Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-170

Az országgyűlés képviselőházának 1 állam, ahol a dolgozók véres verejtékéből a dolgozók fáradságos munkájából annyi adót kellene közvetve és közvetlenül leróni, mint a mennyit a magyar dolgozóknak kell leróniok, Nem tudom, hogy ismerik-e a magyar adórendszernek különböző állomásait, de nagyon érdekes - és épen ezért méltóztassanak megengedni, hogy felsoroljam, — hogy a földmíves, az iparos, a kereskedő, a tisztviselő munkája után kapott keresete közvetlenül, vagy »közvetve mennyi fele hull szét, mennyit és milyen címen kell abból adóra fizetni. (Krisztián Imre : Pártadó címén is ! — Kabók Lajos: Mi köze ehhez? Ez önkéntes adomány ! Ezért nem mennek árverezni, sem nem foglalják le a bútorát ! — Rothenstein Mór: Magának levonják az egységes párt adóját ! — Krisztián Imre : Az is egy adónem ! Kabók Lajos : Az nem adó, az önkéntes járulék ! — Malasits Géza : Mikor a plébános megadóztatja a prolit, az nem adó, az nem terror 1 — Krisztián Imre : Végeredményben elvonják a céljától !) Igen t. képviselőtársam, mikor ön legelőször bejött ebbe a Házba, akkor erről az oldalról egyik-másik képviselő azt mondta: nini, milyen szimpatikus egy egységespárti képviselő, (Derültség és felkiáltások a jobboldalon : Csalódott !) ez valószinüleg nem fog azok közé a fejbólintgató Jánosok közé tartozni, (Krisztián Imre : Aki a szocializmusnak behódol ! — Zaj. — Elnök csenget.) akiket már a népjóléti minister ur is megunt. Most második esztendeje, hogy itt van és meg kell állapítanunk, hogy ön egy cseppet sem fejlődött... (Derültség. — Krisztián Imre: Az önök szempontjából ! Arra sokáig kell várniok ! — Zaj.) Elnök : Csendet ' kérek ! Esztergályos János : . • , mert hiszen mélyen t. képviselőtársam már azóta, ha mást nem, leírhatott volna néhány tucat közbeszólást, ne mindig csak ugyanazt az egyet, mindig csak szakszervezeti járulék, pártadó. (Krisztián Imre : Először vettem az ajkamra, de nem az utolszor, bizonyos : Zaj) Elnök : Csendet kérek ! Esztergályos János : Legalább a közbeszólásokból tanult volna meg a képviselő ur annyit, hogy igazán azt lehetne mondani : nini, tényleg szimpatikus közbeszólásai vannak,^ de igy nem fog szimpátiákat szerezni. (Krisztián Imre: Ettől eltekintve is megteszem.) Elnök : Kérem Krisztián Imre képviselő urat, méltóztassék meghallgatni a szónokot. Esztergályos János: Méltóztassék megengedni, hogy visszatérjek a kiinduló pontra, ahol elkezdtük ezt a barátságos vitát (Derültség,) és felsoroljam azokat az adónemeket, amelyeket a magyar szellemi és fizikai munkából a magyar népnek le kell rónia. Lehetséges, hogy lesznek közöttük olyan adónemek is, amelyekről az urak majd hamarosan azt a megállapítást fogják tenni, hogy hiszen ezt nem a munkások fizetik, nem a tisztviselők, nem a földmivesek fizetik, ezt a nagyurak fizetik. De végeredményben ne méltóztassék elfelejteni azt, hogy az uri cím nem alkot és nem termel ; az uri címből még vagyont senki sem szerzett magának, legalább is becsületes, tisztességes utón nem. Mindezek nez az adókhoz a dolgozók verejtéke, tehát alkotó munkaerő, szellemi vagy fizikai erő járult hozzá, ha tehát nem közvetlenül, akkor közvetve mégis csak munkából préselik ki ezeket az adókat. Most már kezdjük el, mert nem tudom befejezni, letelik az idő. ( Derülség.) Méltóztassék csak figyelni. Az állami adók rovatában ott találjuk az egyenes adóknál : a földadót, a házadót. a társulati adót, a jövedelemadót, a vagyonadót, a rokkantellátási adót ; a fogyasztási adóknál : a szeszadót, a sajtolt élesztő után külön adót, söradót, ). ülése 1928 május 15-én, kedden. 373 cukoradót, ásványolajadót, gyujtószeradót, szivarka hüvely és szivar ka papír adót ; a forgalmi adóknál : általános forgalmi adót, állatforgalmi adót, cukorrépa forgalmi adót, értékpapír forgalmi adót. fényűzési forgalmi adót. (Mozgás.) Tessék várni, mert jön még több is. A községi szolgáltatásoknál : az általános kereseti adót, az alkalmazottak kereseti adóját, a fényűzési lakásadót, házbérfilleradót. telekértékadót, közlekedési adót, vigalmi adót, községi jövedelmi adót — a mélyen tisztelt államtitkár ur csóválja a fejét, maga sem akarja elhinni, hogy ennyi adót fizetünk (Élénk derültség) —, községi pótadót, inségadót, tűzvédelmi adót, útadót, közmunkateher adót, csatornázási pótadót, vízvezetéki adót, járdaadót (Szilágyi Lajos: Letelik az egy óra !) — majd kérni fogom a meghosszabbítást (Derültség) — (Csontos Imre : Erre van az szánva !), — köztisztasági illetékadót. mezőrendőri adót, ebadót, sör- és szeszfogyasztási adót, borfogyasztási adót, hus fogyasztási adót, ásvány viz és szikvizadót, autóadót és egyházi adót. Én azt hiszem ( Jánossy Gábor: Tessék egy kicsit pihenni!), hogy egy lélekzetvéteire ez a negyvenegyféle adó éppen elég. Ugyebár hihetetlennek látszik mélyen tisztelt képviselőtársam, de igy van ! (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Nem nagy fáradságba kerül, csak utána kell nézni azoknak az adónemeknek, amikor az ember nem jön ide be a Házba és meg vagyok róla győződve, hogy ki fog engem segíthetni, még megtoldhatja, ha utánanéz, egész csomó különböző, adóval, amelyeket a magyar dolgozók munkájából kell kifizetni. (Jánossy Gábor: Ismerem ezeket!) Az lehetséges, hogy Jánossy képviselőtársam, vagy egy másik egységespárti képviselő ur azt mondhatná, hogy jó ... (Jánossy Gábor : Dehogy jó ! Sokallom én azt, amit felolvasott!) . .. végre egyezünk ... de Trianon szegénnyé tett bennünket, nagy az állam kiadása, sok, nagy terhe van az államnak, tehát mindent el kell követnie a pénzügyi kormányzatnak, hogy azokat a nagy kiadásokat fedezze. Lehetséges, hogy egy kedélyes pillanatban egyik vagy másik képviselőtársam azt szólhatná közbe, hogy hiszen csupa jó célra adja a kormány a maga filléreit, nem pazarolja el, jól sáfárkodik az adózók filléreivel- Lehetséges, hogy ilyen közbeszólás is történhetnék itt. Hogy megkönnyitsem a helyzetét azoknak az igen t. képviselő uraknak, akik ilyen közbeszólást kivannak megkockáztatni (Derültség.), kijelentem, hogy • a magyar dolgozó népnek keserves munkája után befizetett filléreiből a pénzügyi kormányzat lelkiismeretlenül sáfárkodik. Lelkiismeretlenül, mert nem tudom másnak minősíteni a pénzügyi politikának azt a tényét, amelyről valamennyien tudunk, itt, csak a t túloldal elhallgatja és nem mondja el. f Krisztián Imre: Ha elmondjuk, akkor kifogásolják és azt mondják, hogy önökkel tartunk!) Méltóztassék csak t. képviselőtársam felszólalásaiban úgy követni minket, mint ahogy azt mi tesszük, sohasem fogjuk kifogásolni. (Krisztián Imre : Nem tartanám szerencsés gondolatnak!) Megmondjuk mindig azt, ami rossz, mert ezzel a megmondassál és ezzel a bírálattal is azt akarjuk, hogy a rossz minél kevesebb^ legyen ebben az országban a politikában, (Krisztián Imre: Ezen a téren is találkozunk!) mert erre jogot szerzett a magyar dolgozó nép. Nem fogjuk tehát kifogásolni. Mi itt évek óta kemény bírálatot mondunk, ismételem, és kérjük a kormányt, hogy enyhítse a dolgozók adóját, tegye lehetővé a pénzügyi kormányzat, hogy a nép adója enyhüljön ; 52*