Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-167

240 Az országgyűlés hépviselöházánali jelentkezik és keresik azt a biztosítékot, hogy az igazságszolgáltatás független legyen és ne legyen befolyásolható. Igaz-e ez vagy nem igaz ? Áll-e ez a cél az esküdtszék keretében avagy nem áll ? A Jogászgyülés most tárgyalta ezt a kérdést. Igen éles elmék foglalkoztak a kérdéssel pro és kontra. Nem fogadhatom el azt a tételt, hogy az evolúciónak, a demokráciának és a közszabadságnak szükségszerű kívánsága az esküdtszék intézménye. (Östör József : Csimborasszója !) Mert szerintem az esküdtszék intézménye csak forma és nem öncél és ha én azt a célt, hogy a bíróság független legyen (Bródy Ernő : A politikától legyen független az esküdtszék, ne legyen kormánybiróság. — Zaj.) a politikától, hogy az anyagi jogot és igazságot érvényesíteni tudja, elérem más utón, (Gál Jenő : Az esküdtszék nem forma, hanem intézmény), akkor nekem ez a fontos. Előttem nem a forma, hanem a cél a fontos, igenis kívánom a bírák függetlenségét, a politika által való be nem f oly ásol hatóságát, kivánom az igazságszolgáltatás körülbástyázását ilyen értelemben, kivánom az anyagi igazság érvényesítésének minden módon való egyengetését. Ha ezt kivánom, és ezt elérem, biztosítom más utón, akkor miért hadakozzam a formáért, amely nem öncél, amely még nem jelenti ezeknek az eszméknek diadalát? Menjünk az esküdtszékhez. Hát igazán ez jelenti a diadalt? Először egy organikus fejlődésnél, mint az angol jog, már kétségkívül rá vannak nevelve erre az intézményre, mint ahogy méltóztassék csak visszagondolni arra, hogyan nevelnek Angliában. Mi Angliában, Oxfordban bejártuk a nevelőintézeteket. Oxfordban nemcsak egy, 32 nevelőintézet, 32 college van. Jóformán minden családnak megvan a maga college-e. Az egyes college -ek épületei rendszerint 300—1000 évesek. Például a Krisztus egyháza college-jenek, mely a legrégibb college Oxfordban a temploma ezer esztendős. Az a helyiség, ahol tanítanak, szintén 800 esztendős. Ott vagy gót vagy román stílusban vannak ezek tartva, mint a középkori várak, amelyekben ott trónol az angol nemzeti hagyomány, az az angol nemzeti hagyomány, amely lekiabál a falakról és annak az intézetnek minden szögletéből. Az ükapa is abban a padban ült, amelyben az unoka ül, mert egy-egy család annyira konzervativ, hogy mind ugyanabba a college-be küldi gyermekeit és ez a college elmondja, hogy ez és ez a nagy férfiú tanult itt ezeken a padokon, annak nagyapja, apja, és egész családja mind odajárt az iskolába. Ilyen konzervativ az angol nevelés. Az angol századokkal való folytonos kapcsolatot intézményesen megőrzik, azokról a falakról beszél a hagyomány, a rendszerről beszél a hagyomány ; ezért van az, hogy egészen más Angliában minden mozgalom, mint például nálunk. Más az angol liberalizmus, mint amilyen volt a magyar liberalizmus, meg más a munkáspárt is Angliában, mint amilyen Magyarországon. Még az angol munkásosztály sem tud menekülni a nemzeti hagyományok elől {ügy van ! a jobboldalon.) és ha egy nemzeti munkáspárti külügy ministert fognak holnap kinevezni, az is ultimátumot fog küldeni Egyptomnak, annak ellenére, hogy a népszabadság nevében beszél, mert az angol nemzeti érdek ott van bevésve lelkében eltörülhetett énül, mint egy bélyeg. Az angol nevelésügy a maga konzervativ irányával átalakitotta a középosztályt, a munkásosztályt, mind kizárólag az angol nemzeti érdek szemszögéből nézik a dolgokat. Ilyen a nevelésük. Ez a nemzedék természetesen máskép kezeli az intézményeket is, amelyek rendelkezésére állanak. De nézzük az esküdtszéket ott, ahol nem 167. ülése 1928 május 9-én, szerdán. organikus fejlődés eredményezte az esküdtszék intézményét, hanem átvették. Nézzük meg pl. Franciaországban, nézzük meg Ausztriában és nézzük meg akár Amerikában is. Soha olyan jogtévedéseket nem lehet látni, mint az esküdtszéki intézménynél- Miért? Azért, mert a ténykérdés megállapítása jogkörükbe tartozik. Azt méltóztatott mondani, — Bródy t. képviselőtársam szavait használom —, hogy a birák kalodában vannak, mert a vád köti őket. Az esküdtszék még nagyobb kalodába teszi a birót, mert a ténykérdésben is kalodában van, holott nem lehet azt mondani, hogy a ténykérdés mindig elválasztható a jogkérdéstől ; hiszen a ténykérdés részleteitől függ a jogkérdés alkalmazása. Hogyan lehet azt mondani, hogy a bíró lelke meg van kötve a vád és ténykérdés szempontjából és szolgalelküen alkalmazza a jogot? Innen keletkezik, hogy kénytelen kimondani a törvényes rendelkezést vagy felmentést olyan esetekben, amikor egész birói meggyőződése és lelke tiltakozik a ténykérdés megállapítása ellen. Itt vannak a közel múltból Ausztriában ezek az óriási tévedések. És itt van a másik lehetőség. Biztositva van a jogkereső fél a pártatlanság szempontjából? Itt van a rettenetes befolyásolhatóság. A sajtó például szabadon érvényesítheti befolyását az esküdtek hangulatkeltésénél, pedig én nem hangulatot akarok, hanem hideg medidatiót, szivet és észt. (Bródy Ernő: Angliában is van !) Előbb rámutattam, hogy ott valahogy máskép alakul az egész dolog, mert iskolázottságánál és a helyzetnek adottságánál fogva mindenki sokkal konzervatívabb, sokkal erősebben nemzeti, mint a többi nyugati államokban látjuk. (Gál Jenő : Semmiben sem nemzetibb, mint a magyar ! Gondolkozására sem függetlenebb, mint a magyar] Józanságra sem !) Azt nem mondom, hogy függetlenebb, bár anyagilag függetlenebb, ami sokat tesz az erkölcsi függetlenség szempontjából is. De mondjuk azt : egységesebb a nemzet fejlődése. (Östör József : Nyugodtabb !) Nálunk nem olyan egységes. (Gál Jenő : Mindenki a magyarok ellen beszél !) Nem beszélek a magyarok ellen, de Angliában nem volt annyi nemzetiség, mint nálunk. (Gál Jenő : Judiciuma különb van a magyar népnek, mint az angolnak !) Nálunk sokkal több volt a nemzetiség, s nem volt kifejlődve az az egységes nemzeti ideál. Ez csak vitán felül áll ? ! Nem is akarok a részletekbe belemenni, mert nincs erre idő és mert szeretném, ha a t. képviselő ur válaszolhatna az én argumentumaimra és megpróbálná cáfolni azokat. Van még néhány témám, rá kell térnem még azokra is, de azért meg kell itt emlitenem, hogy a nemzetiségek konglomerátumából keletkezett nemzeti ideál kétségtelenül nem az, mint az egységes nemzetből alakult nemzeti ideál. A kettő között van csak nagy különbség! A magyar állameszmének mindig kellett védekeznie a múltban is a nemzetiségekkel szemben. Hiszen tudunk erre eseteket. Citáljam ezeket az eseteket? Ezért — mondom —, sokkal könnyebb az ő helyzetük. Az anyagi jogszolgáltatás érdekét tehát előmozdítja a birói függetlenség. Igenis, én a birói függetlenség kérdését abban keresem és abban látom, hogy olyan biráink legyenek, akik semmi körülmények között se legyenek befolyásolhatók sem politikailag, sem egyébként. Ahol a nép ilyen birákat tud kapni, biztosítom, hogy ott a jogszolgáltatás meg fog felelni a nép érdekeinek és meg is lesz elégedve a jogszerető közönség, ha jó jogszolgáltatást kap, ha politikailag nem befolyásolható és független jogszolgáltatásban részesül. Ez a dolog érdeme, itt van a kérdés alapja. Ezért mondom én : arról kell gondoskodnunk, hogy a magyar birák függetlenek legyenek minden vonat-