adott válaszában a képviselő ur a következőképen fejezte be mondatát: «Fenntartom azt, amit a minister ur önmagára vontkozólag mondott, hogy naiv ember, legfeljebb még csak megtoldom azzal, hogy cselekedeteiből ítélve nemcsak naiv, hanem egyúttal gonosz ember is.» A Ház elnöke kérdést intézett a Házhoz, hogy ezért a durva sértésért, amelyet Györki képviselő ur az előbbi idézet kijelentésével a ministerrel szemben használt, kívánja-e a mentelmi bizottsághoz való utasítását ? Majd, amidőn a Ház így határozott, a képviselőt a mentelmi bizottsághoz utasította. (Szilágyi Lajos: Ez csirkepör!) A mentelmi bizottság a képviselő meghallgatása után javasolja a t. Háznak, hogy a házszabályok 240. §-a 18