Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.
Ülésnapok - 1927-176
212 Az országgyűlés képviselőházának ilyen eseteket igyekszünk a maguk igazságai szerint értékelni és majd a minister nrnak lesz módjában megállapítani, hogy relative melyik eset érdemel több honorálást. Ennek azonban olyan tág értelmezése lehet, hogy előre félek azoktól az igazságtalanságoktól, amelyek ezekből fognak kiderülni. Összegezve az elmondottakat, bár teljesen helytelenítem ezt az elintézési módot, kénytelen vagyok beletörődni, mert ez idő szerint a kormány mást nem kezdeményezett, s igy legalább megpróbálom, hogy szoeiálisabbá tegyem ezt a rendelkezést. Ennélfogva indítványozom, hogy (olvassa): „a segélyezésre szoruló és elszegényedett hadikölcsönjegyzők, akik legalább 2000 korona névértékű eredeti jegyzésüek gyanánt nosztrifikált háborús magyar államadóssági címletek tulajdonosai, már segélyben részesüljenek. A jövedelmi értékhatár a segélyezés igénylésénél 2400 pengőben állapittassék meg, s ez a határ az ellátatlan gyermekek után fejenkint 200 pengővel emeltessék fel". (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Kérem az igen t. népjóléti minister, urat, hogy azon szempontokból, melyeket bátor voltam indokolásul elmondani, kegyeskedjék indítványomat magáévá tenni. Az előadó urnák volt egy ujabb módosítása, amellyel a biztosítási kötvényekből származó károsulások reparációját kívánta elérni. (Szilágyi Lajos: Nem ide tartozik!) Nem ide tartozik. Egészen uj és szokatlan jelenség s a parlamentáris gyakorlattal ellenkezik az, — amivel szemben komoly alkotmányjogi aggályaim vannak — hogy váratlanul, hirtelenül és ötletszerüleg az appropriációs javaslatba be lehessen iktatni ilyen komoly, ilyen súlyos rendelkezést. Épen ezért kérem a t. Házat, hogy mereven utasítsa el ezt a megoldási módot, ezt a kísérletet, mert nem ide tartozik. Utasítsa el annál is inkább, mert ilymódon az a hatmillió pengő összeg, amelyet a hadikölcsönkárosultak segélyezésére megállapítottak, még jobban szét fog forgácsolódni, úgyhogy az senkin sem fog segíteni. Minthogy a népjóléti minister ur most jelen van, bátor vagyok figyelmét a szegénysorsu és nyugdíjas színészek sorsára felhívni — amiről különben már délelőtt is szóltam — és kérni őt arra, hogy abból az 500 ezer pengő* bői, amellyel a hadikölcsönjegyzés következtében tönkrement nyugdíjintézeteknél fennálló szomorú helyzetet kívánja szanálni, nekik is juttasson valamit. Méltóztassék elsősorban a nemzetnek ezekre a volt kulturális napszámosaira gondolni, akik ma koldussorsban élnek. Látjuk, hogy régi, neves színművészek és színművésznők ma valósággal rongyokba járnak s télen fáznak, nyáron pedig végigkilincselik a tehetősebb embereket, hogy életüket valahogyan tengetni tud ják. Kérve kérem a minister urat, kegyeskedjék jóindulattal viseltetni a magyar színészet iránt. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Héjj Imre jegyző: Várnai Dániel! Várnai Dániel: T. Ház! Kénytelen vagyok kitartani amellett az álláspontom mellett, hogy a hadikölcsönök problémáját karitativ alapon megoldani nem lehet. Azért kell ragaszkodnom ehhez az álláspontomhoz, mert a jogot akarom tiszteletben tartatni, az állam hitelét akarom megóvatni és azért vagyok azon az állásponton, hogy ezt a kérdést alamizsna-alapon elintézni nemcsak hogy : nem il 6. ülése 1928 május 25-én, pénteken. • lehet, de nem is szabad. A segélyezést, a ! karitatív szellemben való megoldást lehet| ségesnek tartanám azokkal szemben, akiknek j egyetlen hadikölcsöncímlet a tulajdonukban | nincs, de mégis elesettjei, károsultjai a hadikölcsÖnkötvény-politikának, azért, mert időközben olyan rettenetes helyzetbe jutottak, hogy kénytelenek voltak jegyzett címleteiket annak a r banknak visszaaadní potom áron, pár garasért, .amelytől a. címleteket .megvásá-^ ; rolták. Ezt közvetlen tapasztalatból is tudom.Hozzám érkeznek olyan panaszok, hogy í ezekre is legyenek tekintettel, akiknek nincs j címlet a birtokukban és mégis károsultjai a ; hadikölcsönkötvény-politikának. Ezekkel szem! ben elfogadnám a karitatív megoldást, a ! segélyezésen alapuló alamizsna-megoldást, : mert rászorultak, de senkivel szemben, akinek j címlet van a birtokában, ezt a megoldást az ; állam hitele érdekében sem tartom elfogad; hatónak. Méltóztassanak elhinni, nem óhajtom i most — és ugy látom, nem is lehet, mert a ! kormány makacsul ragaszkodik a maga állás-. i pontjához — meggyőzni sem a túloldalt, sem I a kormányt arról, hogy a valorizációnak i kamatszolgáltatási alapon való megoldása lehetséges. Maguk a címlettulajdonosok kijej lentették nem egyszer, ^ hogy nem ragaszI kodnak a tőketörlesztéshez, hanem meg; elégszenek , egy ptisztességes,. mértékű kamat-, ; szolgáltatás megindításával, de minden ilyen ! követeléssel, minden ilyen jogos kívánsággal : szemben a pénzügy minister ur és az ossz\ kormány a legmiakacsabbul elzárkózik. A I felsőházban olyan férfiak, akik felelősséggel ; mondanak ki minden szót, mint Szterényi ; József és Teleszky János, nyilatkoztak a ! hadikölcsönkötvények utáni kamatszolgálj tatás lehetősége mellett. így Szterényi József ! kijelentette, hogy az a kamatteher, amely : 2-5%-os^ kamatszolgáltatásnál a költségvetést j terhelné, minden különös baj és veszedelem nélkül beilleszthető a költségvetésbe. (Bud János pénzügyminister: Ezt nem mondotta!) ! A naplóból tudom ezt idézni, ha a.minister ur : ebben • kételkedik. Teleszky János hasonló I véleményen volt. Teleszky nemcsak ama félej lősségérzetnél fogva, amellyel ő különösen e j kérdésben f tartozik, hanem az állam« mai I telierbiróképességének figyelembevételével is | kénytelen volt kijelenteni, hogy a hadikölcson; címletek kamatszolgáltatása most minden vej szedelem nélkül megindítható. ,. ..*'.:— Amikor a népjóléti minister ur először \ terjesztette be a karitatív megoldásról szóló l javaslatot, a lapokban egy afféle hangulatI cikkecskét közöltetett, melyben azzal riaszI totta a közvéleményt, hogy nemcsak valorii zációról, hanem kamatszolgáltatásról sem | lehet szó, mert a kamatszolgáltatásnak már öt ; százalékos mértéke is évenként 25 millió penI gővel terhelné meg a budgetet. Nagyon saj; nálom, hogy ez megtörténhetett, mert ez alap\ tálán volt. Tíz milliárd kint levő nosztrifikált hadikölcsönt vettek alapul és" természetes, hog &sy 5 százalékos kamatszolgáltatás. — fiz milliárdot véve alapul —'• megfelel 25 millió pengőnek. Csakhosr épen utána, talán egy hónappal rá itt a Házban jelentette ki a pénzügyminister ur. hogy nem tiz milliárd a nosztrifikált hadikölcsöncimletek összege, hanem csak kilenc és "fél milliárd, és ebből is máivásárlás és egyéb címeken olyan mennyiségű összeg került az állam tulajdonába, hogy yoltaképen csak 8 milliárd hadikölcsöncímlet maradt meg. ..'.'..'.'. -.V/.'/',. ". .
