Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-164

'Az országgyűlés képviselőházának 164, emelik fel, ha kötelezővé teszik a vizsgákat és ha a jogi oktatást akként fogjuk megreformálni, hogy a joghallgatóknak az iskolákat tényleg látogatniok is kell. Egyébként mindezektől eltekintve, az egyetemek száma nem függ össze a diplomák számával. Az egyetemre felvehető hallgatók számát a numerus clausus állapit ja meg. A minister ur, illetőleg a kormányzat állapítja meg numerus clausus folytán a felvehető hallgatók számát, mármost, hogy ezeket a hallgatókat négy egyetemre, vagy két egyetemre osztjuk fel, az teljesen mindegy a diplomák szempontjából, de nem mindegy abból a szempontból, hogyan fog kiképeztetni az ifjúság, mert természetesen egészen másképen lehet kiképezni négy egyetemen, különösen olyan egyetemeken, ahol a hallgatóság nincs összezsúfolva, ahol a tanárok közvetlenül tudnak hallgatóikkal foglalkozni, mint a nagy mammut-egyetemeken, ahol — amint épen a múlt napokban olvastam — megtörténhetik, hogy a budapesti egyetemen a római jogi tanszéken 550 hallgató van. Az teljesen lehetetlen, hogy 550 hallgatót sikeresen lehessen tanitani. Egyébként az a reményem és az a meggyőződésem, hogy a numerus clausus törvény addig a rövid ideig is, amig fenn kell állania, teljes megnyugvást fog teremteni a maga bölcs és igazságos végrehajtásában és szükségessé fogja tenni azt a bizonyos rostarendszert, hogy akik az egyetemre beiratkoztak, azok szorgalmukkal és előmenetelükkel meg is állják a helyüket, ha pedig szorgalmukkal és előmenetelükkel nem állják meg a helyüket, akkor adják át azoknak, akik arra érdemesek. (Helyeslés.) Ezekben be is számoltam az egyetemi tételekrőlA tanárképzők, a tankerületi főigazgatóságok, a népiskolai tanfelügyelőségek, a tanitónőés óvónőképző intézetek, azután a kereskedelmi iskolák, a szakiskolák és gyógyítva nevelő iskolák és a bábaképző intézetek címei a múlt évivel szemben lényegesebb eltérést nem mutatnak. Itt csak azt tartom megemlitendőnek, hogy a nálunk olyan nagyon fontos mezőgazdasági iskoláknál az idén ismét százezer pengő van felvéve a beruházásokra, továbbá megemlitendőnek tartom, hogy a polgári iskolai tanárképzésnél végre fog hajtatni a kultuszminister ur által beígért reform, hogy az a szegedi egyetemmel lesz egybekapcsolva, ami az egyszerűsítési és takarékossági S'zempontok figyelembevételén kívül még nagy mértékben emelni fogja a polgári iskolai tanárképzés szinvonalat. Nagyon helyes volt egy vidéki egyetemmel egybekötni a polgári iskolai tanárképzőt, mert a polgári iskolai tanárok legnagyobb része élethivatását a vidéken fogja betölteni és így megszokja azt a környezetet, amelyben később életműködését ki fogja fejteni. A szegedi egyetemmel való összeköttetés pedig azért volt célszerű, mert a szegedi egyetemen van egy természettudományi szak is és igy a polgári tanárképző növendékei ebben a szakban is kiképzést nyernek. A kisdedóvóintézetek és menedékházak címénél a jövő évben 1 millió pengő van beruházásokra felvéve. Ezzel az egymillió pengővel meg fog indulni a kisdedóvói^ építkezés, részint a leromlott kisdedóvói épületek helyreállításával, részint ipari gócpontokban, és népes falvakban szükséges szervezési munkálatokkal. Tájékoztatásul megjegyzem, hogy egy kisdedóvónak épitkezése egy foglalkoztató teremmel, egy játszóteremmel, továbbá egy óvónői lakással együtt az államnak a telken kivül ülése 1928 május 3-án, csütörtökön. 70 mintegy 30—35.000 pengőjébe kerül. Népnevelési célokon kivül szociális és közegészségügyi érdekek is szükségessé teszik, hogy az állam ezeknek a kisded gyermekeknek védelmére keljen. Itt fontos feladat vár a társadalomra és a törvényhatóságokra is, mert az, állam egymagában nem lesz képes ezeknek a feladatoknak megfelelni. A polgári iskolai építkezésekre a polgári iskolai címnél a tavalyi 500.000 pengővel szemben 930.000 pengő van felvéve. A polgári iskola feladatát és célját az uj polgári iskolai törvény akként jelöli meg, hogy a polgári iskolák feladata a tanulót a vallásos, erkölcsös szellemben való nevelés mellett a gyakorati életre is kiterjeszkedő általános műveltséggel elláttii. Ezzel a feladatkörrel a polgári iskolák sorsa el is dőlt, és ez eredményezte a polgári iskolák folytonos emelkedését, úgyhogy mig 1919-ben csak 269 polgári iskola volt, addig ma 442 van. Ez tette szükségessé a költségvetésben is a beruházások címénél a folytonos enielkedést, úgyhogy 1924 óta költségvetésileg engedélyeztetett 2,001.000 pengő, a hasznos beruházásoknál pedig 3,072.000 pengő. A középiskolák és a középiskolák internátusa cím a múlt évivel szemben körülbelül másfélmillió pengő emelkedést mutat. Ennek az emelkedésnek oka az, hogy ennél a címnél igen sok az alkalmazottak száma. Az összes középiskolai tanárok, a nevelőintézetig tanszemélyzet, továbbá a testnevelési tanárok összesen mintegy 1500 fővel ennél a címnél van elkönyvelve. A minister ur a múlt évi illetniényren

dezent arra használta fel, hogy a középiskolai tanároknál bevezette a széniumos rendszert, amely más államokban is uralkodó és amely legjobban felel meg azon munka lényegének, amely az iskolában folyik. A középiskolai tanárok — lm ezzel kérelmeik nincsenek is teljesen, száz százalékban orvosolva, — de mégis igen jelentékeny emelést kaptak, a többi tisztviselőkkel szemben. Azt lehet remélni, hogy a minister ur még a helyettes tanároknál és az óraadó tanároknál is meg fogja találni a módját annak, hogy segítsen még ma is igen nehéz helyzetükön. Erre különben is nagy szükség van, mert a középiskolák valóban nagy fontossággal bírnak a nemzet életében. (Ugy van! a jobboldalon.) Amint dr. Korniss Gyula igen találóan mondta: a középiskolákban van letéteményezve a magyar kultúra történeti folytonossága. (Ugy van! jobbfelől.) A középiskolákban képződik ki és nevelődik a magyar középosztály, amelynek nemcsak a tudás kincseit kell itt magába szívnia, hanem a nemzeti szellemet, nemzeti érzést is. A középiskola képezi ki a tanítókat, akikre viszont a nemzet legkisebb tagjainak, a gyermekeknek nevelése van bizva és igy valóban azt lehet mondani, hogy a középiskolákban dől el a nemzet jövője. (Ügy van! a jobboldalon.) Ha mármost ennek a középiskolai tanári karnak a megélhetés gondjaival kell küzdenie akkor nagyon könnyen lehetséges, hogy a megélhetési gondok által okozott keserűség a tanári lakásból átvándorol az iskolába és ott megmérgezheti az egész magyar jövőt. Ezért nagyon kérem a kultuszminister urat, hogy segítsen ezeknek a helyettes tanároknak és óraadó tanároknak helyzetén, akik még ma is havi 82 pengővel tengődnek. Testnevelési célokra 1,370.380 pengő van felvéve, vagyis 200.000 pengővel több

% mint a múlt évben. Ezenkívül a testnevelés külön KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. 12