Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.
Ülésnapok - 1927-183
'378 Az országgyűlés képviselőházának . értelmében eljárni, TJgy látom, hogy a képviselő ur valószínűleg a 203. § 2. bekezdésének nem helyes alkalmazása miatt akar felszólalni. Bár teljesen szokatlan, hogy az elnök ezt igy megemlitse, a magam részéről kérdem a képviselő urat: ebben a keretben kiván-e szólni 1 ? Petrovácz Gyula: Igen! Elnök: Ha igen, a szó a képviselő urat megilleti. Petrovácz Gyula: Folytatom tehát előbbi gondolatmenetemet. A keddi . ülésen, amikor egy zsűri kisorsolására kellett félkettőkor a Háznak áttérnie, Pintér László képviselő ur ezen a címen kérte egynegyedkettőkor beszédének másnapra való halasztását. Akkor az elnök megkérdezte a Házat, hogy hozzájárul-e a halasztáshoz. A Ház ehhez hozzájárult, amire az elnök a következőkéi enunciálta (olvassa): »Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az összeférhetlenségi itélőbizottság kisorsolására kell áttérnünk, addig az ülést felfüggesztem.« Egynegyedkettőkor egy negyedórára fel is függesztette az ülést, miután a Ház megadta a képviselő urnák azt az engedélyt, hogy beszédét a legközelebbi ülésre halaszthassa. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Ne méltóztassanak a szónokot közbeszólásokkal zavarni! Petrovácz Gyula: T. Ház! Másnap, szerdán ugyancsak egy zsűri kisorsolása és azonkivül interpellációs-nap is volt, tehát akkor duplán előfordult annak szükségessége, hogy a Ház egynegyedkettőkor i áttérjen az interpellációkra, illetve a zsűri kisorsolására. Akkor tiz perccel előbb kértem a t. Házat, hogy engedje meg nekem beszédemnek másnapra való halasztását és az elnök ur ezt a kérést még a Ház elé terjeszthetőnek sem tartotta, holott az előző napon az ülést egy negyedórára fel is függesztette» dacára annak, hogy félkettőkor ilyen sürgős ügye volt a Háznak. (Zaj.) T. Ház! Átnéztem az erre vonatkozó precedenseket és a Ház üléseinek egész sorozatát tudom felhozni, amikor interpellációs-napon ugyancsak egynegyed és félkettő közt a szónokok kérték beszédük elhalasztását és ezt a Ház szó nélkül megszavazta. így például a múlt évi március 23-iki ülésen, szerdán Buday Dezső képviselőtársam egynegyedkettőkor kérte beszédének elhalasztását és a Ház ehhez hozzájárult. Múlt évi május 4-én, szerdán, amikor Lingauer Albin képviselőtársam arra való hivatkozással, hogy a tárca dolgaival negyedóránál hosszabb időn át kivan foglalkozni, a Háztól beszédének elhalasztására kért engedélyt, az elnök ur szó nélkül megkérdezte a Házat és a Ház megadta az engedélyt. Múlt évi június hó 1-én, szerdán, Fáy István képviselőtársunk kérte V^-kor beszédének elhalasztását és a Ház az engedélyt errs minden szó nélkül megadta neki. Múlt évi június 22-ikén, szerdán, amikor Szilágyi Lajos képviselő ur kérte beszédének másnapra való halasztását, a Ház neki ezt az engedélyt megadta. A Ház múlt évi október 26-iki naplója szerint aznap — szerdán — Farkas István t. képviselőtársunk kérte V«2-kor beszédének elhalasztását s az elnök ur azt jelentette ki, hogy (olvassa): »A képviselő urnák joga van kérni, hogy beszédét holnapra halaszthassa.« (Propper Sándor: Megadták az engedélyt?) Megadták. (Propper Sándor: Nagyon csodálom!) Ez évi január 18-án, szerdán, Rothenstein Mór képviselő ur kérte beszédének elhalasztását, amikor az elnök ur azt enunciálta, hogy (olvassa): »Miután az utolsó fél3. ülése 1928 június 9-én, szombatonórában át kell térnünk az interpellációkra, tehát a képviselő ur kivánsága jogosult.« Ha tehát a precedensnek egész sora mutatja azt, hogy V*2 és Va2 közt joga van a képviselőnek kérni beszédének elhalasztását, akkor énrajtam feltétlenül sérelem esett, amikor az én ugyanilyen, hasonló módon előterjesztett kérésemet az elnök ur még csak a Ház elé sem terjesztette határozathozatal véget. Ellenkező precedenst, vagyis olyant, amilyent most statuált az elnök ur, hogy interpellációs napon Vía-kor még a Ház elé terjeszthetőnek sem tartja egy képviselőnek azt a kérését, hogy beszédét elhalaszthassa, ilyen precedenst egyetlenegyet sem lehet kimutatni a Ház naplóiból; ellenben a precedensek egész sora és a mai ülés is azt mutatja, hogy pont V22-kor az elnök ráosenget a szónokra és azt mondja: Kérem a képviselő urat, sziveskedjék beszédét befejezni, mert át kell térnünk az interpellációkra. A mai ülésen az elnök ezt ^2 után öt perccel megismételte, ezt mondva: Tessék befejezni, mert át kell térni az interpellációkra. Én azt hiszem, hogy ebben a Házban nem lehet annak az elvnek érvényesülnie, hogy: si duo faciut idem, non est idem. Az elnök urnák nem lehet elnöktársait dezavuálnia ennek a kérdésnek kezelésében. Az elnökségnek, minden elnöknek, aki bent ül az elnöki székben, ezeket a kérdéseket minden képviselőre nézve egyformán és egyenletesen kel] kezelnie, hogy itt sérelem senkit sem érjen. T. Ház! Akkor, amikor az elnök ur igen gyakran rá van szorulva arra, hogy a képviselők bizonyos elnézéssel legyenek különösen a tanácskozásképesséig, a* határozatképesség kérdésében, (Ellenmondások a jobboldalon.) amikor köztünk egy kollegiális szellem fejlődik ki, amely kollegiális és baráti szellem nem lovagol a házszabályok borotvaéles meredekein és nem lovagol perceken, mint történt Griger Miklós képviselőtársam esetében, amikor—a lapokból idézem, minthogy nem tudom, mert nem voltam itt —- az elnöki emelvényről cédula megy a képviselőhöz erre vonatkozóan ... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék világosabban megmagyarázni, mit kivan ezzel mondani. Petrovácz Gyula: Azt kivánom mondani, hogy amikor a vitának befejezésére, vagy a tanácskozás befejezésére vonatkozólag megállapodások történnek, amelyek arra szólnak, hogy egyik képviselő egynegyedig beszél, hogy a másik kérhesse az elhalasztást, .és erre vonatkozóan kérelmek intéztetnek kölcsönösen' egymáshoz, amelyek kölcsönösen honoráltatnak pártkülönbség nélkül: akkor az én felfogásom szerint méltánytalanság az, ami Griger Miklós t. képviselőtársammal történt és precedensekkel alá nem támasztható az, ami az én esetemben történt. Nagyon kérem a mélyen t. elnök urat, hogy a házszabályok egyenlő és mindenkivel szemben egyforma kezelése tekintetében példát mutatni méltóztassék. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Ház! Mielőtt Rassay képviselőtársamnak ugyanezen a címen megadnám a szót, azt hiszem, eloszlathatom mélyen t. képviselőtársam aggodalmait azzal az egyszerű megjegyzéssel, hogy t. képviselőtársam olyan precedenseket hozott fel, amelyek & tegnapi esetre egyáltalában nem alkalmazhatók. T. képviselőtársam figyelmét elkerülte az, hogy azelőtt a zsürisorsolás esetén a házhatározat, illetőleg az elnöki jogkörben bejelentett
