Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-173

68 Az országgyűlés képviselőházának jobboldalon.) Hiszen még akad néhol kivétel egy-kettő. (Zaj.) Sehol olyan nagy érdeklődésnélküliség nem kiséri a parlament tárgyalásait, mint itt. Hivatkozhatom két választásra, amely a legutóbbi napokban, illetőleg hónapokban folyt le. Az egyik a franciaországi, a másik a német választás, amely az elmúlt vasárnap fejeződött be. Méltóztassék megnézni azt, hogy ott, ahol az általános titkos választójog mellett választanak, mégis a lakosság nagy tömege milyen józanul, milyen helyesen fogja fel a politikai helyzetet. Erre mindig azt kapjuk válaszul: hja, azok egészen más emberek, kulturálisan magasabb fokon állók, stb, nekem alkalmam volt nem egyszer, hanem több izben meggyőződni arról, hogy a magyar munkás és német és francia munkás értelmisége között fennáll-e az a nagy különbség, amelyet itt mesterségesen felállítanak mindig, amikor arról van szó. hogy az értelmiségi nivó van-e olyan, hogy a titkos választói jogot elbírálja. (Szabó István : A munkások között nem áll fenn ez a különbség, csak a vezetőik között !) Megállapíthatom nyugodt lélekkel, hogy azok a munkások, akik ma ezerszámra dolgoznak kint Franciaországban vagy más külföldi államokban, értelmiség tekintetében sokszor felette állanak a benszülött munkásoknak, (Szabó István: Ugy van! Ezt elhiszem !) szakértelem tekintetében pedig egyik-másik iparágban, pl. a motorgyártásban oly kiváló helyet foglalnak el, hogy egy magyar motormunkásnak csak azt kell mondania, hogy magyar és hogy motormunkás, s hogy melyik gyárban dolgozott, nyomban akceptálják, anélkül, hogy tudnák, hogy mire képes, és odaállítják dolgozni. Amikor ezt látjuk, akkor miért tesszük azt a különbséget, hogy a városokban megadja a kormány a titkos választójogot, a falu lakosságára pedig ezt nem meri rábízni ? Hiszen talán fordítva kellene ennek lenni. A falu lakossága az önök felfogása szerint a megbízhatóbb elem, a város a forradalmibb elem, tehát fordítva kellene csinálni, a falunak kellene megadni a titkos választási lehetőséget, a városban pedig, ahol ellenőrizni kívánják a választást, (Szabó István : Leterrorizálnák őket!) nyilttá kellene tenni a szavazást, hogy ellenőrizhető legyen, ki az, aki ezeket a bűnös eszméket vallja és akiket valamiképen helyes útra kell terelni — bogy ne mondjak súlyosabb kifejezést. Azok a választások, amelyek itt lezajlottak, kell, hogy gondolkodóba ejtsék a magyar kormányt is, mert ha helyes az a politika, amelyet az ország érdekében csinál, ha azt jónak tartja, akkor miért fél ettől a lakosságtól, miért fél bírálatot kérni ettől a lakosságtól titkos szavazás alapján? (Zaj jobbfelől. — Farkasfalvi Farkas Géza: Jól néznénk ki! Ausztra példájából akar talán tanulni? Jó ott az a titkos választójog? Bevált ? — Zaj.) Azt mondják a túloldalon, hogy a kormányt .meggyőződésből és szeretetből támogatják a választópolgárok. Itt önkénytelenül is idéznem kell Sándor Pál képviselőtársamnak tegnap az Erzsébetvárosi Körben elmondott egyik adomáját, amely szerint három kikeresztelkedett zsidó utazott egy kupéban. Kérdezték egymást, hogy miért keresztelkedtek ki. Erre az egyik azt mondja : én azért keresztelkedtem ki, mert egy keresztény lányt akartam feleségül venni. A másik azt mondja : én azért keresztelkedtem ki, mert középiskolai tanári kinevezéshez akartam jutni. A harmadik azt mondja: én meggyőződésből keresztelkedtem ki. Erre a másik kettő elkezdett nevetni, mert ezt azután senki sem hitte el. ( Jánossy Gábor : Én elhiszem i — Élénk derült173. ülése 1928 május 22-én, kedden. séff. — Szilágyi Lajos: Megvan az ellenvélemény!) Ugyanez a helyzet itt is. Ez az, amit én nem hiszek el, hogy van valaki az országban, aki meggyőződésből támogatná a kormány politikáját. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Jánossy Gábor : Hadd humorizáljon !) Vagy azért támogatja, mert valamit vár, vagy azért, mert valamit kapott. (Gr. Bethlen István ministerelnok : Nagyon elvakult !) Ha önök ezt kifogásolják és e tekintetben meg akarnak engem győzni, akkor próbáljuk ki ! Tessék a titkos választójogot törvénybe iktatni s ha a kormány akkor többséget kap, ez a legfényesebb cáfolat lesz arra, hogy nem igaz az, amit mondottam. (Zaj jobbfelől.) Ezek a példák, amelyek előttünk vannak, fényesen igazolhatják azt, hogy igenis, egyedül a titkos választójog felel meg a mai kor szellemének. A titkos választójog nem szocialista követelés — méltóztassék ezzel a gondolattal megbarátkozni, — hiszen Apponyi Albert képviselőtársunk nem szociáldemokrata, és ő sokkal előbb vallotta a választójog titkosságát, mint ahogy mi követeltük itt benn ebben a teremben és követelte olyan időkben, amelyek a háborút jóval megelőzték, s követeli ezt a német centrum, követeli és csinálja az angol konzervatív párt, amely most a titkos választójog mellett még a nőknek is adott választójogot és csinálja ezt Poincaré, akit szintén nem lehet valami szocialista felfogással meggyanúsítani. Ez tehát nem szocialista követelés. Ez az államok demokratikus berendezkedésének alapfeltétele, alapfeltétele annak, hogy egyáltalán valaki szabadon, minden külső presszió és terror nélkül a maga politikai meggyőződésének kifejezést tudjon adni! Méltóztassanak megnézni azokat az eredményeket, amelyek a francia és német választások eredményeképen itt állanak előttünk : mindenhol a szélsőségek hullottak le. (Zaj.) Tudom, hogy a német választásnál talán a kommunista eredményekre méltóztatnak célozni, de ezek az eredmények tisztán csak a szászországi és berlini munkaadók merev és a Gyosz-hoz hasonló felfogásának voltak az eredményei és azok a harcok idézték elő, amelyek következtében az utóbbi hetekben a munkaadók tömeges kizárásokat rendeltek el. Az a nagy szaporulat azonban, amely épen a szociáldemokrata szavazatokban nyilatkozik meg — a szociáldemokraták 1,200.000 szavazat-többletet értek el — igazolja azt, hogy ebben nincs veszedelem. Németországban esetleg meg fog történni az — ami eddig már Poroszországban megvolt — hogy a szociáldemokrata párt részt fog venni a kormányban és ez valószínűleg Németország javára lesz. Tudom azt, hogy egyik-másik szembenülő képviselőtársam egymás között az beszéli: igen a német szocialisták mások, mint amilyenek ti vagytok idehaza nálunk, azok nem olyanok, mint ti. Ezt a felfogást, amikor a múltban kint voltam Németországban, elmondottam a német szocialistáknak, mire azt mondták nekem : ne aggasszon benneteket ez, mert nálunk idehaza ugyanezt mondják, hogy ti vagytok különbek, mint mi. Ugylátszik, hogy ezzel ezt a tévedést el is lehet intézni. Ezek világpolitikai felfogások és ezekben a kérdésekben nekünk azt kell nézni, hogy az egész világ milyen alapokra helyezkedikObjektíve megállapíthatjuk ma már, hogy az az olasz barátság, amellyel önök olyan nagyra vannak, — nem mi, hanem önök, — (Felkiáltások a jobbóldalon : Tudjuk !) mit hozott. Nem vonom kétségbe, hogy nagyra vannak vele, csak azt mondottam, nem mi, hanem önök. (Krisztián Imre : Önök nemzetköziek !) Én a képviselő úrral erről a kérdésről nem vitatkozom épugy, mint ahogy nem állanék önnel vitába a kisüstről vagy