Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-172

Az országgyűlés képviselőházának 172. ülése 1928. évi május hó 21-én, hétfőn, Zsitvay Tibor és Puky Endre elnöklete alatt Tiinjyai: Elnöki előterjesztések. — A polgári ügyekben a törvényszéki egyesbiráskodás hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Kálmán Jenő előadó, Györki Imre, Pesthy Pál igazságügyminister. — A kereskedelemügyi minister benyújtja az ipari tulajdon védelméről Hágában 1925. november 6 án aláirt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. — Az 1928/29. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak: Tomesváry Imre előadó, Sándor Pál. — Az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések idejének napi nyolc órában való megállapítását célzó indítvány elfogadása. — A legközelebbi ülés idejének ós nap^endjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 4 kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Vass József, Walko Lajos, Scitovszky Béla Bud János, Herrmann Miksa és Pesthy Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 20 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Urbanics Kálmán jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak a Budapesti Szegénysorsu Tüdőbetegek Szanatórium-Egyesülete elnökségének meghívóját, melyben a folyó t évi június hó 3-án délelőtt 10 órakor az Erzsébet királyné Szanatóriumban, az intézet negyedszázados fennállása és báró Korányi Frigyes szobrának! leleplezése alkalmából megtartandó ünnepi közgyűlésre a Ház tisztelt tagjait meghívja. A meghivást a Ház tudomásul veszi. Napirend szerint következik a polgári ügyekben a törvényszéki egyesbiráskodás hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) A törvényhozás 1925-ben a VIII. törvénycikkben a korábbi, a törvényszékeknél folytatott tanácsban való Ítélkezés helyett a polgári peres és perenkivüli^ ügyekben az egyesbirósági eljárást léptette életbe. A javaslatnak és a törvénynek indoka az volt, hogy a háború folyamán és a háború után következő években nagyon felszaporodott a bíróságoknál, a királyi törvényszékeknél az ügyforgalom, a szanálás következtében pedig a létszámviszonyok nagyon lényegesen megcsökkentek, úgyhogy a felszaporodott ügyforgalmat a meglevő létszámmal megnyugtatóan elintézni nem lehetett volna. Ez a szükség hozta magával, hogy a törvényihozás KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIII. az emiitett törvényben arra vonatkozólag intézkedett, hogy a polgári peres és perenkivüli összes ügyekben, amelyekben a királyi törvényszék mint elsőfokú bíróság jár el, három esztendőre — a törvény kihirdetésétől számítva az időt — a bíróságok egyesbÍróságokként járjanak el. Ennek a törvénynek hatálya a folyó évi május hó 31-ével lejár, tehát beállt a szüksége annak, hogy intézkedni kell vagy a tanácsoknak visszaállításáról, vagy az egyesbiráskodásnak korlátozásáról, vagy végleges megszüntetéséről. A viszonyok, amelyek 1925-ben ezt a törvényes rendelkezést szükségessé és indokolttá tették a mai napig nem változtak meg, mert az ügyforgalom folytonosan emelkedő. A királyi törvényszékeknél is még a normális keretek közé nem tért az vissza, a létszámviszonyok pedig semmit sem javultak és nincs is arra kilátás, hogy a közeljövőben olyan mérvben szaporítható volna a létszám, hogy a törvényszékeknél a tanácsok megalakíthatok volnának. Ezért tekintettel az idő rövidségére és közelségére is, az igazságügyi kormányzat ezt a törvényjavaslatot nyújtotta be, amelyet az igazságügyi bizottság el is fogadott, amely szerint három esztendőre fentartani kivánjia az egyesbirói rendszert a királyi törvényszékeknél. Érzi azt az igazságügyi kormányzat, — amint az egész jogászközönség is érzi — hogy az igazság követelményeinek nem teljesen megfelelő ez az egyesbiráskodási rendszer, mert ha lényegesebb panaszok talán nincsenek is, de kétségtelen az, hogy egyes esetekben kívánatos volna vagy egészben, vagy legalább részben, az, ügyek egyes csoportjára nézve visszaállítani a tanácsrendszert. Ebből az okból az igazságügyminís-ter felhatalmazást kér és kap a törvényjavaslatban arra, hogy három esztendőn belül is, — amennyiben annak lehetősége fenforog — rendeletileg is visszaállítsa, vagy egészben vagy az ügyek egyes csoportjaira nézve a tanácsban való ítélkezést a királyi törvényszékeknél. Hihető, hogy ezalatt az idő alatt, vagy a három esztendő után, visszatérhetünk a normális állapo1