Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-167

"Az országgyűlés képviselőházának 167, ülése 1928 május 9-én, szerdán. 2*1 kozásban. Én csodálom, hogy példának okáért nem méltóztatik többet foglalkozni a kinevezés kérdésével és a birák javadalmazásának kérdésével. Ezzel foglalkozott az egész Ház. Ezek sokkal fontosabb kérdések. (Bródy Ernő : Beszéltünk mi is róla !) Igen, koncedálom ; majd rá fogok térni. Ez sokkal fontosabb kérdés a függetlenség szempontjából, mint az, hogy van-e esküdtszék vagy nincs. Méltóztassék koncedálni, ez csak keret, ez csak forma és nem érdem. Esküdtszék mellett is el tudom képzelni, hogy a cél nem lesz elérve, független birák mellett pedig esküdtszék nélkül is el lesz érve a cél. Hiszen önök is ezt keresik : a független, pártatlan, nem befolyásolható igazságszolgáltatást. Éa ezt a meggyőződésemet a jogfejlődés kutatása és a magyar jogfejlődés mérlegelése után ebben tudom Összesürüsiteni : független biiákat kérünk, független birákat minden vonatkozásban. Ezért én teljes érdektelenségem mellett — hozzá kell ezt tennem, mert mint biró, abszolúte nem vagyok érdekelve a kérdésben — &

r legnagyobb hálával veszem, hogy e tárca költségvetésének tárgyalásánál pártkülönbség nélkül minden felszólaló hangoztatta, — hiszen épen az előttem szólott t. képviselő ur határozatai javaslatot is terjesztett be e tekintetben, amelyhez én a magam részéről hozzájárulok, — a birák anyagi függetlenségének mielőbbi megteremtését és befejezését. Mert ez a dolog érdeme. A magyar bíráknak ismerem lelkét, ismerem felfogását. Igazán nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a magyar birót akár politikai, akár hatalmi szempontból befolyásolni lehet. Rongyokban jár, nélkülöz odahaza, de független lelke van és én még nem láttam a bírói székben olyan magyar birót, aki arról álmodozott volna, hogy lelke függetlenségének feláldozása árán fogja keresni egyéni boldogulását Igenis, magyar értékeinkre legyünk büszkék és ezért is vagyunk büszkék a magyar birákra ; legyünk is büszkék a magyar birákra és keressük sorsuk javításával és körülbástyázásával az igazságszolgáltatás érdekét és annak szolgálatát. (Helyeslés,) Minden nemzet ugy dotálja az ő biráit, hogy hozzáférhetők ne legyenek. Ezt csinálják az amerikaiak, az angolok kivétel nélkül, mert a biró, az tekintély. Legyen a biró talpköve, alapköve minden alkotmányos szabadságnak, mert a független birónak a judiciuma sokkal többet ér, mint bármilyen más intézmény, Ha annak a birónak a lelkét nem tudja bevenni sem hiúság, sem hatalmi vágy, sem gazdagodási vágy, arra a magyar nemzet minden tagja nyugodtan épithet akkor, amikor igazát keresi. Nekünk is kell ápolnunk a magyar bíróságba vetett rendithetetlen hitünket. Igenis, a magyar biróság teljesíteni fogja kötelességét. Hogy kér % Nem kér, hangtalan, panaszt nem mond, jajkiáltása sem hallatszik, csak méltányosságot kér. Minden képviselőtársam, aki itt felszólalt, érzi ennek a kérésnek az igazságát, helyességét, és méltányosságát. Érzi a minister ur is, hiszen együtt dolgoztunk és próbáltunk egyes kérdéseket megvitatni s igazán illetékes vagyok annak megállapítására, hogy mindig ugyanazt akarta. De vannak bizonyos akadályok, ezek a pénzügyi akadályok, amelyek mindig útjában állanak a kérdés megvalósításának. Ritkaság, hogy egy parlament egyet akarjon. Ha ma megszavazott valamit és egyet akart, mégsem tudja akaratát megvalósítani. A dolog t. i. ugy áll, hogy az 1920. évi XX. t. c. a státustörvény sokkal fontosabb kérdés, mint maga az esküdtszék kérdése. Ezt én nyugodt lelkiismerettel mondhatom. (Simon András : Ez igy van !) A státustörvény kérdése és annak becsületes végrehajtása — ezt aláhuzottan mondom — többet ér, mint az esküdtszék kérdése a közszabadság szempontjából, mert az elérhető. Én nem akadályozom az esküdtszék kérdését, hanem csak mint biró aggályaimat hozom elő. Legfeljebb sajtóügyekben lehet ezzel a kérdéssel kísérletezni. De ne méltóztassék gondolni, hogy ott is elérjük az abszolút igazságot. Attól függ, hogy hogyan tudja megmozgatni a sajtó, milyen cikkeket hoz és hogyan befolyásolja az esküdteket. Csak egyet akarok megállapítani, azt, hogy az esküdtszéket az urak az esküdtek tudta és belegyezése nélkül akarják. Mert hogy áll a dolog ? A helyzet az, hogy nem lehet a bíróságoknak esküdteket kapni. Ugy vagyunk itt is, mint a szavazati joggal. Állandóan sürgetjük az általános titkos szavazati jogot és amikor eljön a szavazás, akkor senki sem akar szavazni. Büntetéssel kell odahuzni az embereket, hogy szavazzanak. (Bródy Ernő: Próbáljuk meg!— Simon András : Ez így van !) Büntetési szankciókkal kell kényszeríteni az embereket, hogy tessék szavazni menni. Ha mindenki szavazni menne, akkor másképen formálódnék a nemzeti akarat. (Bródy Ernő: Nyilt szavazásnál! — Simon András: Titkosnál is!) Megcsinálták az esküdtek lajstromát, de a törvényszéki elnökök a tanuk arra, micsoda protekciójárás folyik abban az irányban, hogy valakit be ne hívjanak az esküdtek közé, hogy be ne kerüljön a kihuzottak sorába. Büntetéssel kell kényszeríteni az esküdteket arra, hogy megjelenjenek. (Bródy Ernő közbeszól. — Zaj.) Elnök : Bródy képviselő urat kérem, ne méltóztassék állandó közbeszólásaival a szónokot zavarni ! Wolff Károly : Az esküdtek nem akarnak megjelenni, húzódoznak feladatuk teljesítésétől. (Bródy Ernő: Mégis ott vannak!) A legnagyobb kellemetlenségnek találják, ha kisorsolják őket és napokig ott kell ülniök a törvényszék épületében. Azért mondom, hogy az urak sürgetik az esküdtszék visszaállítását, az esküdtek hozzájárulása nélkül; mert ha az esküdteket is megszavaztatnák, azok kétségtelenül ellene nyilatkoznának. (Bródy Ernő: Ez nem szempont!) Egészen biztos. (Zaj. — Simon András: közbeszól.) Elnök : Bródy és Simon képviselő urakat kérem, ne méltóztassanak állandó párbeszédet folytatni. (Bródy Ernő : Mindig provokál ! — Derültség.) Wolff Károly : Ez csak gyönyörű szép cél, de hogy a gyakorlatban megvalósitva nem olyan, mint amilyennek a harc hevében kitűzzük, az biztos. Ezért mondom — hogy visszatérjek — sokkal aktuálisabb és fontosabb a státustörvény becsületes végrehajtása ; ez kétségtelen. Az előttem szólók már felhozták adataikat, hogy a pengő értékben való fizetés megállapításánál a VI. fizetési osztályban mindössze a fizetés 50%-a, az V.-ben 41, a IV.-ben 40, a Ill.-ban 42, a Il.-ban 41'4%-a, az elsőben pedig 50%-a a státusbeli fizetésnek. Kétségtelen dolog, hogy a birói státustörvény szerinti állapot tényleg visszafejlődőben van. Ez azonban nincs eltörülve, csakhogy nincs végrehajtva. A kormány igen t. tagjai is elismerték ezt. Aminister[ur ismételten kijelentette, a Háznak határozata van, de még sincs ártörvény végrehajtva, és ennek folytán a státustörvény kérdésében jogosan emeli fel szavát a magyar birói kar és kéri, hogy ez a törvény necsak papiroson legyen a Corpus Jurisban, hanem menjen át az életbe is, és ezzel szolgálja a jogszolgáltatás érdekétAzokhoz a határozati javaslatokhoz, amelyeket Hunyady Ferenc t. képviselőtársam beterjesztett, teljes egészükben hozzájárulok. Kérem a minister urat, méltóztassék ebben a kérdésben elérni valamit a pénzügyminister urnái — értem a fize35*