Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-164

80 Az országgyűlés képviselőházának 164. ülése 1928 május 3-án, csütörtökön. címet kapott a költségvetésben, és pedig" ä főigazgatóságok címéről áthozatott a főfelügyelet és szakfelügyelet, s a középiskolai címről áthozatott a testnevelési tanács. Azt hiszem, hogy a testnevelés fontosságáról nem kell bővebben beszélnem. (Ugy van! jobbfelől.) Ma már a nemzet többsége át van hatva a testnevelés fontosságától és most már nem arról folyik a szó, hogy ez fontos-e, hanem inkább arról, hogy miképen lehet elhárítani azokat az akadályokat, amelyek a testnevelés fejlesztésének útjában állanak. Mindnyájan tudjuk, hogv a testnevelés a nemzet ifjúságának megedzése, kiképzése a nemzet életéért, a nemzet jövőjéért folyó nagy küzdelemre. (Ugy van! a jobboldalon.) És amint a testet megedzi, felüdíti, az izmokat megacélozza, épugy bátorságot és erőt önt a lélekbe és nagy elhatározások, nagy tettek véghezvitelére alkalmassá teszi. Ezért fordítanak a külföldi államok is óriási összegeket a sportra, különösen Németország és Svájc, mert eltekintve a sportnak testet és lelket nevelő hatásától, a sport mint propagandisztikus eszköz is óriási értékkel bír. (Ugy van! a jobboldalon.) A jelesebb irók és művészek műveit más országokban kevésbbé ismerik, mint az egyes sportágak világbajnokait vagy kiválóbb reprezentánsait és azok a győzelmek, amelyeket mi külföldön arattunk az egyes sportágakban, talán jobban ránk irányították a figyelmet, mint valamelyik jeles irónk vagy művészünk műve, mert a szélesebb néprétegek kevésbé foglalkoznak intenziven az irodalommal és a művészettel, mint a sporttal. (Ugy van! Ugy van!) Tehát külföldön ismertté tételünkben a testnevelésnek óriási része van. Nekünk tehát, akiket külföldön kevésbbé ismernek, ezt az eszközt feltétlenül ki kell használnunk. (Ugy van! Ugy van!) A testnevelést lehetőleg korán már az iskolában kell kezdeni és nagyon kívánatos volna, ha a testnevelési órák számát kettőről háromra lehetne felemelni. Az iskolában (kell megkezdeni a tornázásra amúgy is nagyon hajlamos gyermekekkel a nekik való egyes sportágak megkedveltetését. Erre kiválóan alkalmas a cserkészet, amely rövid fennállása óta már óriási sikereket ért el, amely a magyar névnek dicsőséget hozott. Itt örömmel üdvözölhetjük, hogy a költségvetésben erre a célra 40.000 pengővel több van felvéve, mint a múlt évben. (Élénk helyeslés.) Ilyen szép hajtása a testnevelés fájának a leventeintézmény is, amelyre^ szintén nagyon kivánatos volna, ha a költségvetésben megfelelő összeg volna felvéve, mert a leventeintézmény óriási fejlődést ért el az utóbbi években. A törvényhatóságok, a járások, a községek vetélkedve állítják ki leventeesapataikat, amelyek igazán egy szebb jövőnek a zálogát képezik. (Ugy van! Ugy van!) Azok a rendeletek, amelyeket a kultuszkormány a leventeoktatás terén kiadott, mind jobban és jobban helyesebb irányba terelik a leventeoktatást, úgyhogy azok a panaszok, melyek felmerülnek, mind kisebb számban tapasztalhatók. Sajnos, még mindig fordul elő panasz, pedig nem szabad, hogy egyetlen panasz is előforduljon, mert hiszen 'a. leventeintézménynek a nemzet vérébe kell felszívódnia. De ahogy a panaszoknak el kell műlniok a leventeoktatók durvaságáról vagy helytelen fellépéséről, épen ugy meg kell hogy szűnjek az az izgatás, amelyeket egyesek részéről némely helyeken tapasztalunk a leventeintézménnyel szemben. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) A készség, a rátermettség megvan a nemzet fiaiban a sportra, csak az anyagi eszközök hiányoznak. Ezért nagyon kérem a minister urat is, hogy most, amidőn egy önálló tételt, egy önálló ágazatot adott a költségvetésben a testnevelésnek, legyen kegyes ezt a keretet megfelelő és évenként megújuló olyan összegekkel megtölteni, amelyek az iskolai tornaszerek beszerzésére, a testnevelési iskola és a Stadion céljára alkalmasak volnának. Mielőtt áttérnék az elemi iskolákra, a költségvetésnek erre a legfontosabb címére, amely az idei költségvetésnek tengelyébe van állítva, legyen szabad röviden megemlékeznem arról a körlevélről, amelyet a kultuszminister ur folyó évi január hó elsejével az ország összes oktatóihoz intézett. Ez a körlevél «gy, a hivatásának egész magaslatán^ álló pedagógusnak és • kulturpolitikusnak mély tanulmánya, mely nemcsak az elemi iskolák tanítóinak, hanem az összes iskolák oktatóinak kell, hogy irányitója és mindennap elmondandó breviáriuma legyen. Ebben a levélben visszapillantást^ vet a minister a magyar múltra és perspektívát nyit a magyar jövendőbe. Nemcsak az oktatásról szól, hanem a nemzet neveléséről: nemzeti szellemmel, szociális érzékkel és mély vallásossággal kívánja megtölteni azt az ifjúságot, amelyet az élet útjaira kibocsát. (Élénk helyeslés.) Vajha áthatnák valamennyi oktatónkat ezek a magasztos eszmék, amelyeket a minister ur olyan meleg szeretettel köt a lelkükre. (Éljenzés.) Ezzel a mély tartalmn körlevéllel egészen egy magaslaton áll az a nagyszabású népiskolahálózat kiépítési programm, amely az idei költségvetésnek — mondom — a tengelyébe van állítva. Mielőtt a minister ur népoktatási akcióját megkezdette, alapos kulturgeograflai és kulturstatisztikai tanulmányok alapján megállapította, hogy 8000 népiskolai objektumra van szükség. Egy népiskolai^ objektum alatt egy tantermet vagy egy tanítói lakást kell érteni. Az, hogy 1868. év után, vagyis a népoktatási törvény megszületése után több mint 60 esztendő múlva Csonka-Magyarországon még 8000 ilyen objektumra van szükség, csak azt bizonyítja, hogy a háború előtti kormányzat az ország sok egyéb szükségletének kielégítését előtérbe helyezte a népoktatás végrehajtásánál. Ebből a 8000 objektumból 5000 objektum a sürgős programm, az 5000 objektumból pedig 3500 be van fejezve, illetőleg őszre rendelkej zésre áll. Ez be lesz fejezve abból a 34 millió pengőből, amelyet a beruházásoknál ismertettem. A legnagyobb bajok voltak Szabolcsban, Zalában, Kecskemét város tanyáin, Borsodban és Hevesben, de ezek a bajok is ennek az évnek őszén mind orvosoltatnak. Ez a nagy épitési akció nagy felelősséget, nagy felügyeletet igényel és valóban a minister ur nagy alkotmányos érzékről tesz tanúbizonyságot, hogy ennek a nemzeti áldozatkészségnek mikénti felhasználásával nemcsak a törvényben előirt módon a költségvetéshez csatolt jelentésben számol be, hanem erről egy külön munkálatot is terjeszt elő', hogy az országgyűlés tagjai közül mindenkinek alkalma legyen, hogy ennek a nagy problémának minden egyes részletét megismerhesse. Ebből az 5000 sürgős objektumból 1500 objektum hátra van és ennek felépítésére szükség van 15 millió pengőre. Ha ezt végrehajtottuk, akkor ez a sürgős programm már végre is van hajtva és Eötvös József népoktatási törvényének jubileumát szebben valóban nem ünnepelheti a nemzet, mint ennek a programmnak végrehajtásával. (Éljenzés jobbfelől.) Ehhez a nagy programmhoz azonban szűk-