Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-163
14 Az országgyűlés hépviselőházánáh Felkiáltások a jobboldalon: Nem adnak!) Adtak a múlt évben elég szépen, de az idén beszüntették a hitel folyósítását, pedig a kamat 9—11 százalék volt. (Borbély-Maczky Emil: Hol van ez az olcsó kamat? Igénybe vesszük! — Usetty Béla: 14—16 százalék!) Lehet, hogy volt ilyen magas is, de még az emiitett alacsonyabb kamatot sem birja el az építkezés, különösen a lakásépítkezés. Tudjuk, hogy békében 4—5 százalékra is lehetett már amortizációs kölcsönt kapni. Egy^ másik oka annak, hogy az építkezés visszaesést mutat, az, hogy a népjóléti ministeriumnak erre a célra szánt hitele jóformán teljesen kimerült. (Borbély-Maczky Emil: Szülkkeblüek a pénzügymlinisteriumibain a népjóléti ministeriummiai szemben! Töbib pénzt kellene neki adni!) Felfogásom az, hogy a beruházási hitelekből ujabb, nagyobb összeget kelleme a népjóléti ministerium építkezési tevékenységének támogatására fordítani. (Élénk helyeslés. — Kiss István: Hogy a tisztviselők is építhessenek!) Külünösen azt kívánnám, hogy a pénzügyi kormány járuljon hozzá legalább ahhoz, hogy ugy az eddig kiadott kölesö nőiknek kamatai, niiint^ a soronibivüli visszafolyó, valamint a törlesztésekből visszafolyó összegek, amedyek tudomásom szerint körülbelül 18 millió pengőt tesznek ki, újból rendelkezésére bocsáttassanak a népjóléti ministeriumnialk (Élénk helyeslés jobbfelől.) abból a célból, hogy ezeknek az öszszegetenek segitségével ia lakásépítést támogassa. (Borbély-Maczky Emil: Ez a legkevesebb!) Amikor a népjóléti ministeriumban működtem, épen a lakásépítés volt a szakmám és így ezen a. téren némi tapasztalattal is rendelkezem. (Halljuk! Halljuk!) 1926-ban indult meg a népjóléti ministerium bérházépitési akciója. Ez az akció ugy volt elgondolva és végrehajtva, hogy a népjóléti minister ur a pénzügyministerium által rendelkezésére bocsátott hiteleket kölcsönadta olyan egyéneknek, akik Budapesten és vidéken bérházakat építettek. Ennek az akciónak kapcsán 1926 óta — tehát nem is egészen két év óta — felépült Budapesten és a vidéken 131 bérház, összesen 2163 lakással. Ez az egész akció eddig kereken körülbelül 11 millió pengőjébe került a népjóléti ministeriumnak. Ez az akció különösen azért vált be olyan kitűnően, mert egyrészt nagyban hozzájárult a lakástermeléshez, a munkanélküliség csökkentéséhez és amellett a népjóléti minister ur bölcsessége folytán olyan ügyesen és szépen volt megszervezve, hogy gyorsan bonyolították le az ügyeket, ugy, hogyha ma valaki kölcsönért folyamodott, két-három hét múlva a Pénzintézeti Központ már folyósította neki a kölcsönt. (Borbély-Maczky Emil: Ma pedig két esztendő kell hozzá!) Az államnak ebből az akcióból csak haszna volt, mert hiszen 7%-os kamatra adta ki ezeket a kölcsönöket. Azt hiszem, ez sokkal többet jövedelmezett az államkincstárnak, mint akármelyik más hasznosnak nevezett beruházás. Az akció adminisztrálása sem került ÎAZ cl Hámnak egy fillérjébe sem, mert az adminisztrációs költségeket az5 ezrelékes jelentkezési díjakból maguk az építtetők viselték. Ez az akció tehát egyike volt a legszebb és a legjobb akciónak, amelyeket a háború után a népjóléti ministerium megindított. (BorbélyMaczky Emil: Azért szüntették be, mert életrevaló eszme volt! így szoktak nálunk csinálni! — Mozgás a jobboldalon.) 163. ülése 1928 május 2-án, szerdán. A másik házépítési akciója a népjóléti minister iumnak szintén még abban az időben indult meg, amikor romló koronával dolgoztunk. Ennek kapcsán az akkori pénzügyminister ur akkor még 50 milliárd papirkoronát — ami most négymillió pengőnek felel meg — bocsátott a népjóléti minister ur rendelkezésére oly célból, hogy ebből az összegből legelsősorban tisztviselőknek, ilyenek hiányában más kisebb exisztenciáknak is kölcsönöket bocsásson rendelkezésére családi házépítés céljaira. Ennek az akciónak kapcsán 1923 óta 658 csallájdiház épült fel az országban, 1058 lakással. Iglaz t. Képviselőház, hogy ennek az akciónak voltak bizonyos hibái is. Legnagyobb hibája nézetem szerint aa volt, szemben a bérházépitési akcióval, hogy az ilyen kölcsönkérelmeknél s azok elintézésénél a pénzügyministerium minden egyes esetben fentartotta magának az előzetes hozzájárulás jogát, bár erre semmi szükség nem volt, mert hiszen a kölcsönkérelmeket elintéző lakásépítési állandó bizottságban a pénzügyminister ur képviselője is helyet foglal és igy módjában volt véleményét nyilvánítani az egyes kölcsönkérések elbírálásánál s módjában áll egy ilyen kölcsön kiutalását esetleg meg is akadályozni. Igazán szomorú példákat tudok, amelyek ennek a bürokratikus elintézésnek nyomában jártak. Bátor leszek a t. Háznak egy ilyen példát elmondani. (Halljuk! Halljuk!) Zalaegerszegen egy királyi főmérnök 1927 május elején kérvénnyel fordult a népjóléti ministerhez, amelyben saját tehermentes telkére felépítendő családiház építésére kölcsönt kért. Az illetőnek azonkívül /volt néhányezer pengő mgiánvagyona is. A kérvényt a népjóléti ministerium illetékes osztálya természetesen előzetesen elbírálta és akkor, 1927 malus 24-i!ki kelettel, értesítette az illető folyamodót, hogy hajlandó a törvényes feltételek betartása mellett az illetőnek a lakásépítéshez a költségvetésben megállapított összeg 60%-át hitel gyanánt nyújtani. Ez a kérvény azután hozzájárulás végett a pénzügyministeriumba került. Az illetőnek az építkezést meg kellett kezdenie, mert 1927 november 1-ére a lakását felmondták és ha addig házát fel nem épiti, akkor formálisan az utcára kerül. A népjóléti minister ur leirata folytául joggal számithatott arra, hogy a kölcsönt megkapja. Mindazonáltal augusztus 1-éig várt az építkezés megkezdésével, de tovább már nem várhatott, mert hiszen különösen ősszel egy ilyen csaíádiháznak a felépítéséhez legalább három hónap kell. Augusztus 1-én tehát megkezdte az építkezést, előbb saját tőkéjével, a pénzügyministeriumban azonban még mindig nem volt elintézve az ügye. (Egy hang a balközépen: Talán még ma sincs!) ma már igen, de ennek a huzavonának a következtében abba •a helyzetbe került ez a szegény tisztviselő, hogy kénytelen vjolt egy helybeli banknál uzsorakamatra nagyobb kölcsönt felvenni, hogy ! az építkezést folytathassa. (Felkiáltások: Állandó uzus!) Mikor azután a pénzügyministerium erről a dologról tudomást szerzett, azzal az értesítéssel, hogy miután már az ő ingatlanára más kölcsön van betáblázva, a kölcsön folyósítását megtagadta, (Zaj.) aminek az lett a következménye, hogy a kölcsönnyujtó pénzintézetek, amelyek a rövidlejáratú hitelt neki nyújtották, beperelték, a pert természetesen elvesztette, a költségek legalább 30%-kai felszaporodtak és ezért június
