Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.
Ülésnapok - 1927-181
Az országgyűlés képviselőházának 181. ülése 1928. évi junins hó 6-án, szerdán, Zsitvay Tibor és Czettler Jenő elnöklete alatt. riUHjyai : Elnöki előterjesztések. — Az öregség, rokkantság, özvegység ós árvaság esetére szóló kötelező biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Pintér László, Frey Vilmos, Frühw;rth Mátyás ós Petrováez Gyula. — Az összeférhetJensógi itólö-bizottság 12 rendes és három póttagjának kisorsolása a kormány tagjainak összeférhetlenségi ügyében. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — interpellációk : Esztergályos János, a belügyministerkoz, a csendőrségnek hivatalos hatalommal való visszaélése tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 20 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az, ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urbanios Kálmán jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig- Gubicza Ferenc jegyző ur. Bejelentem a t. Háznak, hogy Gaal Gaston képviselő ur halaszthatatlan ügyeinek elintézése végett folyó hó 6-ikára tőlem szabadságot kért. Minthogy azonban 6-ikán, vagyis a mai napon zsürisorsolás lesz. s az itélőbizottság kisorsolásának alapjául szolgáló 40-es névjegyzékben Gaal Gaston képviselő ur neve is benne van, nem éreztem magamat jogositva arra, hogy részére a kért szabadságot saját hatáskörömben megadjam, s azért kérését a t. Ház elé terjesztem. Kérdem tehát a t. Házat: méltóztatnak-e Gaal Gaston képviselő urnák a kért szabadságot megadni! (Igen!) A Ház a kért szabadságot megadja. Természetesen ez nem érinti azt a kérdést, hogy az összeférhetlenségi állandó bizottság távolmaradását igazoltnak fogja-e tekinteni. A házszabályok 178. §-a értelmében bemutatom a t. Háznak az összeférhetlenségi itélőbizottság Ítéletét gróf Hunyady Ferenc országgyűlési képviselő ur 'összeférhetlenségi ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az Ítéletet felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »A Képviselőház összeférhetlenségi itélőbizottsága 1928. évi június hó 5-ikén megtartott ülésében gróf Hunyady Ferenc országgyűlési képviselőnek önmaga ellen, mint a Hortikultura Magtermesztő és Értékesítő Szövetkezetnél elfog'lalt igazgatósági elnöki tisztségére vonatkozólag az 1901. évi XXIV. törvénycikk 5. §-ának 10. pontja alapján bejelentett összeférhetlenségi ügyben a következőleg: ítélt: KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIII. Gróf Hunyady Ferenc országgyűlési képviselőnek ezen összeférhetlenségi ügyében azon feltett kérdésre, hogy forog-e fenn összeférhetlenség, 12 szavazattal kimondotta, hogy összeférhetlenség esete nem forog fenn. Az eljárás során költségek fel nem merülvén, az ítélkezés tárgyát nem képezhette. . Az ítélet nyomban kihirdettetvén, az érdekelteknek ezúton tudomásul adatott. Kelt Budapesten, 1928. évi június hó 5-ikén. Zichy János s. k., az összeférhetlenségi itélőbizottság elnöke, ár. Dabasi Halász Móric s. k. ( az összeférhetlenségi itélőbizottság jegyzője.« Elnök: A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Napirend szerint következik az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló, kötelező biztosításról rendelkező törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Pintér László képviselő ur, aki beszédének elmondására legutóbbi ülésünkön halasztást kapott. A szó a képviselő urat illeti. Pintér László: T. Képviselőház! Ebben a Házban ismételten reklamáltam az egyöntetűséget a szociális és gazdasági kérdésekben. Felül kell tudnunk emelkedni pártprogrammok válaszfalán, valahányszor az ember mint ilyen vetődik törvényhozási munkánk vásznára. Ez az egyöntetűség a Házban ma, nagyon kevés kivétellel, megvan. Kívánatos volna, hogy a fonál el ne szakadjon. Mi szeretünk hivatkozni a nyugati példáikra, különösen a túloldal szeret utalni az úgynevezett művelt Nyugatra. Nos, egyet tanulhatnánk a művelt Nyugattól, mégpedig azt, hogy nagy nemzeti kérdésekben minden párt érezze magát mindig- egynek és a magyar nemzeti érdeket mindig helyezzük a parciális pártérdekek felé. Angliában, Franciaországban, Németországban is, amelyre ujabban nagyon sokszor szeretnek hivatkozni, akár jobb-, akár szélsőbalirányu kormány vegye is át az ország ügyeit, a külpolitika mindig egy marad: angol, francia, német. Egyedül nálunk zavarják össze a külpolitikát a belpolitikával; 47
