Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-187

08 Àz országgyűlés képviselőházának 187. ülése 1928 június 15-én, pénteken. Ezeket az értékpapírokat, amelyeket ebbe a paragrafusba belevettek, békeidőben a birtokososztály vásárolta pénzfeleslegéből, vásárolták a kapitalisták és vásárolták azok, akik biztos kamatozásból nyugodt életet akartak élni; ezek szerény, de biztos kamatozású pénzként vásárolták ezeket az. értékeket. Ezek a társadalmi rétegek ilyen fixkamatozásu állampapírokat egy jó ideig nem fognak vásárolni és 50 éven belül kilátás sem lehet arra, hogy ilyen papírokat vásárolnának. Mert hiszen mi. történt? A hadikölcsön, amely ilyen papírnak in^ dúlt, teljesen elértéktelenedett s ma is látjuk a hadikölesönjegyzés szomorú áldozatait vánszorogva, szomorúan, éhesen, siratva azt,a pár koronáját, amelyet egész életük munkájának eredményéből gyűjtöttek, amelyet az államnak, a legnagyobb hitelezőnek kölcsönadtak. Látjuk azt, hogy például a jelzálogpapírok teljesen elértéktelenedtek és aki jelzálogpapírba tette pénzét, az a pénzéért papirkoronát kapott vissza. A birtokososztály gyakran egy jó vacsora árából kifizette a birtokát terhelő adósságokat. A budapesti háztulajdonosok 9

Ao-ed része silány papirkoronákban fizette viszsza a jelzálogkölcsönöket és a jelzálogpapírok tulajdonosai itt állnak teljesen szegényen, kifosztva, miköztben azok, akik a jelzálogkölcsönöket élvezték, mint mondottam, egy jó vacsora arából kifizették a házukon levő tartozásukat. Ilyen komíszsággal csak olyan kormány mer a munkásokkal szemben fellépni, mint ez a kormány, amelynek minden cselekedete, minden gondolata a munkásosztály elnyomására irányul. (Zajos ellenmondások a jobboldalon és a balközéven.) A legélesebb kifejezésre jogositja fel az embert ez a szakasz, mert ez a szakasz egyenesen és nyiltan azt mondja, hogy az egész intézményt, amely szociálpolitikai intézménynek készül,, átjátsza a pénzügyminister kezébe, akinél azonban nem a szociálpolitika a mérvadó, hanem tisztán a fiskális szempontok az irányadók. (Szilágyi Lajos: Rejtelmes pénzügyi szempontok!) Mit tudjuk azt, hogy mi készül it ti Európa helyzete még nem szilárdult meg annyira, hogy sziáz évre előre látni lehetne és hogy azok a papírok, amelyek itt fel vannak sorolva, száz évig megtartják értékállandóságukat? Nem olyan biztos Európa helyzete, hogy nyugodtan rá lehetne bizni azokat a pénzeket, amelyeket a munkások és munkaadók befizetnek, azokra a papírokra, amelyek itt kontemplálva vannak. Mit tudjuk mi, hogy mi készül ' alánt, mi készül a kormány háta mögött, olyan erők működése következtében, amelyekkel szemben a kormány eddig mindig tehetetlennek bizonyult és amely erőkkel sziemben a kormány tehetetlenségét a múltban, is bebizonyította; mit tudjuk mi, (Györki Imre: Hogy mit készít elő a kormány!) hogy mit készítenek elő. Itt akár fegyvervásárlás is, akár :máe is történhetik, mit tudjuk mi azt kontrollálni? Az autonómiának ezeknek a pénzeknek/ kezelésére, ezeknek a pénzeknek befektetésére semmi néven nevezendő befolyása nincs. Világosan kimondja a szakasz, hogy a még fenmaradó 20% ugyan szociálpolitikai Célokra van szánva, de még erről is a pénzügyminister diszponál, mert csak az ő engedélyével lehet egyik vagy másik célra ebből az összegből valamit kiadni. ''•'••Mint mondottam, Európa helyzetét nem látom olyan szilárdnak, mint tálán az urak vélik, vagy az urak embertársaikkal azt el akarják hitetni. Ma még Magyarországon tényleg nagyon ingatág alapon állunk, és nem tudjuk, mikor kevernek bele bennünket egy európai konflagrációba, ' amelynek következménye ugyanaz lehet, mint amilyen következményeket már magunk előtt láttunk: az a teljes elértéktelenedés, amely a jelzálogpapírok és koronajáradékok, nemkülönben a hadikölcsönök terén tapasztalható. Nagyon igaza van Szilágyi igen t. képviselőtársamnak, amikor tegnap azt mondotta, hogy ez a szakasz minden nemesen érző és gondolkodó embert a legnagyobb aggodalommal tölti el és e szakasz ellen még a legszélesebb technikai obstrukció is jogosult, mégpedig azért, mert, mint mondom, a múlt arra tanit bennünket, hogy különösen a jelzálog- és állami papírokkal szemben a legnagyobb bizalmatlansággal viseltessünk. De ettől eltekintek és még attól is eltekintek, ami pedig nagyon súlyos hibája a szakasznak, hogy az autonómiának pénzügyileg semmi befolyása nincs, mert az egész pénzre a pénzügyminister teszírá a kezét és senki a világon nem tudja a pénzügyministert kontrollálni, hogy ezt a pénzt mire költi. A legközelebbi választáson már érezhető lehet ennek a szakasznak a hatása. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert senki sem tudja a pénzügyministert a tekintetben kontrollálni, hogy mennyit vesz egy választás céljára ezekből a pénzekből igénybe. Az autonómiának nincs erre befolyása. (Szilágyi Lajos: Idevezet ez a pénzügyministeri erőszakosság, idevezet az agitációs költségekre. — Ellenmondás ok a jobboldalon.) Elnök: Szilágyi Lajos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Malasits Géza: Hiába tiltakoznak az urak, az ilyen autonómiáival szemben minden bizalmatlanság jogosult. (Szilágyi Lajos: Itt a kóstoló belőle.») Elnök: Szilágyi Lajos képviselő urat még egyszer figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. (Szilágyi Lajos: Még egyéb következményéi is lehetnek az ilyesminek!) Malasits Géza: Csak nyilt vál asztás utján összeállított Képviselőházbán és csak olyan kormány, amelyet a nagybirtok és a vele szövetkezett egyházi és világi feudalizmus kontrollál, merészeli megtenni azt, ami itt ebben a szakaszban terveztetik. Mert a pénzügyminister ur jól tudja, hogy azok a társadalmi rétegek, amelyek a múltban ilyen papírokat jegyeztek a pénzügy biztositására, ötven évig ilyen papirokat nem fognak jegyezni, egyetlen nagybirtokost, börzianert, bankárt nem tud rávenni a pénzügyminister ur arra, hogy ilyen állampapírokba fektesse a pénzét, mert azt mondják, könnyen előállhat clZ cl helyzet, j hogy pénzüket megint elvesztik. (Szilágyi | Lajos: Próbálják meg a Lipót-köruton!) Mert ; a pénzüket elvesztett hädikölcsöntulajdonosok példája momento arra, hogy senki pénzét ilyen papírokba ne fektesse. Ezek nem fognak állampapír okát jegyezni, nem fogják pénzüket jelzálogkölcsönökbe fektetni. Hát miért teremtette az Isten a jó proletárt? Az ő pénzűkből : fogják a nagybirtokosokat finanszírozni. Koni trollálni ezt senkisem fogja. A világon mindenütt arra használják fel ! ezekét a pénzeiket, hogy sísoiöijálpolitiikai alko; tásokba fektetik* Meg ttudtam volna érteni, ; ha a pénzügyminister, ur azt mondotta volna, i ám jólvan, a befolyó összeg 50%-a szükséges ; ahhoz, hogy biztoa pénzekbe, illetőleg biztosított papírokba helyeztessék el. de a ïenma! radő 50%-ot szociálpolitikád célokra szánotm, arra szánom, hogy azt a szörnyű szükséget, ! amely a lakások tekintetében nemcsak a fő-