Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-181

â24 'Az országgyűlés képviselőházának a lépéssel, amelyet a minister ur kezdeményezett. Bizom abban, hogy ezt az első nagy munkát több is fogja követni, amilyen a bérkérdés rendezése, a munkaközvetítés ügye, a munkanélküli biztosítás, az iparfelügyelet satöbbi. És mindezt sorban meg fogjuk oldani. Ezzel bezárul az első nagy, szociálpolitikai intráda, az első ouverture azzal a gondolattal, amelynek megvalósítására valamennyiünknek kell törekednünk a szociális gondolat előbbrevitelében. A napokban került a kezembe az angol biztosítási intézmény jelentése. Ez a jelentés azt mondja, hogy Mr. Taylor, aki egyik alkotója .volt az Öregségi biztositás szervezetének, nagyon fiatalon volt kénytelen eltávozni tüdőbaja miatt az élők sorából. Taylor ott van eltemetve az egyik London melletti kis faluban. Azt irja a jelentés, hogy ennek a Mr. Taylornak sírján télen-nyáron élő virágok vannak. Az angol nemzetnek öregjei és rokkantjai nem feledkeznek meg azokról, akik azt a törvényt megadták az angol nemzetnek. Örökké és állandóan ellátják pompás virágokkal, amelyek örökké hirdetik a szegény emberek háláját azzal az emberrel szemben, aki megadta az angol nemzetnek ezt a gondolatot. Bizom abban, hogy a magyar nép átérzi ezt a hálát, amellyel tartozik a minister urnák azért, hogy ezt a gondolatot ilyen formában hozta a Ház elé. Köszönetet mondok a minister urnák azoknak a munkásszervezeteknek a nevében, amelyek ott állnak mögöttünk, valamint az iparos társadalom nevében 'javaslatáért, amelyet alkalmasnak tartok arra, hogy a részletes tárgyalás alapjául szolgáljon. "És ezért tisztelettel elfogadom. (Éljenzés és taps a baloldalon és a közéven-) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Tekintettel arra, hogy a tárgyalási időből már csak 10 perc áll rendelkezésre és beszédem sokkal nagyobb keretekre van tervezve, kérem, méltóztassanak megengedni, hogy beszédemet a Ház legközelebbi ülésén mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: T. Ház! A képviselő urnák az az állítása, hogy a tanácskozási időből már csak 10 perc áll rendelkezésre, "téves, tekintettel arra, hogy a házszabályok értelmében nem fél 2-kor, hanem a tanácskozási idő utolsó fél órájában kell áttérnünk az interpellációk tárgyalására; ennek következtében nemcsak 10 perc áll rendelkezésre, így a kérelmet nem terjeszthetem határozathozatal céljából a Ház elé. Kérem tehát a képviselő urat, méltóztassék beszédét megtartani. (Mozgás és zaj a baloldalon és a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! a baloldalon. — Esztergályos János: Ma nekem, holnap neked!) Petrovácz Gyula: Mélyen t. Képviselőház! Erre, ami most történt, még nem volt precedens ebben a Házban, mert interpellációs napon... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a házszabálykérdéseket e vitánál kivülhagyni, mert a képviselő ur nem ezen a címen szólalt fel. Precedens igenis volt, mert én ezt a gyakorlatot állandóan követem négy esztendő óta. (Esztergályos János: Hiszen rövid idő alatt is sokat lehet mondani! — Friedrich István: Az idő is nekünk dolgozik, ugy látom! A jelmondat rendszerint az, hogy az idő nekünk dolgozik! — Rothenstein Mór: Ebben a Házban legalább ne legyenek kiváltságosak!) Petrovácz Gyula: A jelenlegi törvényjavaslat tárgyalásánál erről a pártról immár a har181. ülése 1928 június 6-án, szerdán. madik képviselő szólal fel egymásután; ez dokumentálása annak a ténynek, hogy ezt a javaslatot mi elsősorban a saját pártunk javaslatának tekintjük. (Mozgás és felkiáltások a közéven: Ohó! — Malasits Géza: Olyan is az! — Gál Jenő: Most jön az egységespárt! Mint ellenzék fog felvonulni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, ne méltóztassanak zavarni a szónokot, akinek nem sok idő áll rendelkezésére! (Esztergályos János: Ne hagyják ezt!) Esztergályos képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni! Petrovácz Gyula: Ezt én elsősorban ama munka eredményének tekintem, amelyet a keresztényszociális párt ebben a Házban, ebben az értelemben végzett. (Mándy Sámuel: Vass is már inkább a mienk!) De annak tekintem azért is, mert ennek a javaslatnak rendelkezéseiben én nem látok más alapot, mint a keresztény felebaráti szeretetnek cselekvő megnyilatkozását. Nem látom benne azt az álhumanizmust, amelyet a szabadkőművesség vindikál magának és nem látom benne azt a szemforgató álhumanitást sem, amellyel a szociáldemokrácia szokta az ő intézményeit körülbástyázni. (Derültség és mozgás a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Jó! — Esztergályos János: Petrovácz! Petrovácz!) Látom ebben azoknak a krisztusi igéknek megvalósítását, amelyek azt mondják: »Jöjjetek hozzám, akik nyomorban vagytok és én megenyhitlek titeket!« (Farkas István: Azért nem terjeszkedik ki a mezőgazdasági munkásságra!) Én ezt a keresztényszocialista gondolatot látom ebben a javaslatban és azért jövök én is védelmére és támogatására egy rövid felszólalásban. Látom ebből a javaslatból azt, hogy ez rendkivül sok könnyet fog letörölni és rendkívül sok redős homlokot fog kisimítani a jövőben azzal, hogy gondoskodik ezeknek öregségéről, gondoskodik ezeknek rokkantság esetére való ellátásáról. Véleményem szerint ez a javaslat ugy jó, ahogyan elő van terjesztve; azt hiszem, hogy ezen minden módosítás és változtatás csak a szakszerűség rovására történhetik. Azt hiszem, hogy ennek a javaslatnak előkészítése és ennek a javaslatnak indokolása olyan terjedelmű, hogy egyikünk sem érezheti magát abban a helyzetben, hogy ehhez akármit hozzáadni, vagy ebből akármit elvenni indokoltnak tarthatná, S a túloldalról jelentkezett egyetlenegy ellenzéki szónok is inkább csak azt kifogásolta, hogy ebbe nincs felvéve a mezőgazdasági népesség. Én ezt magam részéről csak helyeselni tudom, mert hiszen a mezőgazdasági népességre nézve az analógia is mást mond, tudniillik a munkásbiztositás szempontjából is egészen másként fogták fel ezt a kérdést és egészen más törvényes szabályozás alá került a mezőgazdasági népesség biztositása, de viszont annak a viszonyai, annak a kereseti viszonyai, annak az öregségi és rokkantsági viszonyai is egészen mások, mint amilyenek az ipari munkásságéi, - úgyhogy ezt a kifogást nem lehet emelni, (Ugy van! a közéven.) mert hiszen erről helytelen és hibás dolog volna egy és ugyanazon törvényben intézkedni. Azt, amit Gál Jenő igen t. képviselőtársam usy fejezett ki, hogy: hiányzik belőle Sándor Pál népe, nem értem teljesen, mert hiszen Sándor Pál népe alatt én nem merem az iparosságot és a kereskedőket érteni és az iparosságnak, — épen az imént magyarázta Frühwirth Mátyás t. képviselőtársam, — kívánságai mind olyanok, amelyek e törvényjavaslat végrehajt