Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-170

356 Az országgyűlés képviselőházának kodni a pénzügyigazgatóságoknak utasításaihoz, amelyek az elsőfokú adóhatóságokat most mindenütt utasították arra, hogy súlyosabb adókat kell kivetni. A fővárosban a napokban lett nyilvánvalóvá az adókivetések eredménye. Emberek, akik nem birnak megélni és akik rettenetes gondok között kétségbeesetten vergődnek, akik között most szörnyű pánikot okozott az üzlet- és műhelybérek emelése is, ezek az emberek, akiknek most emelték fel a házbérét, azon veszik észre magukat, hogy akkor, amikor már eddigi adóikat is bankhitelekből fedezték, adójukat egyszerre csak felemelték 30—40%-kai. (Bródy Ernő: 150 százalékkal!) de van még olyan is, akinél 100 és 200%-kai emelték fel az adót. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Ez kétségbeejtő azért, t mert a t. pénzügyminister urnák képviselőházi felszólalásai után az egész Képviselőház, sőt az egész ország is azt várta volna, hogy az adókat csökkenteni fogják. (Bródy Ernő: Csak a választásoknál ígérik a mérséklést! Most pedig csinálják az emelést!) Hiszen a pénzügyminister ur januárban és februárban kijelentette itt, hogy az adókat csökkenteni fogják. Nem lehet ezt a játékot igy folytatni, hogy állandóan azt mondják, hogy ennek nem csökkentjük az adóját, a másikét meg csökkentjük, mert minden egyes községben a községi jegyzőnél megállapítható az, hogy mennyi adó folyt be az előző esztendőben, mennyi volt az előirányzat az előző esztendőben, és mi most, oly annyira, hogy nekem csak be kell mennem bármely községben a községházára, s az adóügyi jegyzőnél megállapíthatom, hogy milyen volt az illető község gazdasági helyzete az előző esztendőben adózás tekintetében és milyen most. És most nekem itt egy kérdést kell intéznem a pénzügymini sterium igen t. uraihoz. A forgalmiadónál már megállapittatott januárban és februárban egyhangúlag, — sa pénzügyminister ur sem tagadta — hogy százalékot és jutalékot kapnak azok, akik ezeket az adókat behajtják. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Most már csak az a kérdés van hátra, t. Képviselőház, hogy az egyenes adóknál kapnak-e jutalékot, vagy nem. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Sajnálattal kell megállapítanom, hogy igen és hogy nemcsak a pénzügyministerium főosztálya kap jutalékot a behajtott egyenes adók után. (Egy hang a középen: Tessék bizonyítani. — Bródy Ernő: Tessék bemenni minden üzletbe Budapesten! Hol élt az ur? — Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Fábián Béla: T. Képviselőház! Én nemcsak megmondom t. képviselőtársamnak, hogy kapnak pénzt az egyenes adók kivetésével foglalkozó pénzügyministeriumi közegek, hanem még azt is megmondom, hogy hol van elszámolva, illetőleg hol nincs elszámolva ez az összeg (Egy hang a jobboldalon: Hát az hogy lehet?) Én nemcsak ők kapnak, hanem igenis kapnak még a községi jegyzők is. (Temesváry Imre előadó: A költségvetésben meg van állapitva a tétel!) Tisztelt képviselőtársam, most nem, azt mondottam, hogy nincs megállapítva, én csak azt mondottam, hogy az előző az, amiről említést tettem. (Temesváry Imre előadó: Az is meg van állapitva a költségvetésben!) E szerint tehát elismeri t. képviselőtársam, hogy a pénzügyministeriumi főosztályban százalékot kapnak? (Temesváry Imre előadó: Nem!) Ak170. ülése 1928 május 15-én, kedden, kor miért méltóztatik mondani, hogy ez is benne van a költségvetésben? (Temesváry Imre előadó: Azért, mert ferde beállításban adja t. képviselőtársam! Méltóztassék a költségvetés megfelelő tótelét a 8. címnél megnézni!) T. Képviselőház! Először azt állítom, hogy az egyenesadóból is jutalékot kapnak és meg kell állapitanom másodszor azt is, hogy nemcsak a pénzügyministeriumban és a pénzügyigazgatóságoknál kapnak jutalékot, hanem a községi jegyzők is kapnak jutalékot, mégpedig kétféle arányszám szerint; abban az esetben, ha csak az előirányzott összegeket hajtják be az illető közegek, kevesebbet kapnak, abban az esetben pedig, ha az előirányzott összegeknél a község területén magasabb összeget sikerült behajtaniuk, többet! (Temesváry Imre előadó: Tévedés! Ez soha sem volt! — Graeffl Jenő: Ilyet nem lehet mondani! — Temesváry Imre előadó: Képtelenség! Sohasem fordult elő! — Zaj.) T. képviselőtársam, méltóztassék megmondani nekem akkor, hogy hová lesznek ezek az összegek. (Berki Gyula: Jutalomnak hívják) Menjen el a t. képviselő ur Vésztőre, a saját kerületébe és kérdezze meg a vésztői jegyzőt, hogy igaz-e, amit mondok. (Temesváry Imre előadó: 1.800.000 pengő van benne a költségvetésben, ebből adják a rendes illetékeket!) Jutalmakat! (Temesváry Imre előadó: Költségvetés nem adhat jutalmat! — Bródy Ernő: Az a hiba épen, hogy nincs benne a költségvetésben! — Temesváry Imre előadó: Benne van! — Zaj.) T. Képviselőház! Az egész ország most is, az uj adókivetésekkel kapcsolatban, — tessék elhinni, hogy pártkülönbség nélkül az egész ország — azzal a kérelemmel fordul a t. pénzügyminister úrhoz, hogyha már feleslegek vannak ebben az országban, oly óriási feleslegek, hogy ezeknek a feleslegeknek terhét nem birja el a magángazdaság és belehal, akkor miért van szükség az egyenesadóknál további adóemelésre? (Zaj a baloldalon.) Mert hiszen itt van a pénzügyi államtitkár ur, aki nem fogja azt mondani nekem, hogy nincsenek adóemelések, mert itt az egész ország tudja azt, hogy mindenkinek az adóját emelik. Itt vannak az én egységespárti t. ^képviselőtársaim, akik lenn voltak most kerületeikben. Mondják-e a képviselő urak azt, hogy nem emelik az adókat? (Mozgás a jobboldalon.) Mindenütt nemcsak, hogy emelik, hanem rettenetes jajgatás van. Mert ebben az országban már nemcsak az iparos és kereskedő ment tönkre, hanem — igenis állítom — a kisgazdák is a takarékból kénytelenek felvenni az adót váltóra. (Mozgás a jobboldalon.) és ha az adóemelésnek ez a tendenciája és a feleslegeknek rendszeresítése továbbfolyik, akkor én merem állítani azt, hogy ebben az országban egy olyan rettenetes gazdasági katasztrófa fog bekövetkezni, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) amely gazdasági katasztrófának előjeleit már ma is látjuk. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Gál Jenő: Valóságos nérói tobzódás! — Zaj. — Elnök csenget. — Berki Gyula: 30 százalékkal emelnek!) Hogy mik az előjelei ennek a gazdasági katasztrófának, amely be fog következni? Budapesten két hónap alatt (Halljuk! Halljuk!) 39.824 esetben, tehát közel 40.000 esetben rendelték el a zálogolást. Egy 55.000 lakosú községben, Pesterzsébeten, az elmúlt esztendőben 30.000 volt az adóvégrehajtások száma, ami azt jelenti, hogy abban a községben minden adóalanyt legalább négyszer végrehajtották. (Gál Jenő: Mennyi a költség?) Hogy mennyi a költség? 4%. A hátralékos adó 4%. És hogy miként jönnek létre ezek