Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-181

Àz országgyűlés képviselőházának 181. ütése 1928 június 6-án, szerdán. 327 ben legalább tízszer annyit kellene kapniok, mint amennyit kapnak, de akiknél nincs rá mód, hogy ezen a hiányos járadékfizetésen se­gítsenek, hanem kénytelenek koplalni és kény­telenek öngyilkossággal fenyegetőzni. Itt olva­som például egy nem kurzuslapban, — nem mondhatják, hogy kurzuslap, mert a Friss Új­ságról, tehát egy önökhöz közelebb álló lapról van szó — hogy egy 74 éves Fekete János nevű rokkant azt irja: ha sürgősen nem intézked­nek, hogy jobban fizessék a nyugdíjasokat, ak­kor egy öngyilkossal több lesz, mert nem birja tovább a nyomort. Ez az ember 20 esztendeig fizette a tagsági járulékokat és ma 4 pengő 45 fillért kap az egyesülettől. Igazán nem lehet azt mondani, hogy lehetetlenség volna ilyen kirivó esetekben a 4 pengő 45 fillért a 40%-nak megfelelően feljavítani. De én csak arra a szivre akarok rámutatni, amely ebben az intézményben működik. Itt van például egy hasonló panasz. Valaki teljesen munkaképtelenné vált s akkor nyugdíjazták. Egy 64 éves öregasszonyról van szó. Néhány hónapig fizették is neki a nyugdíjat, azután újra behivták orvosi vizsgálatra; írást kapott, hogy ő munkaképes, tessék tehát bejönni or­vosi vizsgálatra. Az orvosi vizsgálatért fizet­tetni akartak vele 20 pengőt. Amikor kijelen­tette, hogy nem tudja lefizetni ezt a 20 pengőt, azt mondották neki, hogy megszűnt minden igénye az egyesülettel szemben. Vagy itt van egy Molnár Ferenc nevű rokkant, aki szintén azt mondja, hogy ő köszvényes, csontgyulla­dásos és szembaja van, teljesen munkaképtelen s ugy ő, mint felesége a legnagyobb nyomor­ban van. (Bárdos Ferenc: Azt az orvos álla­pítja meg, nem ő!) Nem arról van szó. Ö kö­nyörög, hogy vizsgálják meg és helyezzék nyug­díjba. A titkár ur azt mondja: fizessen 20 pengő orvosi felülvizsgálati díjat és ezenkívül 8 heti tagdíjat fizessen le előre; ha ezt nem fizeti be, megszűnik minden jogosultsága az egyesülettel szemben. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztas­sék most már beszédét befejezni. Petrovácz Gyula: Azonnal befejezem, mé­lyen t. Képviselőház. Még csak egyetlenegyet mutatok be ezekből az esetekből. Itt van egy szegény rokkant, aki rokkantigényének kielé­gítésével a bírósághoz fordult. Abban a pil­lanatban, amint a bírósághoz fordult, ugyanaz az intézmény, amelynek homlokán humanitás van, kizárta őt tagjai sorából és elvette tőle 17 esztendei keservesen befizetett összegét. (Bárdos Ferenc: És ön ezt elhiszi?) Neve is itt van, az irás is itt van, sőt itt van a feljajdu­lása is, hogy őt a bíróság tekintetében Pon­ciustól Pilátusig küldözték s hogy az ő igaz­ságát megfeszítették csak azért, hogy köntö­sén osztozkodhassanak. Aki ilyen lélekbemar­koló szavakkal tudja megírni az ő panaszát, azt én a magam részéről feltétlenül elfogadom. (Kuna P. András közbeszól. — Zaj. — Györki Imre: Nem szakszervezet ez! — Kuna P. And­rás: Azt hittem, a munkásokat pártolják!) Kétszáz aláírással fordultak ennek az egyesü­letnek a rokkantjai a népjóléti minister úrhoz és a kétszáz aláirásos folyamodványnak a lé­nyege az volt, a hogy kérik a minister urat, hogy szíveskedjék egyesületüket állami keze­lésbe átvenni és az aggkori ellátásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban vagy attól függetlenül, de törvényjavaslat utján az or­szággyűlés elé terjeszteni olyan módosítást, amely legalább a felügyeleti jogot a népjóléti minister ur kezébe teszi le. Ez a kérvény ma is a pénzügyminister urnái fekszik. A népjó­léti ministeriumból tudniillik átment — múlt­év októberében lett beadva, — a székesfővá­roshoz, ahonnan ez év január közepén* vissza­ment a népjóléti ministeriumba. A népjóléti minsteriumból március 5-én elküldték a pénz­ügyministeriumba, ahol most is ott fekszik a II. emelet 45. számú szobában 71.304. szám alatt. Vagyis fekszik egy kérelem, amely ennek a ja­vaslatnak a kapcsán terjesztetett elő, a pénzügy­ministeriumban az akták között porosodva. Nagyon kérem a minister urat, kegyesked­jék ezt a kérelmet, amelyhez kétszáz ilyen ki­semmizett, meggyötört rokkantnak a kérelme van csatolva, onnét kiásatni és az előttünk fekvő javaslat tárgyalása alkalmával módot adni arra, hogy ez valamiképen elintéztessék. (Rothenstein Mór: Kétszáz a százezerből! — Zaj.) Befejezésül én nem kérek egyebet, mint azt, hogy méltóztassék ezeknek a szegény em­bereknek dolgát gondoskodása tárgyává tenni s méltóztassék valami olyan formát találni, hogy ez a törvény kiterjesztessék ennek a nyug­díj egyesületnek az állami ellenőrzésére is. Akármilyen formában, de valami módot kell találni axra, hogy ha már a vállalati pénz­tárakat ellenőrzés alá helyezzük, akkor ezeket a nem vállalati, hanem társulati nyugdíjpénztára­kat is helyezzük felügyelet alá, mert lehetelenség eltűrni, hogy amikor a munkásság egy részén segítünk, a másik részét nyomorban hagyjuk. Lehetetlenség a keresztény igazságossággal összeegyeztetni, hogy ezt a vandalizmust, ezt az éheztetést, ezt az öngyilkosgyártást szó nél­kül tűrjük és lehetetlenség összeegyeztetni a keresztény igazságossággal, hogy egyik rész­nek a helyzete e törvény által javuljon, a má­sik rész pedig irigykedve nézzen azokra a mun­kásokra, akiket az állami törvény biztosit azok­kal szemben, akik egyszer balgák voltak és ilyen szociáldemokrata szervezetbe iratkoztak be. A törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon. — Zaj a szél­sőbaloldalon.) Elnök: Minthogy a kormány tagjainak összeférhetlenségi ügyében az összeférhet­lenségi itélő bizottság 12 rendes és 3 póttagjá­nak kisorsolására kell áttérnünk, a vitát meg­szaikitom. (Esztergályos János közbeszól. — Zaj.) Esztergályos János képviselő urat kérem, ne méltóztassék elnöki enunciáció köziben köz­beszólni. Mielőtt a zsűri kisorsolására áttérnénk, je­lentem at. Háznak, hogy a kisorsolás az ülés­szak elején összeállitott és időközben kiegé­szített névjegyzékben foglalt 40 képviselő ur kö­zül fog megtörténni. Ezzel kapcsolatban bejelentem, hogy Vargha Gábor, Gaal Gaston és gróf Sigray Antal képviselő urak a Ház engedélyével van­nak távol; báró Bottlik István, Madarassy Gá­bor, Kenéz Béla és Tomcsányi Vilmos Pál kép­viselő urak pedig beteget jelentettek. A ház­szabályok értelmében azonban e képviselők nevei is benne vannak az urnában s amennyi­ben kisorsoltatnának és távol lennének, a tá­voliétűkre vonatkozó adatokat ki fogom adni az összeférhetlenségi állandó bizottságnak, amely a távollét igazolása kérdésében hatá­rozni hivatott. Most pedig kérem a jegyző urat, szívesked­jék a házszabályok 165—168. §-ait felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a ház­szabályok 165—168. §-ait). Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogyha a házszabályok 145. §-ában foglalt ki­49*

Next

/
Thumbnails
Contents