Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-179

Az országgyűlés képviselőházának 179. ülése 1928. évi június hó 2-án, szombaton, Zsitvay Tibor és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A Szent Korona és a hozzátartozó drágaságok gondviseléséről szóló törvényjavaslat 14. §-ának a Felsőház által módositott és a Képviselőházhoz hozzájárulás céljából visszaküldött szövege. Felszólalt : Illés József előadó. — Az öregség, rokkantság, özvegység ós árvaság esetére szóló kötelező biztosításról szóíó törvényjavaslat tárgyalása. Felszólalt: Bárdos Ferenc. — A logközelebbi üiés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Hegymegi-Kiss Pál, az igazságügyministerhe^, a debreceni Ügyvédi Kamara elnöksége tárgyában (írásban). — Hegymegi-Kiss Pál, a pénzügyministerhez, a vidéki gabonakereskedők forgalmiadója tárgyában (írásban). — Hegymegi-Kiss Pál, a belügyi ós a honvédelmi ministerhez a nyugdíjas csendőrtiszthelyettosek illetményei tárgyában (írásban). — Farkas István, a belügy ministerhez, a csongrádi csendőrség erőszakos eljárása tárgyában. — Farkas István, a belügyministerhez, a solti csendőrség erőszakos eljárása tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Vass József, Scitovszky Béla. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 20 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi LTrbanics Kálmán jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig- Szabó Zoltán jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak Somogy vármegye közönségének feliratát az egyfázisú forgalmiadórendszer bevezetése tárgyában. A feliratot a házszabályok 226. §-a értelmében a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Napirend szerint következik a Szent Korona és a hozzátartozó drágaságok gondviselér séről szóló törvényjavaslat 14. §-ának a Felsőház által módositott szövege felett való tárgyalás. Az előadó urat illeti a szó. Illés József előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A Szent Korona és a hozzátartozó drágaságok gondviseléséről szóló törvényjavaslatot ez a Ház elfogadván, alkotmányos tárgyalás végett áttette a Felsőházhoz, ahol az a maga egészében — kivéve egy módositást — elfogadtatott. Ez a módosítás a kulcstartás fejezeténél a 14. §-ban van, amely a Szent Koronát rejtő koronaláda zárának kulcsára nézve úgy intézkedik, hogy az a ministerelnököt illeti meg. A Felsőház hnódositása ehhez az, hogy a koronaláda kulcsainak 2 másodpéldánya pedig a két koronaőrt illesse meg. Ehhez a módositáshoz való alkotmányos hozzájárulás végett tette át a Felsőház a t. HázKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIII. hoz a törvényjavaslatot. Ez a módosítás a törvényjavaslat lényegét nem érinti és ami magát a módositást illeti, az ugy a ministerelnök, mint ia koronaőrök felelőssége szempontjából ugyanazt az álláspontot domborítja ki, mint maga a törvényjavaslat, tehát mély tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék a Felsőház által ajánlott ezen módosítást elfogadni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a szóbanlévő törvényjavaslat 14. §-át a Felsőház szövegezésében elfogadni? (Igen!) A Ház a 14. §-t a Felsőház szövegezésében elfogadja. A hozott határozatról a Felsőház elnökét értesiteni fogom, a törvényt pedig a kihirdetés kieszközlése végett a ministerelnök úrhoz fogom áttenni. Napirend szerint következik az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztositásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Sízólásra következik? Perlaki György jegyző: Bárdos Ferenc! Bárdos Ferenc: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem szabad, hogy a rokkantsági és aggkori biztosítás intézménye politikai intézmény legyen. A törvénynek, amely erről rendelkezik, olyannak kell lennie, amely mindenkit kielégit. Hogy azonban nekünk a törvényjavaslathoz mégis igen fontos módosításaink lesznek, az folyik abból, hogy Magyarországon a munkáskérdést mindig valamilyen, különös speciális szemüvegen nézték és látjuk ennek történelmi előzményeit és okait is. Amikor az 1867-iki kiegyezés után Magyarország a gazdasági fejlődésnek eddig soha nem tapasztalt gyors méretéhez jutott el, ez a nagy technikai, gazdasági 99