Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-170

354 Az ors ággyülés képviselőházának és kimutattak, hanem az 1926/27. esztendőben a vég-leges mérleg- szerint 950 millió pengő folyt be. Ha ez igaz, akkor a 950 millió pengőből levonva az előirányzatot, kénytelen vagyok megállapitani, hogy az 1926/27. esztendőben körülbelül 200 millió felesleg van. Én csak a pénzügyministerium kimutatásából dolgozom. Méltóztassék megtekinteni azt a pénzügyministeriumi kimutatást, amely szerint 950 millió pengő az 1926/27. év adóbevétele. Az egyik oldalon tehát óriási felesleg, a másik oldalon pedig nagy nyomorúság van. Hogy ez a nyomorúság miben nyilvánul? Kérdem a minister urat, az ország legkiválóbb statisztikusát, kiváló tudósát: miért nem tiszteli már meg ezt az országot az egész országra kiterjedő statisztikával? Hiszen mindenki ragaszkodik ahhoz, amivel pályáját kezdette; a pénzügyminister ur pedig a statisztikával kezdte pályáját. Miért vagyunk állandóan arra kenyszeritve, hogy vagy magánstatisztikák alapján dolgozzunk, vagy pedig, hogy a székesfőváros adóhivatalait és pénzügyi tanácsnokát s a polgármestereket nyaggassuk állandóan az adatokért? (Sándor Pál: Nem bolond, hogy megkönnyítse a munkánkat! — Bud János pénzügyminister: Még most sincs készen az első adóstatisztika! Méltóztassanak megnézni, hogy ez a németeknél is milyen sok időbe került! Méltóztassanak türelemmel lenni, ez is munkában van!) 1928 január és február havában, vagyis két hónap alatt Budapesten 39.924 esetben rendeltek el zálogolást, a múlt évben 22.224 zálogolás volt, A zálogolások összege most két hónap alatt 11-9 millió pengő, tavaly 7-8 millió pengő volt. Hogy milyen az ország gazdasági helyzete, arra nézve csak a következő adatokat kivánom felhozni: a zálogolás 60 százalékkal, a zálogolások értéke 60 százalékkal és ingóságoknak hatóságok által való őrizet bevétele 100 százalékkal több az idén, mint tavaly. Az az Összeg, melynek értékében az őrizetbevétel történt, az idén ötször akkora volt, mint tavaly. Adóbehajtási illetékből a főváros a tavalyi első három hónapban bevett 70.000 pengőt, az idén bevett 115.000 pengőt, tehát a múlt évhez képest az idén 45.000 pengő adóbehajtási illetéktöbblet van. (Gál Jenő: Miért ne legyen feleslege a társadalomnak is?) Az év eleje óta két hónap alatt 1198 üzletbeszüntetés történt Budapesten, a múlt évben 680. A cégtörlések száma az év első két hónapjában 220 volt, tavaly 89, tehát közel háromszor annyi cég szűnt meg az év első két hónapjában ebben az esztendőben, mint az elmúlt évben. (Sándor Pál: Azért kell a megmaradottaknak többet fizetniök! — Bródy Ernő: Most emelik az adót!) Az idén két hónap alatt Budapesten 107 fizetésképtelenség volt, tavaly volt 54. A fizetésképtelenek passzívái a múlt évben két hónap alatt kitettek 3-6 millió pengőt, az idén 9-5 millió pengőt, tehát háromszor akkora az inzolvenciák összege, mint tavaly volt. Ezzel szemben Budapesten most a marhavásár forgalma csökkent, a hatósági lóvágóhid forgalma azonban feltűnő mértékben emelkedett. Budapesten tavaly levágtak két hónap alatt 1285 lovat, az idén 2087-et, tehát Budapesten duplájára emelkedett a lóhusfogyasztás. (Egy hang jobbfelől: Az autóközlekedés fejlődése miatt vágnak le annyi lovat!) Azért esznek az emberek lóhúst? (Felkiáltások jobbfelől: Azért, mert a lóhus olcsó!) Azért, mert olcsóbb, s azért, mert az embereknek marhahúsra már nem telik. Higyje el a t. képviselőtársam, nagyon helytelenül méltóztatik tenni, ha az álta170. ülése 1928 május 15-én, kedden. ' lános gazdasági nyomorúságról festett azt a képet, amelyet én csak számok alapján és nagyon szerény keretek között törekszem megfesteni, igy méltóztatik akarni megszépiteni. Meg kell tehát állapitanunk azt, hogy a lakosságnak mind széleseb rétegei a hatósági lóhusszékekben szerzik be husszükségletüket. Mi történik a zálogházakban? Budapesten 135.316 darab zálogfelvétel történt egy hónap alatt 3 millió pengő értékben és a januári forgalommal szemben súlyos emelkedés történt. Most arról akarok beszélni, hogy a német lapokban megjelent az öngyilkosokról egy statisztika egész Európára vonatkozóan. Ebben a tekintetben Magyarország az első 27-tel, az utolsó Görögország 2-vel. (Bródy Ernő: És ilyenkor adót emelnek!) Most jelent meg Budapest székesfőváros tiszti főorvosának jelentése a magyar jövendőről, hogy tudniillik milyen a nelyzet a magyar gyermekeknél! A székesfővárosi iskolákba jár 82.000 gyermek s ezek közül — a tisztifőorvos jelentése szerint — 30.000 beteg. A betegek között van 7000 tuberkulótikus, 3000-nek szivbaja van és nem kevesebb, mint 22.000 gyermekről állapították meg, hogy roszszul táplált és vérszegény. Állandóan arról beszélünk, hogy mi lesz a magyar jövendővel és a magyar gyermekekben keressük a magyar jövendőt, s akkor itt megjelenik a tisztifőorvos jelentése, mint hideg zuhany és ebben a hideg zuhanyban az foglaltatik, hogy a Budapest székesfőváros iskoláiban járó gyermekeknek több, mint egyharmad része beteg. Hogy ez a nyomorúság, az embereknek ez a rettenetes kiszipolyázása megszűnik, arra volt reményünk, mégpedig ez a reményünk a pénzügyminister urnák itt a Képviselőházban tett kijelentése volt, amelyre vonatkozólag meg voltunk győződve arról, hogy a pénzügyminister ur ezt az akaratát minden erővel mindenkivel szemben keresztül fogja hajtani. A pénzügyminister ur itt három hónappal ezelőtt, január havában megigérte, hogy az adóterheket csökkenteni fogja. És ugyanakkor, amikor a pénzügyminister ur ezt a Házban elmondotta, megjelent egy bizalmasi utasítás. A pénzügyi hatóságok a pénzügyministeriumtöl bizalmas utasitást kaptak, amelynek értelmében forszirozniok kell a magasabb adókivetést, a kereseti-, jövedelmi- ée vagyonadókat, az egész vonalon erősen fel kell emelniÖk, s a könyvkivonatokat nem kell irányadóknak elfogadniuk, hanem becslés alapján kell a magasabb adóalapokat megállapitaniok. Ebben a munkában a pénzügyigazgatóságoknak segítségére szolgál (Sándor Pál: Törvénytelen, amit a pénzügyminister ur csinál!) a pénzügyigazgatás átszervezésével kapcsolatosan a budapesti pénzügyigazgatóságnál felállított adatgyűjtő osztály, amelyet Budapesten V. főosztálynak neveznek. Erre az adatgyűjtő osztályra vonatkozólag a következőket kivánom felhozni. Megjegyzem, hogy ennek létezését eddig egyszerűen letagadták és azt mondották, hogy nincs. Kénytelen voltam tehát megállapítani, hogy személy szerint kik vannak az adagyüjtő osztálynál, mert annyira letagadták és olyan határozottan mondották eddig azt, hogy ez az osztály nem létezik. (Zaj.) Én olvastam az államtitkár ur nyilatkozatát. (Bródy Ernő: Nem is gyűjtik az adatokat!) Ennek az osztálynak létezését annyira letagadták, hogy kénytelen voltam az adatgyüjtőosztály egész személyzetét, mindenkinek rangját is hozzáiorva, névsor szerint összeszedni, nehogy abba a helyzetbe kerüljek ismét, hogy ez letagadtassék. Alkalmazva van ott 25 fogalmazási