Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-187

108 Az országgyűlés képviselőházának 1 javaslatot kivan benyújtani. (Halljuk! Hall.juk!) Bud János pénzügyminister: T. Képviselőház! Tisztelettel beterjesztem az 1928/1929- költségvetési évben megvalósítandó beruházásokról szóló törvén yj avaslatot indokolásaival együtt. (ÉlénU éljenzés a jobboldalon es a középen.) Tisztelettel kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és az osztályok mellőzésével tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A beterjesztett törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstéttel végett kiadja a pénzügyi bizottságnak. A szó Farkas István képviselő urat illeti. Farkas István: T. Képviselőház! A pénzügyminister ur felszólalása után azoknak is el kell vetniök ezt a szakaszt, akik a pénzügyminister ur felszólalása előtt meg akarták szavazni. (Szilágyi Lajos: Ez igaz!) A pénzügyminster ur csak arról győzhetett meg mindenkit, hogy ezt a szakaszt a törvényjavaslatban benhagyni nem lehet. Vagy komolyan csinálunk valamit, vagy pedig a kormány a szociálpolitikában is saját céljaira, vagy a kapitalizmus céljaira a kormányzaton keresztül felhasználandó tőkéket !akar biztosítani. Vagy szociálpolitikát csinálunk, vagy adópolitikát, de a kettőt összeegyeztetni nem lehet. Már pedig itt nyilvánvaló, hogy a pénzügyminister a rokkantsági és öregségi biztosításból befolyó

1 járulékösszegeknek 70%-át a maga rendelkezésére akarja fentartani. Ő akar az összeg felett diszponálni és ezt ugy akarja felhasználni, amint jónak tartja. A pénzügyminister ur azt mondotta, hogy népszerű dolog nekünk ez ellen beszélnünk. Ez nem népszerűség kérdése, hamem a szociálpolitika kérdése, annak a kérdése, hogy ne tegyük fikcióváa dolgot, mert ez az egész rendelkezés lerontja mindazt, amit ehhez hozzáfűztek. Ez nem szociálpolitika, hanem adóforrás lesz, pénzösszeg lesz, amelyet az állam saját tetszése szerint fog és akar felhasználni. Hát a nagykapitalizmust akarja tömni? Ennek akar szolgáltatni a pénzügyminister ur azokból a járulékokból, melyeket a legszegényebb néposztályból a rokkantsági és öregségi biztosítás céljaira bevesznek? Azt nem látta még a világ sehol sem, azt nem csinálták sehol a világon, hogy a rokkant járulékokkal tömjék a kapitalistákat^ hogy fezeknek nyújtsanak ezekből kedvezményeket és ha majd egy Bacher megbukik, ebből a pénzből fogják szanálni. Ez lesz — mert csak ez lehet — a gyakorlati értéke., ha ez ki lesz szolgáltatva a kormánynak. Továbbmegyek. Hosszú vita volt itt a mezőgazdasági munkások biztositásáról. Széles rétegek az egységespártból, sok képviselő a keresztény pártból is és a mi pártunk részéről is felszólaltak és bebizonyították, hogy a mezőgazdasági népesség micsoda nyomorult helyzetben van, mennyire el^ van hanyagolva a nép egészségügye, a nevelése, mennyire nincs betegség, baleset, rokkantság ellen biztosítva. Erre kaptuk azt a ministeri választ, hogy ez a törvény meglesz, törvény lesz a mezőgazdasági munkások betegség, baleset és rokkantság esetére szóló biztositásáról és hogy ez be lesz kapcsolva ennek a Munkásbiztositó Intézménynek a keretébe. Kérdezem tehát: a legszegényebb néprétegre, a mezőgazdasági munkásságra akarják-e kivetni azt a magasabb járulékot, amelyből a betegség és baleset megelőzésére szükséges intézkedéseket majd I 7. ülése 1928 június 15-én, pénteken. foganatosítani lehet? Mert betegségi, rokkantsági és aggkori biztosításról nem lehet beszélni anélkül, hogy a megelőző, a preventiv intézkedések meg ne történjenek. Ezeknek az összegeknek, amelyek itt befolynak, egyenesen az volna a céljuk, hogy preventiv berendezésekét csináljanak szociálpolitikai téren, amelyek a betegséget, a balesetet megakadályozzák, tehát népvédelmet csinálnak. Miből fogjuk ezt megcsinálni, ha! a t. pénzügyminister ur ráteszi a befolyó járulékokra a kezét, ha ő) akar ezek felett diszponálni és ha az ezekből befolyó összeget arra akarja felhasználni, hogy a nagykapitalizmust tömje? Bocsánatot kérek, ha ezt elfogadjuk, akkor én igazán sajnálom, hogy a szociáldemokrata párt általánosságban megszavazta ezt a törvényjavaslatot; igazán sajnálom, igazán hibáztunk vele, mert akkor nyilvánvaló ebből a rendelkezésből az, hogy itt nem a rokkant biztosítást, nem a betegségi, öregségi biztosítást szolgálja a kormány komolyan, hanem a kormány ujabb pénzforrást teremt és ezt az összeget a maga részére foglalja le és felhasználja ugy, ahogy jónak látja és nem arra a célra, amelyre rendelve van, amely a hivatása, amelyre befizetik és amelyre a törvény rendeli. Ezzel az egy szakasszal felrúgják az egész öregségi és rokkantsági biztosítást, teljesen tönkreteszik ennek értékét, de tönkreteszik az egész mezőgazdasági népesség jövőbeli biztosítását is, mert nem lesz pénz, amellyel a mezőgazdasági népességnek a biztosítását ellátni lehetne. Tessék csak arra gondolni, hogy a falvakban, a megyékben alig van egy-egy kórház; tessék csak arra gondolni, hogy mennyire állami feladat az, hogy kórházakról gondoskodjanak; tessék csak arra gondolni, hogy az a pénzügyminister, az a kormányzat ezt az összeget a maga céljaira foglalja le, — holott itt most módja és alkalma lenne azt mondani: Igen, mennél több pénzt ide, de kórházat, védőintézkedéseket ebből az összegből, nem ugy, mint a pénzügyminister ur jár el, hogy a szociálpolitikai intézkedéseket és berendezkedéseket jövedelmezővé akarja tenni. Köszönöm szépen, ez ráüti bélyegét a magyar szociálpolitikára, amikor a pénzügyminister ugy fogja fel a szociálpolitikai problémákat, hogy azoknak is jövedelmezniök kell. Adóalanyokká akarja tenni a szociálpolitikai berendezkedéseket, mert ő csak jövedelmet tud elképzelni és kivasalni minden intézményből, de hogy az a szociálpolitikai berendezés állami feladat is és hogy a pénzügyministernek is kell annyi érzékének lennie, hogy ezt az állami feladatot pénz nélkül megoldani nem lehet, ezt nem látja be. De továbbmegyek és itt az a sejtés a pénzügyminister ur beszéde után is fennáll. Nem körvonalozta tisztán, hogy miért akarja ezt a 70%-ot lefoglalni. Itt van a háborús veszedelem mindig. Hát hláborus célra akarják felhasználni a szociálpolitikából, rökkantbiztositásból befolyó összegeket? Hát a legszegényebb, legnyomorúságosabb! rétegtől vasalják be, mert máshonnan nem remélhet az állam? Bocsánatot kérek, ez a lehetőség fennáll e szerint a rendelkezés szerint és akkor a munkás fizessen azért, hogy elküldjék megint a harctérre, hogy rokkant legyen, hogy tönkremenjen, hogy elpusztuljon, hogy ott maradjon és elvesszen a testi épsége a háborúban. Lehetetlen elképzelni és megengedni, hogy szociálpolitikai iberendezkedésbŐl 'folyó bevétele-