Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-184

424 Az' or szán gyűlés képviselőházának tetszésétől függ, hogy ad-e neki vagy nem ad neki. De ha én két fillért adok, t. Ház, és azt törvény biztositja, akkor én szociálpolitikát csináltam, mert jogot és kötelességet kodifikáltam. (Általánoshelyeslés.) Én tehát, t. Ház, az alamizsnajavaslat titulust, amely cím és jelleg ilyen bőkezűen adomány ózta tott erre a tervezetre,-letörlöm a tervezetről egy kézmozdulattal és megállapitom, hogy : igen, ha szegényes is, ha nem megfelelő is, ha nem is olyan bőséges, mint a 32 millió font évi hozzájárulással dolgozó angol kormánynak megfelelő javaslata, de magyar ez a javaslat, magyar szeretet van benne, a magyar társadalom, a magyar törvényhozás, a magyar kormány szeretete van kodifikálva jogok és kötelességek alakjában. (Élénk helyeslés a bal- és a jobboldalon.) Ez szociálpolitika, t. Ház, és én boldogan köszöntöm ezt a Házat most már a második esztendeje, hogy a szociálpolitika utján elindulva, elindültában a kormányt ilyen meleg és egyetemes szeretettel — a radikális kispolgárságot kivéve (Derültség a jobb- és a baloldalon.) — támogatja e törekvéseket, és arra kérem a í Házat, hogy méltóztassék ezt a javaslatot részleteiben is szigorúan elbírálni, de mindenesetre elfogadni, szociálpolitikát csinálni. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon és a középen.) Elnök : Miután az előadó ur szólani nem kivan, másnak pedig szólásjoga nincs, ennélfogva a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy az általános vita során beadott határozati javaslatok közül Gál Jenő képviselő ur határozati javaslata azt célozza, hogy a szóban levő törvényjavaslatot a Ház ezidöszerint ne tárgyalja, azt, mint a törvényjavaslattal ellentétben állót, szembeái litva bocsátom elsősorban szavazásra. Kérdem tehát a ï Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságok együttes szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, szemben Gál Jenő képviselő ur határozati javaslatával, igen vagy nem? (Igen.) A Ház tehát a törvényjavaslatot a bizottságok együttes szövegezésében a részletes tárgyalás alapjául egyhangúlag elfogadja és ezzel Gál Jenő képviselő ur határozati javaslatát elveti. Következik a munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságok együttes jelentésében foglalt határozati javaslat felett való szavazás, amely határozati javaslat felhivni kéri a kormányt arra, hogy a mezőgazdasági munkavállalóknak öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításáról legkésőbb ennek a törvényjavaslatnak, mint törvénynek hatálybalépésétől számított egy éven belül terjesszen törvényjavaslatot a Képviselőház elé. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ezt a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) À Ház a határozati javaslatot elfogadja és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Most következnék Meskó Zoltán képviselő ur határozati javaslata felett való szavazás. Minthogy azonban a képviselő urnák ez a határozati javaslata érdemben azonos a Farkas István, Várnai Dániel és Propper Sándor képviselő urak által ugyanezen ülésszakban beterjesztett és a Ház által elvetett határozati javaslattal, ennélfogva Meskó Zoltán képviselő ur határozati javaslatát a házszabályok 222. §-a értelmében szavazás alá nem bocsájtom. [Helyeslés jobbfelől.) Következik Frey Vilmos képviselő ur határozati javaslata felett való szavazás, aki utasítani kéri a népjóléti és munkaügyi minister urat arra, hogy a bányanyugbér ügyét szabályozó 4400/1926. számú rendeletet vegye revizió alá, 184. ülése 1928 június. 12-én, kedden. A minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Képviselőház! A bányanyugbér keretében történt valami szabályozása maguknak a nyugbéreknek akkor, amikor a múlt évben megszavazott kerettörvény értelmében a megfelelő rendeletet kibocsátottam. T. képviselőtársam ebben a határozati javaslatban azt kivánja, hogyha megvan a lehetősége annak, hogy a bányanyugbér keretébe tartozó bányászok nyugbérezési ügyei újra rendeztessenek, ezek tényleg rendezés alá vétessenek. Arra kérem a t. Házat, méltóztassék a határozati javaslatnak ezt a részét határozattá emelni, mert hiszen a népjóléti kormánynak egyébként is megvan a szándéka arra, hogy ezt a kibocsátott reudeletet revizió alá veszi. Van egy másik része is ennek a határozati javaslatnak. Ha a t. képviselőtársam ezt esetleg nem vonná visszásakkor mindenesetre kérném annak elutasítását. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Frey Vilmos : T- Képviselőház ! Határozati javaslatom második részét visszavonom. Elnök : Ennélfogva határozathozatal alá bocsátom Frey Vilmos képviselő ur határozati javaslatának első részét, amelyet felolvasni voltam bátor. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a határozati javaslat felolvasott részét elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház a javaslatot elfogadta s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző : (olvassa a törvjavaslat címét.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző : Propper Sándor ! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, felszólalása töröltetik. Kiván-e még valaki szólani ! (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a címet, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki Következik az I. fejezet, 1. §. Szabó Zoltán jegyző (olvassa az 1. §-t.) Elnök : Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző : Propper Sándor ! Elnök: A képviselő ur nincs itt, töröltetik. Szólásra következik ? Szabó Zoltán jegyző : Kéthly Anna. Kéthly Anna : T. Képviselőház ! Azt hiszem, az általános vita soráo az ebben a szakaszban foglaltakról volt a legtöbb szó, vagyis arról, hogy kik tartozzanak a biztositási kötelezettség alá. E javaslat 1. §-a hivatkozik az 1927 : XXI. tc.-re és az ott biztosítás alá eső üzemeket, vállalatokat, hivatalokat és foglalkozásokat jelöli meg olyanoknak, mint amelyek ennek a törvényjavaslatnak hatálya alá is esnek a biztositási kötelezettség tekintetében. Sajnos, miként már az 1927 : XXI. te. tárgyalásánál is többizben kijelentettük, valamint itt az általános tárgyalásnál is megmondottuk, ezt a felsorolást, a biztositás kötelezettsége alá való esést nagyon hiányosnak és ki nem elégitőnek tartjuk. Szerintünk a biztositás kötelezettsége alá kell hogy essék minden olyan munkavállaló, aki munkabérért szolgál, dolgozik, vagyis minden olyan munkáltatónak üzeme vagy vállalata, aki munkabérért, javadalmazásért dolgoztat. Éppen azért erre a szakaszra vonatkozólag előterjesztem azt a javaslatomat, amellyel a teljes törlést és a törölt szakasz helyett a következő uj szöveg beiktatását kívánom (olvassa) : »Öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló