Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-168

286 Az országgyűlés képviselő házának lt irodában egy kezelőtiszt és egy altiszt látja el azt a munkát, amelyet négy ember sem tudott azelőtt ellátni. Nem tudják tehát még azokat a határidős dolgokat sem a határidőben kiadni s ezzel óriási bajokat okoznak az egyes perfeleknek; nem tudják elintézni, hogy azok az Ítéletek kellő időben kikerüljenek onnan és igy óriási gazdasági károkat is okoznak, mert nagyon sokan vannak ennek folytán, akik tovább benn maradnak a lakásban. Méltóztatnak tudni, lakásfelmondási ügyek ma abból származnak, hogy lakbért nem űzetnek, és igy bennmaradnak a lakásban bérfizetési kötelezettség nélkül, a háztulajdonosnak pedig meg kell fizetnie tovább is az adót. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy még egy pere áll rendelkezésére. Usetty Béla : Hiába folyamodik a háztulajdonos az adó elengedéseért, nem történik itt adó elengedés, A bíróságok ebből a hátralékából tehát óriási kára származik az adófizető polgárnak is, amit mindenképen eliminálni kell. Nagyon kérem az igazságügy minister urat, akiről mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy szivén viseli (Esztergályos János : Igy helyes!) ugy a bíróságok, mint a bírói segédszemélyzet dolgát, hogy igyekezzék ezen változtatni. Mivel bizalmam van abban a tekintetben, hogy ez a közel jövőben meg fog történni, ezt a tételt elfogadom. Elnök : Szólásra következik ? Petrovics György jegyző : Strausz István! Strausz István : T. Ház! A birósági és ügyészségi testület tagjai javadalmazásának emelését szorgalmazom Usetty t. képviselőtársam és azokkal a képviselőtársaimmal egyetemben, akik ebben a kérdésben a vita során már felszólaltak. Én első lépésnek és pedig igen sürgős lépésnek ebben a kérdésben azt tartom, hogy az a. javadalmi nivótöbblet, amely a birósági és ügyészi testület tagjai részére az 1920: XX. t. c. alapján kiépíttetett és különböző költségvetési törvények alapján leszállittatott, mielőbb helyreállittassék. A helyzetnek minden irányú ismerete alapján hangsúlyozom, hogy ha felszólalásunkat a t. kormány nem honorálja, az élet gondja a birák és ügyészek lelki és testi erejét felőrli. Abban azonban nem tudok egyetérteni Usetty Béla t. képviselőtársammal, hogy a birósági és ügyészségi testület tagjainak javadalma az igazságügyi tárcánál elért jövedelemhez igazodjék. Ha a kormányzat ezt az elvet magáévá tenné, akkor a birák és ügyészek az igazságügyi tárca jövedelmezőségében saját sorsuk által érdekelté válnának. De különben sincs olyan kormányzatiság, amely meghonosíthatná azt az elvet, hogy tisztviselőinek javadalmazása a tárcabeli bevételek arányában állapittassék meg. Ilyen elvnek a bevezetése minden kormányzati rációval ellenkezik. (Usetty Béla: Ezt én nem is mondtam!) Nemcsak igen t. képviselőtársam mondta, hanem a felszólalók közül többen kivánták ezt, igy pl. gróf Hunyady Ferenc és Wolff Károly igen t. képviselőtársaim, sőt a kivánsággal szemben az igen t. igazságügyminister ur már elutasitó álláspontját ki is fejtette. A téma különben, t. i. a birák és ügyészek javadalmazásának témája, egészen ki van merítve az eddigi felszólaló t. képviselőtársaim által. Mégis van egy kérdés, amely nagyon lényeges és amelyet felszólalt képviselőtársaim közül senki nem érintett: ez a vizsgálóbirák pótléka- A költségvetésből kitűnik, hogy ez idő szerint a vizsgálóbirák havonként 24pengő javadalmat élveznek. Szégyenletesnek tartanám a birákra nézve, ha megindokolnám is azt, hogy ez a pótlék nagyon kevés. 24 pengő mindennél többet mond. Csak arra kérem az igen t. igazságügyminister urat, . ülése 1928 május 10-én, csütörtökön. hogy gondjai legsürgősebb kielégítésének tekintse azt, hogy a vizsgálóbirák havi 24 pengő pótléka megfelelően felemeltessék. A mértékre legyen irányadó, hogy a vizsgálóbirák a múltban évi 600 aranykorona pótlékot élveztek. Az általuk ma élvezett pótlék tehát a réginek mintegy ötödrészét teszi. Meg vagyok arról győződve, hogy egy jól átgondolt átirattal az igazságügyminister ur meg tudja győzni a pénzügyminister urat a pótlék sürgős felemelésének szükségességéről. Még egy másik kérdést legyen szabad tárgyalnom: a birósági fogalmazási státust,amely szintén igen sürgős rendezést kivan. Mint méltóztatik tudni az igen t. minister urnák, a bírósági fogalmazási státusban 646 állás van rendszeresítve. Én az iránt szerettem volna — ha az általános vitából ki nem szőrit az idő — határozati javaslatot előterjeszteni, hogy a 646 állást úgy méltóztassék megosztani, hogy ennek egyharmada a nyolcadik, egyharmada a kilencedik és egyharmada a tizedik fizetési osztályba soroztassék. (Helyeslés.) Olyan kérés ez, amely elől nem térhet ki a pénzügyminister ur, ha mérlegeli ezeknek az állásoknak a jelentőségét, ha mérlegeli az állásokat betöltők magas kvalifikációját, és ha mérlegeli azt, hogy ebben a csonka országban a birósági fogalmazásbeli tisztviselők, illetőleg joggyakornokok előmenetele dekadens helyzetbe sodródott. Végül ismételten kérem az igen t. minister urat legfőképen arra, hogy a pénzügyminister úrral egyetértésben a fogalmazási státusnak általam jelzett rendezését sürgősen keresztülvinni, a vizsgálóbirák pótlékát meg felemelni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Petrovics György jegyző : Váry Albert ! Váry Albert : T. Képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) Az igazságszolgáltatás színvonalának megőrzése és emelése érdekében kötelességemnek tartom, hogy az igazságügyminister ur figyelmét felhivjam az elsőfokon működő birák és királyi ügyészek elméleti és gyakorlati továbbképzésének intézményes megvalósitására. Mindannyian tudjuk, hogy a háború és a forradalmak utáni nemzedék jogi képzettsége, tudása általában nem üti meg a békebeli nivót. Azt is tudjuk, hogy a bírói és ügyészi kar tagjai ma annyira el vannak foglalva hivatali kötelességeik teljesítésével, hogy alig marad idejük a továbbképzésre, a jogirodalom tanulmányozására, birósági gyakorlat megismerésére, az ujabb törvények, rendeletek megtanulására. Mint tudjuk, itt még az a baj is fenforog, hogy a birói és ügyészi kar fizetése és általában vagyoni viszonyai nem engedik meg, hogy megfelelő tudományos jogi könyveket, jogi folyóiratokat vásároljon, hogy abból magát továbbképezhesse. Pedig az élet halad. A háború és a forradalmak után való jógi viszonyok meglehetősen megváltoztak, uj törvények, rendeletek születtek, a birósági praxis tör utat egészen uj jogi vidékeken és igen fontos és szükséges, hogy az első fokon működő biró és királyi ügyész, tekintettel különösen arra is, hogy ma első fokon, a törvényszéken is a büntető ügyek bizonyos részében, a polgári ügyeknek pedig egész területén, egyesbiró itél, megfelelő jogi képzettséggel bírjanak, szóval, hogy színvonalon maradjanak. Jogi irodalmunk, a bíróság gyakorlata, érdekes jogesetek, uj törvények, rendeletek ismerete nélkül lehetetlen, hogy a biró igazán jól és megnyugtató módon töltse be hivatását. Ma tudtommal, legalábbis a budapesti büntetőtörvényszéken a fogalmazói személyzet számára hetenkint tartanak ilyen továbbképző birósági fogalmazó-személyzeti összejöveteleket, ahol a törvények, a rendeletek, a bíróság gyakor-