Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-167

216 Az országgyűlés képviselőházának eszközökkel, más módon akarják megvalósítani azokat a célokat. Azt is mondotta Váry Albert igen t. képviselő ur, hogy ő az óvatos haladásnak embere; nem érkezett el ma még az idő Magyarországon arra, hogy azokat a korszakalkotó reformokat, amelyek tulaj donképen nem is reformok, hanem rég bevált intézmények, azokat az úgynevezett reformokat ma megvalósítsuk. Azt hallottuk tőle, hogy hibáztatta az ellenzék magatartását, mert az ellenzék magatartása szerinte jelszavakban nyilvánul meg és jelszavak közt ott van az általános és titkos választójog bevezetése, ott van a demokrácia megvalósítása. Ha az igen t. Váry Albert képviselő ur figyelemmel kisérte volna saját politikai vezérének, a ministerelnök urnák kijelentéseit, akkor hallhatta volna ő is, hogy mindig leszegezi magát a demokratikus haladás és a demokrácia mellett, valahányszor külföldön megjelenik a külföldi körök előtt, (Váry Albert: Idehaza is!) valahányszor ott kell nyilatkozatot tenni, amikor azonban arról van szó, hogy ezeket a polikai nyilatkozatokat, a demokráciát, az általános egyenlő és titkos választójogot, a sajtószabadságot, a gyülekezési jogot, az esküdtbiráskodást meg kellene valósitani idehaza, akkor mindig azt halljuk, hogy még nem érkezett el az idő, (Farkas István: Nem érett a magyar nép!) ezeknek az intézkedéseknek bevezetésére és a magyar nép még nem ért meg ezeknek bevezetésére. (Jánossy Gábor: Ezt senki sem mondta! — Váry Albert: Az ország jelen állapota nem érett meg! — Farkas István: Bethlen István mondta! — Propper Sándor: Azt mondta, hogy éretlen a nép! — Ellenmondások jobbfelől. —- Majd a naplóból felolvasom!) A ministerelnök ur mondotta itt igen t. képviselőtársam azt, hogy nem lehet a titkos választójogot bevezetni, azért, mert a magyar nép nem érett meg még a titkos választójog; bevezetésére, tehát itt van köztünk a különbség. Vigasztaló momentum egy van, igen t. iképviselőtársain, az, hogy azt, amit mi innen erről az oldalról évek hosszú sora óta már állandóan hirdetünk, hogy Magyarország feltámasztása nem lehet másként, csak a demokrácia segítségével. Azt ma már hirdetik mindazok a nem szociáldemokraták vagy nem ezen az oldalon ülő képviselőtársaim is, akiknek alkalmuk ós módjuk volt külföldön megjelenni és akik külföldi tapasztalataik alapján — miután hazajöttek — itt tesznek egyes kérdéseket bírálat tárgyává. Nem kell tovább mennem, t. képviselőtársam és t. Ház, mint utalnom a volt igazságügyministernek állandó kijelentéseire, aki cikkeiben maga is leszegezi, hogyha revizió alá akarjuk venni, meg akarjuk változtatnia trianoni békeszerződést, ennek csak egyetlen egy módja van: a demokrácia bevezetése, amire a titkos választójog bevezetése után lehet áttérni. Ugyanezekkel a tapasztalatokkal jöttek haza azok> a barátaim és képviselőtársaim, akik most kint jártak (Propper Sándor: Perényit kérdezzék meg!) Amerikában, azok is meghallhatták, hogy, ahol mentek, végig mindenütt vissza- és visszatérő szó volt az, hogy a demokrácia az az ut, amelynek segítségével Magyarországot előre lehet vinni, (Propper Sándor: El sem hitték! — Simon András: Előszói' is a Népszövetségnél kell megvalósitani ezt a demokráciát! — Zaj..— Elnök csenget. — Gáspárdy Elemér: Tessék kedvező atmoszférát teremteni! — Farkas István: Mi az a kedvező légkör? — Propper Sándor: A titkos választójog maga alakítja a légkört!) Ezt kellett volna tehát poli167. ülése 1928 május 9-én, szerdán. tikai programúiként beiktatni és ennek megvalósítása után lehet csak szó arról, hogy itt a trianoni reviziót meg lehessen valósitani. Váry Albert t. képviselőtársam felszólalásában nagyon bölcsen és nagyon okosan szólt a birói státuszról is és hibáztatta azt, hogy a bírákat, a bírósági személyzetet nem dotálja maga a minister ur illetőleg a kormány ugy, ahogy azt dotálni kellene. Ebben a kérdésben azt hiszem nincs a Háznak egyetlen egy tagja, aki más felfogást vallana és aki ne lenne azon az állásponton, hogy igenis azt a mulasztást, azt a sérelmet, amelyet elkövettek a bírósági személyzet illetményeinek megállapitása körül, hamar helyre kell hozni és vissza kell állítani a régi rendet, az ő külön státusukat és azokat a külön illetményeket, amelyeket ők a múltban megkaptak, amelyeket azonban, amióta a takarékosság jelszavával jöttek az ujabb kormányok, tőlük elvettek. Nem lehet ezt figyelmen kivül hagyni azért, mert a magam részéről nem tudom elfogadni azt az álláspontot, hogy ezeknek a személyeknek fizetésére nincs pénze a magyar kormányzatnak. Ha azt látom, hogy minden más felesleges kiadások honorálására bőségesen jut pénz* akkor arra is kell pénznek lenni, hogy a bíróság illetményeiről, fizetéséről is kellő gondoskodás történjék. Azt ajánlom az igen t. igazságügyminister ur figyelmébe, hogy lépjen érintkezésbe belügyminister társával és nézze meg a belügyi költségvetésben, hogy a nemzetvédelmi osztagok támogatására .hány millió pengőt fordítanak. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha ezeket a teljesen kidobott, teljesen felesleges kiadásokat a belügyi tárcánál megszüntetik és ezeket az összegeket az igazságügyniinisterium jobb dotálására fordítják, akkor meg lehet oldani azt a kérdést, amelyet feltétlenül meg kell oldani. Meg lehet és meg kell oldani, t. minister ur, mert nem tudom, hogy milyen információt kap ön a bíróság működéséről, de nekünk, akik a gyakorlati életben mint jogászok, mint eljáró ügyvédek dolgozunk, meg kell állapitanunk, hogy a bíróság, legalább is polgári szakban — elsősorban ez érdekli a publikumot — teljesen a csőd szélén áll. Akár a budapesti bíróság működését, akár a vidéki bíróság* működését vesszük figyelembe, mindenütt olyan tarthatatlan és lehetetlen állapotokkal találkozunk, amelyeket tovább fentartani nem lehet. Váry Albert igen t. képviselőtársam már rámutatott arra, hogy a jogkereső közönség az ujabb időkben rendszerint már kiköti a választott bíróságot. (Kozma Jenő: Ezt Romániában csinálják!) Ez annak következménye, igen t. minister ur, hogy a jogkereső közönség nem birja bevárni a birói Ítélkezést azért, mert az oly hosszadalmas, oly lassú, hogy az, aki bizonyos követelést vagy igényt érvényesíteni akar, a birói eljárás hosszadalmassága miatt ezt bevárni teljesen képtelen. Tessék megnézni és tessék érdeklődni t. minister ur, hogy milyen határidőkkel dolgoznak a bíróságok, és akkor látni fogja, hogy az év" elején, már május havában, szeptember és október havára tűznek ki tárgyalásokat, amiről pedig igazán nem lehet azt mondani, hogy az igazságszolgáltatás kellékeinek megfelelő rendelkezés volna, mert az igazságszolgáltatásnak egyik legelső kelléke, hogy gyorsan szolgáltasson igazságot a jogkereső közönségnek. (Pesthy Pál igazságügyminister: Abba az i időbe a kéthónapi törvénykezési szünet is : beleesik!) De méltóztassék, igen t. minister ur, azt is