Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-168
'Az országgyűlés képviselőházának 168. ország vétót kiált az egész világ elé és azt mondja, hogy neki nem kell esküdtszék! (Rassay Károly: Dehogy mondja, kérdezzük meg!) Ez nem illik hozzánk, ez nem jó póz nekünk; nekünk ellenkezőleg a műveit világ által elfogadott intézményeket, kell a nemzeti talajban meghonosítanunk, amint Kossuth Lajos tette. És Kossuth Lajosra ne tessék szintén osak banketteken^ és szónoklatokban hivatkozni, hanem honosítsák meg Kossuth Lajos intézményeit a honi talajban, (Rassay Károly: Amerikában nagy bajban voltak azzal a Kossuth-zarándoklattal! — Zaj,) Kossuth meg is tette ezt. Mert hiába méltóztatnak akármit mondani, tény az, — amire östör József t. képviselőtársam is rájött végső konklúziójában — hogy sajtó-ügyekben Magyarországon 1848 óta az esküdtszék van konstituálva. Csak a háború alkalmából lett ez a kérdés kikapcsolva. Ha most minden téren igyekezünk a békebeli állapotokhoz közeledni, miért épen az esküdtszék terén nem! {Gál Jenő: Ahogy mi igyekezünk!) Azt mondják. (Gál Jenő: Csak mondják!) Azt hiszem, hogy tényleg igyekezünk, és helyes ez az igyekezet. De miért épen az esküdtszék terén nem igyekszünk a békebeli állapotokhoz visszatérni? Azt hiszem!, ha az esküdtszéket sajtóügyekben gyorsan és hamarosan behoznák,, a sajtóperek száma nagyon leapadna. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert meggondolnák magukat sokan, akik; ma anynyira sietnek a biróság elé, meggondolnák,, vájjon az esküdtszék elé menjenek-e, (Rassay Károly: Ugy van! A sajtóperek 80%-a közönséges zsarolás!) úgyhogy ezzel tulajdonképen elősegitenők az igazságszolgáltatás gyorsabb menetét. (Pesthy Pál igazságügyminister: A közönséges bűntettek nagyrésze is az! — (Rassay Károly: Költségre megy! Zsarolásra megy!) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Azt mondottam 1 , hogy én az esküdtszéknek sajtóügyekben való behozatalától várom a sajtóperek lefogy ásat, apadását. Mert amit Hajós Kálmán igen t. képviselő ur felemlitett, az elévülés kérdésében az esküdtszék nagyon finom instrumentum,, ott nagyon szabadelvűén kell ítélkezni és vezetni az eljárást, mert az esküdtek rögtön reagálnak. Ha az esküdtek látják, hogy a bizonyítás kérdésében a biróság elzárkózik a bizonyítástól és a vádlottnak nem engedi meg, hogy a maga igazát előterjessze, ebből levonják a konzekvenciákat. Tehát ebből a szempontból is nagyon nagy jelentőségű az esküdtszék intézménye. S ha az, elévülés kérdésében rossz határozatot hozott a biróság, az esküdtek azt rögtön korrigálni akarják. Ez az esküdtek élettana: a legnagyobb szabadság, a jognak legnagyobb kiterjesztései, ez, az^ amit mi kivánunk az állami és a társadalmi élet münden terén. Ne folyton a kis kalodákat, a kényszerszoritókat keressük, hanem ellenkezőleg, minden vonalon és minden téren a szabadságot, a jogot; minden embernek legyen joga niegmodani a maga igazát, legyen joga kiteríteni a maga igazságát, ne zárjunk el senkit az elől, hogy törvényes eszközeivel a maga illetékes birája előtt élhessen. Ez az élet, ez a jog 1 , ez a szabadság, ez az igazság, ez Kossuth Lajos kivánsága, eiz Deáknak és a magyar nagyoknak kívánsága. A, mai epigon-korszakból emelkedjünk fel az igazi nagyok korszakába, a Deák Ferencek, a Kossuth Lajosok ujabb időkből —' a Szilágyi Dezsők korszakába, amikor volt ebben az országban jog és igazság és amikor az európai kultúrintézményeket Magyarországon örömmel fogadták, ülése 1928 május 10-én, csütörtökön. 267 Gál Jenő i, barátom felolvasott itt egy névsort, hogy 1843-ban kik kívánták az esküdtszék behozatalát. Én szeretném, ha ma Stzdu 1tén azt latnaink, hogy a történelmi nevek képviselői újból versenyeznek a szabadelvű intézményeik behoizatalániak kivánáisában. Nem a reakciónak, nem a büntetésnek, inem az üldözésinek, nem a kegyetlenségnek szelleme, hanem a jognak, a2 igazságnak és a szabadságnak szelleme kellene, hogy áthassa a történelmi osztályok képviselőit A régi időben, a negyvenes években ez történt. Aikikor a magyar történelmi osztály képviselői: a magyar nemességnek a legnagyobb exponensei, az. Eötvösök, az Andrássyak, a Bezerédjek, a Beöthyek álltak a haladás élére. Ma is az volna kivámatoís, hogy a haladás élén a magyar történelmi] osztály álljon, vállvetve a polgársággal éa a kisgazdákkal, a paraszti elemmel, a földmíves elemmel és ezizel a friss elemmel együtt próbálja ezt az országot ui életre támasztatni, És ha méltóztatnak beszélni arról, hogy legyen itt egység, legyen összeforrás, hát azt mondóim: igenis legyen! Legyen összeforrás és legyen egység, de ne az elzárkózásnak, íme az üldözésnek, ne az egymásrausizitásnak, hanem as igazságnak, a szabadságnak és iá jognak szellemében. (Helyeslés a szélsobaloïdalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Tegnap, amikor az igazságügyi költségvetés általános vitájában felszólaltam és amikor magam is előterjesztettem mint kivánalmat aa esküdtbiráskodás helyreállítását, akkor nem tértem ki arra és nem részleteztem ,a,zt, miért tartom szükségesnek aa 'esküdtbiráskodás helyreállítását, mert lábból indultam ki, hogy amikor a jogászgyülés előadója is túlhaladott álláspontnak tartja az erről való vitatkozást, akkor nekem sem kell erről a kérdésről itt bővebben nyilatkoznom, östör József t. képiviselőtársam felszólalása, azonban, valamint Hajós Kálmán t. képviselőtársam felszólalása is, arra késztet, hogy mégis néhány szóval erre a kérdésre is kitérjek Különösen kárhoztatom Hajós Kálmán t. képviselőtársain felszólalását, aki azt mondotta, hogy azért nem tartja időszerűnek az esküdtbiráskodás helyreállítását, mert a felekezeti béke helyre nem állt és mindaddig, amig a felekezeti béke helyre nem áll. nem tartja kívánatosnak ennek az intézménynek a helyreállítását. Ennek illusztrálására és bizonyítására felemlített egy húsz évvel ezelőtt történt eseményt, amelyet épen azért hozott fel. hogy nem lehet az eisküdtbirásiklodást helyreállitatni, Viszont m általa felhozott példa azt igazolta, hogy szerinte húsz évvel ezelőtt sem állott fenn a felekezeti béke. és ugy tünteti fel a dolgot, mintha akkor is bizonyos felekezeti torzsalkodások lettek volna. Ha ebből a szemszögből nézzük a mai állapotot, meg kell állapitanunk azt a sajnálatos tényt, hogyha volt Magyarországon a vallásháború ideje óta olyan korszak, amelyben felekezeti egyenetlenség volt, akkor ez a korszak az utóbbi időkben ismét előállt, amikor már keresztény felekezetek állanak élesen harcban egymással. Igenis meg kell állapitani, hogy Hajós Kálmán képviselőtársamnak ezt az állapotot figyelembe kell vennie. Ennek azonban nem az a módja, hogy azért, mert az egyenetlenség megvan, ezzel az esküdtbiráskodás helyreállításának ideje tolódjék ki; az sem lehet indok az esküdtbiráskodás helyreállitáisának eltolására, amit Östör József t. képviselőtár-
