Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-176

210 Az országgyűlés képviselőházának lés a jobboldalon és a középen.) akár a polgármester urakkal, akár pedig a felelős tényezőkkel szemben, mert ez kötelességem, azoknak a százezreknek érdekében, akiknek filléreivel nem megfelelően gazdálkodnak. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közéven.) Arról az oldalról szoktak engem leginkább biztatni arra, hogy tartsak rendet az országban, tartsak rendet a városokban, vármegyékben és községekben, de mikor erős kézzel hozzányúlok, akkor a képviselő urak az elsők, akik le akarják fogni a kezemet, (Fábián Béla: Nem! Nem! Csak az igazságtalan eljárás, a politikai üldözés ellen tiltakozunk!) Arra garanciát nyújtok személyemben, hogy igazságtalanságot senkivel szemben sem követek el. Ha az eljárás során mégis arról győződöm meg, hogy igazságtalan voltam, akkor a legteljesebb elégtételt fogom adni. Azt hiszem, ennyi bizalmat megérdemlek. Egész multam azt bizonyitja, hogy mindig igyekeztem objektiv és igazságos lenni és most is igyekszem megvédeni azokat az érdekeket, amelyeknek megvédésére ezt a helyet betöltöm. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Nem lehet eltűrni a rossz gazdálkodásokat. Nemcsak egy helyen nem tudták a tisztviselők illetményeit kifizetni. Sok helyen váltóra vették fel az ehhez szükséges pénzt. (Fábián Béla: Tudom, és azért szólaltam fel!) De nem az a baj, hanem az, hogy ugyanott volt mód és alkalom arra, hogy 7 és 10 milliárdos túlkiadásokat eszközöljenek, anélkül, hogy arra jóváhagyást kaptak volna. Ha ezt lehet és a tisztviselőket fizetni nem lehet, akkor nem tudom, hogy erről a helyről hogyan kell eljárnom azokkal szemben, akik ilyen könnyelműen gazdálkodnak. (Fábián Béla: A belügyministériumban tessék megnézni, hogy kik adták az engedélyt!) A közpénzek nem arra valók, hogy azokat eltékozolják. (Fábián Béla: Ez igaz!) Arravalók, hogy arra fordítsák azokat és abban a mértékben használják fel, amint azt a városok elhatározták volt. Ha ettől eltérnek, senkivel sem leszek kiméletes, mert az én kötelességem egyszer végre rendet teremteni ebben az országban, és ha most nem teremtünk rendet, sohasem lesz rend. (Ugy van! Ugy van! Élénk helyeslés. — Fábián Béla: Csak az igazságtalan üldözés ellen vagyunk!) Fel méltóztatott hozni az alkotmányjogi sérelmet is. Igen t. képviselő ur, erre az expediensre csak azért volt szükség, mert mint bölcsen méltóztatik tudni, az állam költségvetése és a városok költségvetése nem egy évre esik össze, A városi év a polgári évre esik, az államnak pedig költségvetési éve van. amely július 1-én kezdődik és június 30-án végződik. Itt tehát féléves spácium van. Ez alatt az idő alatt is szükség van fedezetre. Erre a fél évre kaptam meg a felhatalmazást. Más expedienst erre nem tudtunk találni. Ezt az ellentétet ki kell valahogyan egyenliteni és mivel más alkotmányos ut nincs, mint az, hogy ezzel nyíltan idejöjjünk az alkotmányos tényező, az országgyűlés elé, ezt a kötelességet teljesítem. Precedenst sem akartunk ezzel teremteni, hanem a szükség kényszeritett arra, hogy ehhez az expedienshez nyúljunk. Oberhammer t. képviselőtársam megnyugtatására pedig ki akarom jelenteni azt, hogy igenis voltak nálam a képviselő urak és felsőházi tag urak, akik résztvettek ebben a megbeszélésben. Én teljes jóindulattal és szeretettel fogadtam t. képviselőtársaimat és a felsőházi tág urakat. A városok iránt érzett jóindu176. ülése 1928 május 25-én

} pénteken. lattal mindazt, amit ezen a téren enyhítésre megtehettem, ezekben a módosításokban keresztülvittem. A maximális összeg, amely rájuk kiróható, 6 millió és meg van állapítva a 13. § második bekezdésében, hogy ezek a hozzájárulások nem összegszerűen értelmezendők, hanem ugy értelmezendők, hogy az egy városra átlag megállapított összeg csakis a törvényhozás hozzájárulásával lesz felemelhető; tehát maximálva van, ennél több csak a törvényhozás hozzájárulásával róható ki, nem pedig ugy, amint tévesen magyarázta a t. képviselőtársam. Én tehát megadtam mindazokat a biztosítékokat; amelyeket tőlem kértek és magam részéről ezekben a rendelkezésekben teljes megnyugvással látom, hogy azokat a célokat, amelyeket a nyújtandó pénzöszszeggel elérni szándékozom, módomban lesz elérni. Én csak azt kívánom még a t. Háztól kérni, vagy ezt a hozzájárulást ne ugy méltóztassék felfogni, hogy ez csak a városokat érdekli, mert ez az egész országot érdekli. (Fábián Béla: A városok fizetik!) De nem is egészen annyit fognak fizetni a városok, mint amennyit a háború előtt fizettek saját rendőrségük, csendőrségük fenntartásához. Mondom, ez nem ebből a szempontból birálandó el, mert az adózásnál az ember nem azt szokta nézni, hogy^ ki fizeti, hanem hogy mire fordítják azt. (Fábián Béla: Ki, miből, kinek!?) Ezek pedig azokra a célokra fognak fordíttatni, amelyeket az imént emiitettem. Még csak egy dolgot akarok megjegyezni. A városok a háboruelőtti állapothoz képest, amikor is az összes városok Nagy-Magyarországon 16 millió aranykoronában részesültek az állam részéről átengedett adókban, jelenleg CsonlkaMagyarországon 90 millió pengővel dotáltainak, illetve ennyi engedtetik át nekik adókban és pedig forgalmi adók, kereseti adók, fogyasztási adók címén ugy, hogy olyan összegek állnak rendelkezésükre többletként a multakhoz képest, hogy igazán az a hozzájárulás, amelyet én a városoktól kérek a rendőrség tovább fejfejlesztéséhez, fenntartásához, lényegtelennek momdhiató. Még egy körülményt akarok itt felemlíteni az igen t. Háznak> Azok az állami adók, amelyek pótlékolhatók a városok részéről, kiteszinek kerekszámban 61 milliót, a városoknak kereseti adó bevétele pedig 32 milliót. Ebből Budapestre esik a pótlékolható állami adókból 46 millió, a kereseti adóból pedig 20 millió, tehát 66 millió, mig az összes többi magyarországi kis- és nagyközségeknél az adó ugyanebben a vonatkozásban annyi, mint magánál Budapest székesfővárosnál. Méltóztatnak tehát látni, hogy az adóalapok és az ennek alapján befizetett adók olyan nagy részben és százalékban esnek a városokra, hogy indokoltnak is látszik, hogy ezekhez az intézményekhez, amelyek kizárólag az Ő területükön vannak és az állami szolgálat mellett saját érdeküket is bizonyos vonatkozásban kiszolgálják, legalább ebben a mérsékelt arányban hozzájáruljanakEzeknek a felvilágosításoknak megadása után kérem a t. Házat, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és következik a határozathozatal. A 13. §-sal szemben áll Malasits Géza képviselő ur indítványa, amely a szakasz törlését inditványozza> Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 13. %-t elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a sza« kaszt elfogadta.