Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-171

432 Az országgyűlés Jcépviselöházának nek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az elnöki napirend elfogadtatott és igy Szilágyi Lajos képviselő ur inditványa elvettetett. Bejelentem a t. Háznak, hogy Szabó Zoltán képviselő ur inditványt nyújtott be hozzám az iránt, hogy az 1928/29. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi 8 órában állapíttassák meg. (Mozgás.) Az indítvány felett a t. Ház a házszabályok 196. %-a értelmében legközelebbi ülésünk végén fog határozni. Temesváry Imre képviselő ur a házszabályok 205. §-ának a) pontja alapján személyes kérdésben kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Temesváry Imre: T. Képviselőház! Előbbi napirendi felszólalásom alkalmával nem akartam kitérni Szilágyi Lajos t. képviselőtársamnak arra a megjegyzésére, amelyet felszólalása alkalmával rám, mint a bizottság előadójára tett, ugyanis lehet, hogy talán nyelvbotlása volt, de Szilágyi t. képviselőtársam azt jelentette ki itt a plénum előtt, hogy a bizottság jelentésébe hamis adatok kerültek be és elferdítve voltak felvéve benne azok, amiket a bizottság határozott. Miután azonban t. képviselőtársam még nem is láthatta a jelentést, amelyet én beterjesztettem, ennek következtében azt hiszem, hogy t. képviselőtársam talán nem is ezt akarta mondani, amikor az emiitetteket kifejezte. Elvárom ezért t. képviselőtársamtól, hogy szavait szíves lesz korrigálni. Szilágyi Lajos: Félreértett szavaim helyreigazítása óimén kérek szót. Elnök: A szó Szilágyi Lajos képviselő urat megilleti. Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! Eszem ágában sem volt, hogy az igen t. előadó ur korrektségét kétségbevonjam abban a tekintetben, mintha az előadói jelentésbe valótlan dolgokat vett volna bele. Én azt mondottam, hogy az a határozat, amely meghozatot, hamis annyiban, hogy nem tükrözteti vissza azt, ami a törvényhozónak szándékában volt. De nem a képviselő ur saját személyére gondoltam és végtelenül sajnálom, hogy igy értette. Kérem, hogy nyilatkozatomnak ezt a részét ne méltóztassék magára vonatkoztatni. Elnök: Szilágyi Lajos képviselő ur bejelentette, hogy a házszabályok 205. §-ának c, pontja alapján a házszabályokhoz kivan szólni. A szó a képviselő urat megilleti. Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! A házszabályok 122. §-a alapján minden képviselőnek, aki valamely 'bizottságnak nem tagja, joga van arra, hogy megjelenjék bármelyik bizottsági ülésen és joga van minden képviselőnek arra, hogy inditványt, vagy módositást nyújtson be, tehát nem csak inditványt, hanem módositást is joga van benyújtani, — és a bizottság a házszabályok szerint az illető képviselőt meghallgathatja. A házszabályoknak ez a része előttem teljesen világos, amennyiben abban a paragrafusban sehol sem találom azt a határozmányt, hogy csak egyszer kérhetek meghallgatást és sehol sem találom azt a rendelkezést, hogy nekem egy bizottsági elnök csak egy izben adhatja meg a felszólalásra a jogot. Nincs megmondva, hogy naponta egyszer szólalhat fel az ilyen képviselő, nincs megmondva, hogy az általános vitánál csak egyszer, s hogy a részletes vitánál csak egyszer szólalhat fel és nincs megmondva, hogy valamely szakasznál csak egyszer szólalhat fel, illetve, hallgathatja meg őt 171. ülése 1928 május 16-án, szerdán. a bizottság, csak az a fontos, hogy az ilyen képviselő, aki nem tagja valamely bizottságnak, inditványt vagy módositást tett légyen. Ha ilyen inditványt vagy módositást tett, akkor, ha nem egyszer, hanem akárhányszor is kéri az illető képviselő meghallgatását, az elnök köteles feltenni a bizottságnak a kérdést, hogy meghallgatja-e az illető képviselőt és a bizottság dönt. A bizottság szuverén. A bizottság megteheti azt, hogy egyetlen egyszer sem hallgatja meg, egyszerűen az elnök feltett kérdésére ugy határoz, hogy nem hallgatja meg és akkor egy ilyen; képviselőnek nincs helye ott tovább a bizottsági teremben (Neubauer Ferenc: Ott ülhet!) Egy bizonyos, hogy a házszabály az elnöknek nem adja meg azt a jogot, hogy az elnök elutasithatja azt az idegen képviselőt, aki meghallgatását kéri, és akinek inditványa már benn van, s akinek indítványára még határozat nem hozatott. Nem utasíthatja el az elnök semmi körülmények között, semmire se hivatkozhat, még arra sem, hogy már egyszer beszélt az illető képviselő, s köteles feltenni a kérdést a bizottságnak, hogy meghallgatja-e, vagy nem az illetőt. Ha nem igy gondolkozik az elnök, ha ugy véli, hogy ez a határozvány homályos, hogy itt kétség esete forog fenn, avagy egy olyan eset történt, amelyre a házszabály nem ad világos választ, akkotr pedig érvényes a házszabályok 235. §-a, mert (olvassa): „Ha az elnök azt tapasztalja, hogy a házszabály valätmjely előre nem látott esetre nézve kétségtelen rendelkezést nem tartalmaz és azonnali intézkedés szüksége forog fenn, javaslatot tehet a Háznak aziránt, hogy a felmerült esetben milyen eljárás követtessék." (Scitovszky Béla belügyminister: Ez a plenumra vonatkozik!) Tudtam, hogy ez a közbeszólás elhangzik (Scitovszky Béla belügyminister: Nagyon jól tudja a képviselő ur!), csak azt nem tudtam, hoigy a volt házelnök ur részéről fog ez a tájékozatlan közbeszólás elhangzani (Derültség.), amiennyiben pedig ezt méltóztatott közbeszólás formájában megkockáztatni: egy másik paragrafus ugyanolyan joggal ruházza fel a tárgyalás vezetésére a bizottsági elnököt, mint a Házelnököt, tehát ez érvényes a bizottsági elnökre vonatkozólag is. Ha tehát a pénzügyi bizottság elnöke meg volt lépetve, hogy én, hallván a népjóléti minister urnák vadonat uj szövegét és Vadonat uj javaslatát és végighallgatván már négy képviselőtársam felszólalását, szót kértem és uigy vélteim, hogy itt olyan eset forog fenn, amelyre a házszabály világosan nem rendelkezik, akkor még inkább meg kellett volna tennie a bizottság előtt az indítványát és a bizottság döntését kellett volna kikérnie. Kenéz Béla képviselő ur, a pénzügyi bizottság elnöke, ezt nem tette meg. Eljárása én szerinten házszabálysértés' és ez a házszabálysértés még minősül azzal, hogy aposztrofálva lettem az előző felszólalásokban, amennyiben a népjóléti minister ur direkt felszólított, névszerint szólitott fel, hogy nyugodjaan bele az uj javaslatába, hasonlóképen névszenint foglalkozott velem a ministerelnök ur és a belügyminister ur is, sőt a népjóléti minister ur választ kért tőlem, hogy belenyugszunk-e az ő javaslatába. Minősül az elnök ur eljárása, mert egészen uj kormányszöveg állott előttünk, amelyet azelőtt nem is hallottunk, nem is láttunk. Minősül az eljárása azzal, hogy félreértett engem