Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-176

198 Az országgyűlés képviselőházának 176. ülése 1928 május 25-én, pénteken. ne ugy értelmeztessék, mintha ez rögtön végre^ hajtható is lenne. A határozati javaslat utolsó mondatának értelme szerint azonban a kormány meg fogja tenni mindazokat a lépéseket, amelyek a határozati javaslat lényegének végrehajtására és előkészítésére szükségesek. E kijelentés értelmében tisztelettel kérem, méltóztassék a határozati javaslatot elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Görgey István képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a határozati javaslatot elfogadván, azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz fogom áttenni. Következik Neubauer Ferenc képviselő ur határozati javaslata* Kérem a jegyző urat, méltóztassék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólani! Bud János pénzügyminister: T. Ház! Azt hiszem, hogy a ministerelnök ur kijelentései és előbb tett kijelentéseim ebben a kérdésben megnyugtatókig hatnak. Ez végeredményben mégis csak nagyobb kérdés, semhogy egy hét alatt el lehessen intézni. Kérem tehát a határozati javaslat mellőzését. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Neubauer képviselő határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a határozati javaslatot elvetette. Következnék Pakots József képviselő ur határozati javaslata. Minthogy azonban a képviselő urnák ez a határozati javaslata a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 14. §-ánk módosítására vonatkozik, ennélfogva ezt a határozati javaslatot, mint a részletes tárgyalásra vonatkozót, szavazás alá nem bocsáthatom. A képviselő urnák azonban módjában áll ezt indítvány formájában a részletes tárgyalás során előterjeszteni. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—í. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 5. §-t). Farkas István! Farkas István: T. Ház! Ez az 5. § a következőképen szól (olvassa): »A 2. §-ban kijelölt, valamint a 4. §-ban megajánlott jövedelmek és bevételek csupán a jelen törvényben megállapitott kiadásokra fordíthatók. Átruházni a megállapított kiadásokat e kiadásoknak fejezetei, címei vagy rovatai között általában nem lehet. Az átruházási tilalom alól kivételnek csak azokban az esetekben van helye, amelyekben a minlstertanács a pénzügyminister előzetes hozzájárulásával megállapítja, hogy a költségvetés kereteinek betartása érdekében a hitelátruházás elkerülhetetlenül szükséges.« Érthetetlen ennek a szakasznak utolsó rendelkezése. Hiszen most állapítottuk meg a költségvetést, tételenként tárgyaltuk és szavaztuk meg. Ha a kormánynak a tételek megváltoztatására lett volna szüksége, a részletes: költségvetési vita során lett volna módja ezt eszközölni és végrehajtani. Miért kell tehát itt felhatalmazás arra, hogy a már megszavazott és elfogadott részletes költségvetés egyes címei, tételei átruházhatók legyenek a pénzügyminister javaslata alapján ministertanácsi határozattal? Ezt én nem tudom megérteni. A törvényhozásnak nem is szabad ahhoz hozzájárulnia, hogy a megállapított költségvetés kereteit, címeit, tételeit a ministertanács megváltoztathassa, mert hiszen ha változtatásra van szükség, azt itt a törvényhozásban kell végrehajtani. Ezért javasolom, hogy ennek a szakasznak az első mondat után következő része töröltessek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Senki feliratkozva nincsen. Elnök: Senki feliratkozva nem lévén, kérdem, kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni! Bud János pénzügyminister: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Kissé meglepődöm azon, hogy Farkas István igen t. képviselőtársam valami különleges dolgot fedez fel ebben a szakaszban. Én majdnem a megforditottját látom annak, amit ő mond, (Farkas István: Nem!) akik ugyanis a költségvetési jogot ismerik, azok mind ismerik az úgynevezett virement-jogot is. Hiszen egy év hosszú idő, bizonyos eltolódások következhetnek be azalatt az egyes tételeknél. Ez magyarázza, meg azt, hogy a világon egy államnak sincsen olyan költségvetési törvénye, amely a virement-jogot^ meghatározott keretek között meg nem adná. A különbség csak az, hogy most nincs egy hosszú listán tételről-tételre felsorolva, hogy hol lehet a virement-jogot gyakorolni, hanem igenis, rendkivül meg van szűkítve annak a lehetősége azáltal, hogy csak a pénzügyminister előterjesztésére, a ministertanács hozzájárulásával gyakorolható a hitelátruházás. Ez olyan korlátozás, amelyre nincs sok példa. Ezek alapján kérem a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az, 5. §-szal szembeállítom Farkas István képviselő ur módosító javaslatát. Abban az esetben, ha a t. Ház az 5. %-t a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadja, Farkas István képviselő ur indítványa elesik. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat 5. %-kt a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az 5. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében fogadta el, Farkas István képviselő ur módosítása tehát elesett. Következik a 6. §. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 6—8. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 9. §-t). Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! A ministerelnök ur szerdán tartott felszólalásában neheztelésként állapította meg, hogy egyes pártok itt osztályharcot folytatnak, holott ha ennek a törvény javaslatnaik ezt a 9. |-át figyelemmel^ elolvassuk, akkor azt látjuk, hogy a kormány tulajdonképen megint osztályszempontok szerint itéili meg az egyes állampolgárok ügyeit és magukkal az állami alkalmazottakkal szemben is osztályszempontot visz be a törvényalkotásba. Ez a szakasz ugyanis az 1928 július 30-ika után kinevezett rendkívüli követek részére megállapítja az illetményeket, elleniben semmiféle olyian nyilatkozatot nem hallottam a kormány és az igen t. pénzügyminister ur résziéről, hogy mi történik azokkal a kisebb javadal-