Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-163

Az országgyűlés képviselőházának 1 kellett az a modern megértés és hozzáértés, amely nélkül szociális kérdésekhez nem volna szabad hozzányúlni sohasem. Megállottunk azonban — mint mondottam •r- a félúton. Szerteszét hagytuk a szociális jelentőségű problémák intézését és felügyeletét különböző ministeriumokban. Ebből azután egészen különös dolgok állottak elő és állnak fenn még ma is. így pl. a kereskedelemügyi ministerium a gyáriparosoknak, középiparosoknak, kisiparosoknak, egyszóval a munkaadóknak érdekét képviseli ex asse, pedig ugyancsak a kereskedelemügyi ministerium végzi az iparfelügyeletet is, hogyi vájjon az a munkaadó hogyan tesz eleget a maga szociális kötelességeinek, hogyan védi a munkást, hogyan vigyáz az egészségére. Ezt mind ugyanaz a kereskedelemügyi ministerium ellenőrzi, amely a munkaadóknak képviselője. A földmivelésügyi ministerium a gazdaközönségnek képviselete, az érdekképviselete — ha a rövidség okáért szabad ezzel a szóval élnem. De a cselédkérdést is ugyanez a ministerium ellenőrzi. A mezőgazdasági napszámosok problémáival, a mezőgazdasági napszámosok biztosításának, betegsegélyezésének kérdésével ugyanez a ministerium foglalkozik, amely azután — ha komolyan akar azzal foglalkozni — kénytelen a szociális terheket azokra áthárítani, akiket elsősorban képvisel ez a ministerium. Az igazságügyministerium végzi a javítva nevelésnek munkáját, egy olyan munkát, amely kétségkivül elsőrangú szociális munka, tehát a népjóléti ministeriumba való. A kuituszministerium ügyel fel a bábákra, a kultuszministerium kezeli az óvodákat. Az óvodákba nem azért küldik a szülők gyermekeiket, mert azok oktatását akarják ott elérni, hanem azért, mert napközben munkában lévén, nem tudnak a gyermekekre felügyelni, esetleg nem tudnak nekik délben meleg levest adni, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) tehát mintegy napközi otthonba küldik őket, szociális védelmet, gyermekvédelmet akarnak elérni abban az óvodában. (Uay van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Ezeknek az intézményeknek kétségkivül a népjóléti ministeriumban volna a helyük. (Élénk helyeslés.)-! T. Ház! De ezenkívül van még egy egész sereg olyan ügy, amely egyenesen a népjóléti mänisteriumibu kívánkozik. 'Ezek mindaddig nem lesznek nyugalmi állapotban, amíg

1 el nem jutnak oda, ahová tulajdonképpen valók. Azért, ha mi csakugyan komoly szociálpolitikát akarunk éb ha gróf Bethlen István ministerelnölk ur, — ugy, amintt hiszem •— egészen komolyan értette a maga kijelentését debreceni beszédében, hogy egy komoly szociálpolitikához kell hozzálátnunk a nemzeti egyse? megtér emitése érdekében és azoknak az erőknek az összeszedése

< érdekében, amelyekkel a jdbb jövőt ki akarjuk magunk stzámára kényszeríteni: akkor azt hiszem, hogy az én határozati javaslatom, amelyet nemcsak a magam, hanem pártom nevében leszek bátor benyújtani, nem fog ellenzésre találni. Mert ez a javaslat nem céloz egyebet, mint hogy egy helyes szociálpolitika érdekébn mindazokat a kérdéseket és problémákat, amelyek el vannak szórva ma a különféle ministeriumokban, — a kereskedelmi, belügy-, pénzügy-, földmivelésügyi és kultuszministeriumokban — mindezeket az ügyeket, amelyek első sorban szociális vonatkozásúak, vagy első sorban közegészségügyi vonatkozásúak, mind egyesítsék a népjóléti ministeriumban. Erre azért van szükség, hogy egyöntetű, céltudatos elgondolás érS. ülése 1928 május 2-án, szerdán. 27 vényesüljön (Élénk helyeslés a baloldalon, jobbfelöl és a középen.) és egy akarat tudja megállapítani a dolgoknak az egymásutánját, ami nélkül a szociálpolitika épületét felemelni nem lehet (Ugy van! Ugy van! balfelől, a jobboldalon és a középen), mert itt valóban egy lépcsőzetes épitkezésről van szó, ahol ha egyik emelet hiányzik, hiába próbálom a másikat a tetejébe rakni, ez mind csak a levegőben lógó intézmény s a levegőben lógó törvény és intézkedés lesz, amelyre fogunk ugíylan sok áldozatot hozni, megterheljük miattuk magunkat és

1 az adózó közönségeit, de azt a célt és eredményt, amelyet elérni akarunk, nem fogjuk soha elérni. Én tehát azt mondom, hogy mindazokat az ügyeket, amelyek szociális és egészségügyi vonatkozásúak, így pl. a szegényügyet, a tanoncügyet, a bábaképzést, a szakszervezetek szabályozásának kérdését, t a munkanélküliség kérdését, a rokkantkérdést, az árvák ügyét, a gyermekvédelmet, az ifjúság védelmét, az ivóvíz kérdését, a munkaközvetítésit, a munka szabadságának kérdését, íaz aggkori biztosítást stlb. stb. ,— fel lehetne^ sorolni még egy sereget, — ezeket mind utalják^ át a népjóléti tárca keretébe, hogy azok végre megtalálják a. maguk megfelelő helyét. (Élénk helyeslés half elől, a jobboldalon és a középen.) Ennek értelmében vagyok bátor, pártom nevében is a következő határozati javaslatot előterjeszteni (Olvassa): »Utasítja a Ház a kormányt, hogy a legsürgősebben terjessze ki a népjóléti és munkaügyi ministerium hatáskörét az összes egészségügyi és szociális problémákra, a ministerium nevét pedig változtassa át szociális és egészségügyi ministeriummá«. (Élénk helyeslé.) T. Képviselőház! A jelenlegi népjóléti és munkaügyi miniszter ur a maga korlátolt hatáskörében is kétségkivül nagy eredményeket ért el. (Ügy van! Ügy van! balfelől, a jobboldalon és a középen.) Köszönhető ez elsősorban neki magának, akit, azt hiszem, tőlünk akármelyik modern külföldi állam megirigyelhetne, (Jánossy Gábor: De nem adjuk ám! — Derültség.) mert olyan szociális képzettséggel és átfogó képességgel rendelkezik, (Jánossy Gábor: Szíve van! Ez a fő!) hogy ebben a hatáskörben is, amely nem elégi az ő számára, amely az ügy szempontjából nem elegendő, tudott maradandó és nagy dolgokat művelni és tudta előbbre vinni azokat az ügyeket, amelyek a reszortjához tartoznak. (Ugy van! Ugy van!) Azt hiszem, engem senki sem fog megvádolni bizantikus hajlandósággal, mert én életemben x-szer tanújelét adtam annak, hogy meggyőződésemért szembe szállt am mindenkivel, tekintet nélkül arra, hogy talán egyéni szepomtból jó, vagy rossz származott ebből számomra. Ha azonban én mint szocialista és mint régi törvényhozó azt mondom, hogy a népjóléti ministerium a lehető legjobb kezekben van és tágítani kell a ministerium hatáskörét azért, hogy az országnak minél nagyobb haszna tegyen abból a véletlenségből, hogy a munkakör most így van ellátva, mint ahogyan el van látva: ezt nekem a t. Ház tényleg elhiheti és segíthet bennünket, a keresztényszoiciális és gazdasági pártot abban, hogy ebben a reszortban iparkodjunk mindent egyesíteni, ami a modern szoeiálpolititikának anyaga lehet és ami módot ad arra, hogy ezt a tevékenységet, amelyet ma a minister ur kifejt, szélesebb körben és egységesebb átgondolással fejthesse ki. T. Képviselőház! Én abból a nagy munkakörből, amely a ministériumra vár, csak egyetlenegyet kivánok kiragadni és azt a minister 4*