Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-181

326 Az országgyűlés képviselőházának 33, illetőleg most már 40%-kal mentetett át, nem lehet megmagyarázni, hogy ugyanakkor a nyugdíjasoknak átlag csak 14% ot fizessen nyugbérben. De ebből a 14%-ból is csak az ujakra esik nagyobb rész, a régi nyugdíjasokra csupán 6—8% esik. úgyhogy az ujabb nyugdíjasok teljes igényének kielégítése mellett a régi nyugdíjasok mindössze 6—S%-kal valorizált nyugdíjat kapnak. (Bárdos Ferenc: Tessék a pénzügyministerium szakértőjét meghallgatni!) Én azonban nem ezt nézem, hanem nézem ennek az egyesületnek alapszabályait. (Bárdos Ferenc: A belügyministerium jóváhagyta azokat!) Sajnos, a belügyministerium által jóváhagyattak ezek az alapszabályok. Ez az alapszabály-jóváhagyás, igénytelen nézetem szerint, csakis elnézéssel történhetett meg, mert ha ezeket az alapszabályokat összehasonlitom ennek a törvényjavaslatnak humánus rendelkezéseivel, akkor azt látom, hogy égbekiáltó igazságtalanságok vannak ezekben az alapszabályokban lefektetve. A törvényjavaslat igen helyesen mondja ki, hogy minden vállalati nyugdíjpénztár alapszabályait újra be kell mutatni a népjóléti ministeriumnak és ez a ministerium megvizsgálja, hogy vájjon adnak-e hasonló minőségű támogatást, mint amilyent ez a javaslat nyújt. vagy hogy ugyanazokat a jogokat biztositják-e a tagoknak, mint amelyeket ez a javaslat biztosit, s amennyiben azt állapítja meg, hogy nem nyújtanak ilyen támogatást, illetve jogokat, utasítja az illető vállalati nyugdíjpénztárakat alapszabályaik megváltoztatására. Mondom, hiánya a törvényjavaslatnak, hogy az ezekre az egyesületekre nem terjed ki. (Za,j a szélsőbaloldalon.) Az egyesület alapszabályainak egyik szakasza kimondja, hogy aki 13 heti tagsági díjjal hátralékban van, annak tagsága megszűnik, eddigi befizetéseit mind elveszti. Méltóztassanak ennek a javaslatnak rendelkezéseit megnézni és meglátják, hogy hogyan van ez keresztény felfogás mellett megállapítva. Azt mondja továbbá ez az alapszabály: a^ jelen alapszabályok életbeléptetése idején már rokkantállományban levő tagok segélye nem emelkedik. Tehát az alapszabály egyenesen kimondja, hogy az a szegény nyugbéres, akit éhbéren koplaltatnak s akinek nyugbérét az infláció legrosszabb éveiben állapították meg, amikor az egyesület tényleg rosszul állott, most, amikor annak vagyona emelkedőben van, egyáltalában nem kaphat több nyugbért, mert az alapszabály kereken kijelenti, hogy az ilyen tagoknak a segélye nem emelkedik, sőt jogában áll a választmánynak ezeknek segélyét egész évre egyszerre kifizetni, tehát nem kénytelen havonta fizetni ezeket a segélyeket, hanem azt a 13—40 pengőt egy évre odadobja és az a nyugbéres egész esztendőre el van látva. A többiekre nézve pedig azt mondja ez az alapszabály, hogy az 1929 december 31-ig rokkantállományba kerülőknek anynyit fizetnek, mint amilyen értékű volt befizetésük átlagosan és aranyvalutában tagságuk utolsó öt évében. Tehát nem a jobb éveket veszik számításba, hanem tagságuk utolsó öt esztendejét, vagyis azokat az éveket, amelyek ebből a szempontból a legrosszabbak. Az önök erősségét a 33. § képezi, amely, —• itt van a szivtelenség netovábbja — amikor tudniillik kimondja, hogy minden vitás esetben csak a választott^ bíróság itélkezhetik, mégpedig nem egy tetszésszerinti választott hiróság, hanem egy olyan válaszolt bíróság, amelynek biráit maga a választmány, a vezetőség választja. 181. ülése 1928 június 6-án, szerdán. (Bárdos Ferenc: A közgyűlés!) Ezt a dolgot már ismerjük, mert nagyon jól tudjuk, akik szintén vezettünk közgyűléseket, hogy a közgyűléseken kinek az akarata érvényesül minden ilyen egyesületnél. Próbáljon csak valaki a kögyülésen egy ellenzéki listát beterjeszteni ezekre a választott bírákra vonatkozólag. Méltóztatnak tudni, hogyha az elfogadtatik is, semmi köirülmények között keresztül nem megy, mert azt a 100 tagot, akikből a választott biróságot alakítani kell, a vezetőség állítja össze és így természetes, hogy az igy kiküldött 100 tag sohasem a rokkantnak, a nyomorban levő munkásnak, hanem kivétel nélkül, mindig a vezetőségnek ad igazat. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Szükség volna arra, hogy ez az alapszabály szintén revízió alá vétessék és revideáltassék olyan formán, ahogyan a többieket revideálják. (Malasits Géza: A hadikölcsön valorizáltassék!) Abszolúte nincs szükség a hadikölosönvalorizációra, (Ellentmondások a szélsőbaloldalon) mert enélkül is lehetne 40%-ot is fizetni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Az urak panaszkodnak ebben a rokkantegyleti értesitőben is, hogy feltűnő jelenség az, hogy a tagok száma nem szaporodik. Ilyen kezelés mellett igazán nem szaporodhatok a tagok száma, amikor az önök 1927. évi mérlege szerint az önök bevétele tagsági díjakból 2,236.000 pengő, s ebből csak 1 milliót fizetnek ki, (Bárdos Ferenc: Még annyit sem volna szabad! Tartalékolni kell!) ellenben tartalékolnak 1,076.998 pengőt, vagyis az összes bevételnek több, mint felét tartalékolják. Ez természetszerűleg nem lehet okos gazdálkodás. (Malasits Géza: Hogy lehet ilyet mondani tanár embernek? — Zaj a szélsőbaloldalon.) Igenis tanár embernek is lehet ilyet mondani. Lehetetlenség az, hogy az egyesület nyomorban hagy sínylődő embereket, s hogy nagyobb összegeket tartalékolt, mint amennyit azoknak kifizetett. Ez az igazsággal össze nem egyeztethető. (Bárdos Ferenc: A matematikusok véleménye szerint! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, Bárdos képviselő ur! A szónokot pedig bérem, méltóztassék lehetőleg beszédét háromnegyed kettőre befejezni. Petrovácz Gyula: A matematikusok szerint matematikailag lehetetlen, alacsony 4%-os tagjárulékot szednek. Az uj törvény félannyi nyugdíjat fog biztosítani négy és fél százalék mellett, mint amennyit ez az egylet igér, pedig legalábis olyan jó matematikusok számították ki a járadékokat, mint a rokkantegyletnél. Azt mondom tehát: önök túlsókat

f Ígérnek és túlkeveset teljesítenek. Amit Ígérnek, azt nem tudják 'teljesíteni, ami tehát az intézet alapbázisát inszolidnak mutatja és ezért kellene, hogy ez is a népjóléti minister ur felügyelete alá kerüljön. (Malasits Géza: Csak állana keresztényszocialista vezetés alatt, dics himnuszokat zengene róla!) Most nem a magam dicshimnuszáról vagy nem a dicshimnuszáról beszélek. Méltóztassék megengedni, hogy a rövid időre való tekintettel az előttem lévő rengeteg adathalmazból csak a legkirívóbb eseteket vegyem elő. (Bárdos Ferenc: Én adok még egy pár levelet!) Vannak rokkantak, akik 18—20 esztendeig fizették a tagsági járulékokat, fizették 930—1000 hétig és most mit kapnakl Az egyiknek például kellene kapnia 65 pengő 87 fillért se kap de facto 4 pengő 50 fillért, a másiknak kellene kapnia 57 pengő 20 fillért és kap 3 pengő 33 fillért, s van még egy csomó munkás, akiket az idő rövidsége miatt most nem tudok felsorolni, s akiknek a törvény értelmé-