Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-166

Äz országgyűlés hépviselöházánah 1 fakultáson ezeket is tanítják, azonkívül tanítják az olasz, a spanyol, a román, a szerbhorvát, a bolgár, az orosz, a tót, a cseh, a lengyel, a török, és >az arab nyelveket. És nemcsak elméletileg, hanem nagyon gyakorlati hatással. Mi tanítványaink elhelyezkedését állandó figyelemmel kisérjük. Talán érdekelni fogja az igen t. Házat az, hogy egyik hallgatónk, aki talán harmadiknak vagy negyediknek szerzett mezőgazdasági doktori diplomát, ma jószágigazgatója egy kubai nagy ültetvénynek, körülbelül ugyanannyi fizetésesei, amennyi nálunk a ministerelnök uré. Elhelyezkednek itt is, ott is az ő nyelvtudásuk alapján, mert sajnos, ugy áll a helyzet, hogy a mi fiatalságunknak körülbelül azon módszer szerint kell az életharcot megvívnia, ahogy az angol megvivja, hogy tudniillik nem megy húszéves korában állami hivatalba, hanem kimegy >a gyarmatokra és ott szerezvén magának vagyont, negyvenéves korában megy haza családot alapítani és élni a maga politikai vagy más passzióinak:. A mi fiataljaink, sajnos, rosszabb pozicióból harcolnak a kenyériért, mert ők a gyarmatokon nem helyezkedhetnelki el, még inkább van tehát szükségük alapoa nyelvtudásra. A legszembetűnőbb azonban az egyetemi és az akadémiai képzés eltérő volta a mezőgazdasági oktatásnál. A különbségeket itt leszek bátor részletesen elmondani. Például a gazdasági akadémiákon a természetrajz tanára adja elő ,a gazdasági állattant, az ásvány földtant, a növénytant a bakterologiával^ együtt; a növénykórtant és az apró háziállatoknak a kollégiumát. Egy tanár, — ha nem is homlokegyenest ellenkező — de eltérő hat tananyagot müvei. Itt a tudományos elmélyedés teljesen ki van zárva. A tanár azt sem tudja, hogy melyik tárgyához ikapjon, hogy teljes kurrenciában legyen azzal, amit mások mondanak, nemhogy még maga művelje azt. A fizikus tanár adja elő a fizikát, a földméréstant, az épitéstaint, a géptant, esetleg az éghajlattant is. Méltóztassanak ennek a homogenitását is megítélni. Ezt a közgazdasági fakultáson öt kollégiumban öt különböző tanár adja elő. A fizikát előadja a Pázmány Péter Tudományegyetemnek egyik neves tanaira: Tangl, a földméréstant egy praktikus ministeri tanácsos, Kenessey, a géptant, a műegyetemnek kiváló tanára, Szabó, az építés tant külön egy mérnök és az éghajlattant a meteorológiai intézet helyettes igazgatója mint magántanár. Itt tehát biztositva van a szakszerű elmélyedés minden tárgyban. De a legérdekesebb a közgazdasági és a jogi tárgyaknak oktatása. A gazdasági akadémiákon ugyanaz a tanár adja elő a közgazdaságtant és statisztikát, a gazdasági jogismeretet, — mi tudjuk nagyon jól, hogy mennyire specializálódott az államtudomány a jogtudománytól, — a közigazgatástant és végül a kereskedelemtant két féléven át heti egy órában. Ezzel szemben a közgazdasági fakultáson, a jogi encyklopédiát, a közgazdaságtant, a közgazdaságpolitikát, a szövetkezeti politikát, a statisztikát, a pénzügytant, a pénzügyi jogot, az államtant, a telekkönyvi jog, a kereskedelmi üzemtant, a mezőgazdasági közigazgatást, az agrárpolitikát, a gazdasági jogot, a községi politikát 13 kollégiumban 7 tanár adja elő. Más tehát az egyik helyütt a képzés és más a másik helyütt. A fakultáson még a mezőgazdasági tárgyak is jobban széttagoltattak. A tanár csak a saját l ülése 1928 május S-án, kedden. Í61 szakmájában működik, a részletkollégiumokat külön előadók vagy magántanárok adják elő. Azután az egyetemeken igen nevezetes a szemináriumi intézmény. A közgazdasági fakultás szemináriumai, intézetei speciális légkört teremtenek. Ebben alakul ki a diákoknak kutató, tudománnyal foglalkozó szelleme. Elismerem és teljesen méltányloni!, hogy szükségünk van kizárólag gyakorlati emberekre is, de szükségünk van a gazdasági életben vezető és irányító emberekre is. Az egyetemi oktatás a specialis mezőgazdasági képzésnek is bizonyos határozott irányt ad. A gazdasági akadémiákon német mintára természettudomány az oktatás általános iránya. Ezzel széniben a közgazdasági fakultás közigazgatási és kereskedelmi irányban képezi a gazdát, aki annyit kap a kereskedelmi oktatásból, amennyit neki egy kereskedelmi akadémia adhat, amellett a gazdasági képzést sem hanyagolja el. így tehát a gazdasági akadémiáknak nem ellenlábasa, nem konkurrense a mezőgazdasági fakultás,, amint azt sokan képzelik, hanem épen támogatója, hogy aki bizonyos speciális dologban ki akarja magát képezni, pótlólag egy, két vagv^ három félévet hallgatván, abban tökéletesedjék. Nagyon sokan gazdasági akadémiai diplomával jönnek a fakultásra azért, hogy a kereskedelmi speciális szakképzést megkaphassák, és hogy a szemináriumokban, intézetekben becsülettel dolgozhassanak. Ha a mezőgazdasági fakultás évente csak öt vagy hat igazán átfogó szellemű gazdát tud a magyar mezőgazdaság számára nevelni, akik közigazgatási ismeretekben jártasak, és kereskedelmi szellemmel vannak eltöltve, már akkor is nagyon sokat használhattunk a magyar mezőgazdaság előrevitelének, nem is említve általános közgazdasági hasznát ennek a képzésnek. Egyebekben ha leszállitanók a gazdák és kereskedők oktatási nívóját, és ha nem adnók meg nekik az egyetemi képzés megszerzésének lehetőségét, mindig inferioris helyzetben volnának, mondjuk, a jogi, az orvosi és a filozófiai fakultások hallgatóival szemben. Hiszen most látjuk, a magántanárok habilitálásánál és a doktori szigorlatoknál, hány kiváló közéleti férfiú jön hozzánk, akik eddig nem szerezhették meg a mezőgazdasági doktorátust, nem is szólva a magántanári gradusról. De nemcsak nálunk látták be, hogy egyetemi fokú mezőgazdasági oktatásra szükség van. Miért volnának különben Halléban, Breslauban, Münchenben, Zürichben, Belgrádban, Szófiában, Bukarestben, sőt Zágrábban is mezőgazdasági irányú egyetemi karok, amelyek mezőgazdasági diplomákat adnak? Egyebekben azt, hogy a közgazdasági fakultáson egyforma alapképzésben részesülnek a mezőgazdák, a kereskedők, az ipari gyárak kereskedelmi és általános vezetői, én az országra nézve legteljesebb mértékben hasznosnak tartom, mert ha a mezőgazda nem sajátítja el a kereskedelmi szellemet, hasztalanul termel többet; hiszen az egész problémánk ma az, hogy nem bírjuk termelésünket elhelyezni. (Igás! Ugy van!) Ha nem ért a! kereskedelmi dolgokhoz, a legkiválóbb gazda is zátonyra jut, mint vállalkozó. (Ugy van! Ugy van!) Hiszen a vállalkozásnak mindhárom termelési ágban ugyanazon alapfeltételei vannak. Ha a gazda nincs tisztában a részvénytársasági formával, az értékpapirok lényegével, a kereskedelmi joggal, az adóztatással, a közigazgatás ezer egyéb kérdésével. (Simon András: És ha távol van a tőzsdétől: akkor nem