Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.
Ülésnapok - 1927-173
Az országgyűlés képviselőházának 1 államvasutak gépgyárának kellett volna az autóbuszokhoz szükséges alvázakat elkészíteni. Ez a gépgyár képes is erre, mert mozdonyalvázakat is készit. A motorokat és egyéb géprészeket a Mág, tehát a mátyásföldi repülőgépgyár készítette volna el ; a karosszériák tekintetében még nem történt döntés, a pályázatok most vannak elbírálás alatt. ('Szilágyi Lajos i Ma délben bontottuk fel !) De nem kétes, hogy ezt is a magyar ipar fogja kapni, az a cég, amelynek ajánlata előnyösebb és megbízhatóbb. Ezeket az autókat sürgősen el kellett volna készíteni, most pedig azt látjuk, hogy a magyar államvasutak gépgyára ezeket az alvázakat nem készítette el. S miután a mátyásföldi gépgyár sürgette ezeknek az alvázaknak leszállítását, most leszállított ötven kocsira való nyersanyagot, de ez a nyersanyag nem a magyar államvasuti gépgyárban készült, hanem a német Benz-gyárak készítménye. Annyira igaz ez, hogy ezeknek az alvázaknak egyikemásikába a németországi Benz-gyár márkája van beleütve. Az alkatrészek közül a dugattyúk, haj tókerekek és az összes csapágyak készen jöttek Németországból. A további ötven kocsihoz a Máv. gépgyár a nyersanyagot nem szállította le, hanem hozatott öt motort teljesen készen. Ha a minister ur ki fog küldeni valakit, az épugy ott fogja találni ezeket a próbastandon állni, mint ahogy mi láttuk ezeket a motorokat a próbák alatt. Mi történt tehát 1 A magyar állam vasúti gépgyár fel sem készült erre a munkára. Nem tudom miért % Micsoda okok voltak azok, amelyek erre késztették, minthogy tudta, hogy meg fogja kapni ezt a munkát. E tekintetben nem volt kétség sohasem egyetlen testületnek, hivatalnak vagy pártnak részéről, hogy ezt igy kell elkészíteni. A gyár azonban nem készült hozzá és mikor most a főváros sürgeti már az autóbuszok leszállítását és a mátyásföldi gépgyár — hozzá akarván fogni a munkához — szintén sürgeti az alvázat, az államvasuti gépgyár, hogy szállitási kötelezettségének eleget tudjon tenni, ötven autóbuszra való nyersanyagot a németországi Benz-gyárból hoz be, mint fékgyártmányt. Annyira igaz ez az én információim szerint, hogy egy Pilis nevezetű főfelügyelő körülbelül négy hétig volt kint Németországban a Máv gépgyár megbízásából és tárgyalt ott a céggel. Méltóztassék most megnézni, hogy milyen következménye van egy ilyen intézkedésnek. A mátyásföldi repülőgépgyár be van rendezve körülbelül 500 munkásra. Abban az osztályban, amelyben ezeket az autóbuszokat kívánják gyártani, azelőtt 172 ember dolgozott, ma pedig dolgozik 28, a többi kint sétál. Sétál azért, mert a helyett hogy ő végezné el a munkát, külföldről, a Benz-gyárból hozzák be azokat az alkatrészeket, amelyeket a magyar államvasuti gépgyárnak kellett volna elkésziteni. (Mozgás.) Az nem az én kötelességem, hogy ezt ellenőrizzem, igy van-e vagy nem. Én idehoztam a Ház elé ezt a botrányos ügyet abból a célból, hogy vizsgáltassák ki. N incs kétségem az iránt, hogy azok a munkások, akik látják ezeknek az alvázaknak behozatalát, és látják azokban a német gyár beütött bélyegzőjét, valót mondanak. Ebben tehát nem lehet kétség, és a Máv gépgyárnak igazolni kell tudnia munkajegyekkel, akkordcédulákkal és egyebekkel, hogy tényleg nála készült az a munka. Ha ez igaz, — és igaznak kell elfogadni, — akkor ennek súlyos következményének kell lennie. Nem hiszem, hogy külföldön valaha eltűrtek volna olyan esetet, hogy egy állami üzem, egy állami gépgyár, amikor az összes testületek — a közgyűlés és a többiek — neki kivanják juttatni a munkát, e kötelezettsége alól ugy kivan kibújni, hogy nem tudván szállítani, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIII. '3. ülése 1928 május 22-én, kedden. 67 gyorsan külföldről hoz be ötven autóbuszra való nyersanyagot. (Bud János pénzügy mi nister : Nem csak minták voltak azok?) Nem. Hangúlyozom, hogy ötven kocsira való alkatrészek voltak, tehát nem egy vagy két kocsira valók. Ök megvettek egy mintát. Megvették a Benz—Mercedes M. 26. tipusu mintát és ennek gyártására kaptak engedélyt. Szerződést kötöttek a német Mercedesgyárral, amely nekik megengedte azt, hogy ilyen tipusu gépeket itt gyáitsanak. Ezt a tipust elfogadta a főváros és ennek a megállapodásnak értelmében kiadták a rendelést, még pedig kiadták a magyar államvasuti gépgyárnak, hogy készítse el az alvázakat és a hozzájuk tartozó egyéb szerkezeteket ; a mátyásföldi automobilgyár, a Mág. késziti a motort, sebességváltót, differenciált és a többi alkatrészeket, amelyek hozzátartoznak ; a munkának harmadik része, a karosszeria-munka pedig most van elbírálás alatt, hogy kinek adatik ki. Ezen folyamat alatt a magyar államvasutak gépgyára 50 autóbuszra való alvázt leszállított a Mág-nak, de ez nem magyar gyártmány, nem az ő gyártmánya, hanem a németországi Benz-gyárnak a gyártmánya. Én igen jó helyről kaptam ezen információimat és nem hiszem, hogy én ebben tévedtem volna. Azt kérem, hogy méltóztassék ezt a kérdést megvizsgálni, és amennyiben az általam emiitett adatok megfelelnek a valóságnak, akkor szeretném végre látni azt, hogy a magyar kormány érvényt is szerez magyar iparpártolási politikájának nemcsak rendeletekben, nemcsak papiroson, hanem már egyszer abban is, hogy azt. aki ilyet elkövet, felelősségre vonja és az állásából elmozdítja. Nem kívánok ezekkel a gazdasági vonatkozású kérdésekkel foglalkozni, de rá kell mutatnom azoknak előidéző bajaira és kénytelen vagyok visszatérni oda, hogy véleményem szerint az a körülmény, hogy nálunk ilyen intézkedések lehetségesek, arra vezethető vissza, hogy a törvényhozás választása nem ugy történik, mint ahogy ez más demokratikus államokban történik. A parlament nem érzi azt a felelőséget, amellyel tartozik választópolgárainak, mint ahogy ezt érzik például azok a testületek, amelyek szorosabb érintkezésben vannak a választópolgárokkal. Méltóztassék megnézni a főváros közgyűlését, méltóztassék megnézni azt a munkát, amely ott folyik és összehasonlítani azzal a munkával, amely itt folyik. Én tudom, hogy erre azt fogják mondani egyesek, hogy ott obstruáltak, vagy nem tudom mit csináltak. Ezt csak a felületes szemlélő mondhatja, aki a főváros közgyűlésének munkáját csak az újságokból ismeri, de aki belemélyed komolyan abba a munkába, amelyet ott a fővárosi pártok végeznek, még pedig önzetlenül, annak meg kell állapítania objektive, hogy az a munka sokkal eredményesebb a fővárosra, sokkal hasznot hozóbb, mint az a munka, amely itt a törvényhozásban folyik. (Ellenmondások a jobboldalon.) Arról nem akarok külön beszélni, hogy milyen nagy érdeklődésnélküliség van itt állandóan. A pénzügyminister költségvetését a múltkor, ugy tudom, 17 szavazattal fogadták el. Senki nem érdeklődik a parlamenti tárgyalások iránt, mert az alapja annak, hogy érdeklődjék, hiányzik. A Ház tagjai nem tartoznak felelősséggel senkinek sem ; minden képviselőnek, aki ma megválaszt tott, vagy legalább is azoknak, akik a nyilt választójog révén jöttek ide, csak arra kell ügyelni, hogy a jegyzőkkel, szolgabirákkal és egyéb tényezőkkel szemben, akiktől a választás függ, főképen a kormánnyal szemben ne veszítsék el a támogatást és a szimpátiát. De hogy a választók mit gondolnak, az úgysem fontos a mai ' választási rendszer mellett. (Ellenmondások a 10