Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-168
Az országgyűlés képviselőházának 168. ülése 1928 május 10-én, csütörtökön. 251 mértéikét, amelyet ez az ország: a háború előtt elért. Amikor én ez előtt az állásfoglalás előtt álltam, •— mert mint hangoztattam beszédem elején, én nagy attraháló erőt tudok és látok abban, hogy ez a jogászi fölény megóvassék, fentartassék, nagy vonzóerőt tulajdonítok annaJk, hogy mi ne lépjünk a Balkán felé haladás útjaira, — Helyeslés a jobboldalon. — Jánossy Gábor : Jogi lejtő!) vállaltam azt, hogy lecsökkentett létszámmal visszük keresztül ezt a dolgot és pedig eddigi eljárási szabályaink mellett. Talán ma sem vagyunk abban a helyzetben, hogy birószaporitásra gondolhatnánk, azonban én azt hiszem, hogy a segédszemélyzet számának felemelésével, munkájának megsokszorosításával ezeket a perenkivjüli ügyeket lehámozva a birónak lelkéről és gondjairól, talán tudunk egy modus vivendit, egy olyan helyzetet teremteni, amelyben azután a normális állapotúikra visszatérhetünk. Ez az az irány, amelyben haladni kívánok s amellyel én a birót a tulajdonképen nem bírói tevékenységtől tehermentesíteni szándékozom. Igen t. Ház! Nagy feladat ez, mert ha veszem maguknak a telekkönyveknek a helyzetét, egy olyan szomorú, olyan sivár helyzet van ott, amelyre rosszullét érzése nélkül rágondolni nem lehet. Hogyan áll a kérdés? Ugy áll, hogy az elmúlt év végén 66.500' telekkönyvi beadvány maradt elintézetlenül. Ez tehát azt jelenti, hogy azokhoz a telekikönyva beadványokhoz még hozzá sem nyúlt senki, azok ott fekszenek a bírói asztalán elintézés nélkül. De ha tovább megyek, látom, hogy 72.000 ügy várt bevezetésre és 45.000 telekkönyvi leírási hátraléik volt. Ez olyan, kaotikus állapot, amelyet tovább tűrni nem lehet. Remélem, hogy ezen az állapoton fogok tudni segíteni, mert — amint méltóztatik látni a költségvetésből — száz uj telekkönyvvezetői állást rendszer es itek. (Helyeslés.) Ismerve ezeknek a segédhivatali tisztviselőknek munkakészségét és áldozatkészségét, bizom abban, hogy ezen az állapoton lényegesen fogunk tudni segíteni és lényegesen fogunk közeledni a normális állapothoz. Itt azonban még egy szükséges. Ha ez a 66.000 ügy feldolgozódik, és ha bevezetődik ez a telekkönyvi bevezetési hátralék, ez ismét a leirási hátralékot fogja szaporítani. Nekem tehát gondoskodnom kell arról, hogy ez a leírási hátralék is rapid megszűnjék, (Élénk helyeslés jobbfelől.) hogy ezáltal az egészségesedé» folyamata megindulhasson. Ezen a téren mindent meg fogunk tenni abban a tekintetben, hogy ezt az állapotot megszüntessük. (Helyeslés.) Ezek után nem kivánom számokkal tovább untatni a t. Házat. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Ez teljes képet ad a bíróságok helyzetéről. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Mármost méltóztassék megengedni, hogy áttérjek beszédemben az igazságügyi szervek helyzete és a személyi helyzet kérdésének tárgyalására. Elsősorban a birák kérdésével vagyok bátor foglalkozni. Amint az itt tegnap egybehangzólag és egyhangúlag, a parlament minden pártja szónokainak ajkán megnyilvánult, igenis nehezményezi az igen t. Képviselőház azt, hogy a birói státustörvény a maga eredeti rendelkezéseivel nem tartatott fenn, hogy a birói státustörvény rendelkezéseiből a birák dotációját illetőleg lefaragások eszközöltettek és közeledés történt az általános tisztviselői státus felé. Ez megnyilatkozott a tegnap felszólalt képviselő urak ajkán, de azt hiszem, megértik részemről is azt az állásfoglalást, — hiszen biró voltam életem javán keresztül — hogy én a birói intézményt, a bíráskodást magát az állam olyan erkölcsi feladatának tartom, amely erkölcsi feladat, de a birák közjogi helyzete és közjogi beállítása is mellé és fölé helyezi funkciójukat minden egyéb állami funkciónak. Ennélfogva én ismételten leszögeztem magam és leszögezem ma is ahhoz az állásponthoz, hogy a biráknak megkülönböztetett állás, megkülönböztetett helyzet biztosítandó, (Élénk helyeslés.) és a biráknak ez a megkülönböztetett volta és helyzete a fizetésben is kell, hogy kifejezésre jusson. (Élénk helyeslés.) De hogy mégis idejutottunk ezeknek a fizetéseknek kérdésével, ahol vagyunk, különösen 1925-ben, az általános rendezéskor, annak egy indokolásával tartozom. Méltóztatnak emlékezni arra, hogy az 1925-ös fizetésrendezés a B-csoportba helyezésnek égisze alatt és annak jelszavával történt. Méltóztatnak tudni azt, hogy minden szolgálati ág tisztviselőinek egy résziéit leadta a B-csoportba. Mármost az előtt a kérdés előtt álltunk, hogy B-csoportos bírákat állitsunk-e be, vagy pedig hozzájáruljunk ahhoz, hogy B-csoport mellőzésével a fizetés percentualiter redukáltassék arra mérvre, amely mérvben azután az A-csoportos tisztviselők fizetése javittatik. Ha én belementem volna abba, hogy birói állások helyeztessenek B-csoportba, akkor egyébként ez a kérdés nem lett volna megoldható, mint ugy, hogy nem az a biró egyénileg helyeztetik B-csoportba, hanem maga az állás, és akkor lényegesebb sérelmeket ütöttünk volna a státustörvényen. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Tehát a státustörvény lényeges tartalmának fentartása érdekében kénytelen voltam eltekinteni attól, hogy B-csoportos birák állíttassanak be, hanem kénytelen voltam elfogadni azt, hogy a birák fizetése annak a percentnek megfelelően emeltessék percentualiter, amint az egyéb közszolgálati ágban elhelyezett tisztviselők fizetése percentualiter emeltetett. Mélyen t. Képviselőház! Itt van a birói képesítés kérdése. Ez álandó vita és küzdelem tárgya volt 1893 óta a birák részéről, és ennek meg voltak a maga okai. Nagyon, helyesen fejezte ki gróf Hunyady Ferenc igen t. képviselőtársam azt a goromba összeférhetetlenséget, amelyben a bíróságok leiedzenek. A birói képesítési pótlék indoka ebben keresendő, ez az indok ma is fennáll és parancsoló kötelességemmé teszi, hogy a birói pótlék visszaszerzése iránt megtegyek mindent és ezért küzdjek. (Általános élénk helyeslés.) T. Ház! Szólni kívánok a birói kinevezések kérdéséről is. (Halljuk !Halljuk!) Ezt a kérdést azt hiszem, Györki Imre és Gál Jenő igen t. képviselőtársaim tették szóvá, és a birói függetlenség egyik attribútumaként alították be az is, hogy a biró ne neveztessék ki, hanem a testület önmaga delegálja. Azt hiszem, innen a jobboldalról Váry Albert igen t. képviselőtársam kifejtette már, hogy annak a kinevezett birónak a helyzete a kinevezés által nem válik függőbbé, mintha egyébként kerül állásába. Nevezetesen hova nevezek én ki bírót 1 Az első csoportba nevezem ki az első folyamodása birót. Amig én az illető birót ki nem neveztem és amíg az kinevezésre vár, addig én rám nézve az politikai érdekkel nem bir. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a közéven.) amint pedijí kineveztem már nem tudok rá hatni politikailag vagy bármely irányban sem, mert védi azt a birót a maga birói függetlensége, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a közéven.) áthelyezhetetlensége és védi minden egyéb más rendel-