Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.

Ülésnapok - 1927-166

154 Az országgyűlés képviselőházának szokás szerint, az egyik katholikus, a másik református — hogy kineveztek egy harmadikat, az akkor megüresedett római jogi tanszék be­töltése helyett, úgyhogy ma a római jognak, amely az első évben kötelező, amelyre tehát rendkívül nagy iszámban iratkoznak be, csak egy tanszéke van, az egyházjognak ellenben három. Épen protestáns honfitársaimhoz azzal a kéréssel szándékoztam fordulni, nyugodja­nak meg abban, hogy átmenetileg ez a helyzet; a harmadik tanszéket egyelőre tényleg a római jog professzorának szántam, mert majdnem le­hetetlen, hogy a római jognak a pesti egyete­men csak egy tanszéke legyen, (Ugy van! a jobboldalon.) Hiszen ez alapjog, ugyanaz, ami az orvostudományban a belgyógyászat, vagy pedig a mérnöki tudományban a geodézia: ezen alapszik az egész jogi oktatás. Teljes le­hetetlenség, hogy a római jognak egy tanszéke legyen, az egyházjognak pedig három. Itt bizo­nyos arányosítást keresztül kell vinni. A dolog azonban még nincs olyan stádiumban^ hogy aktuális volna, mert hiszen a nyugdíjazások a tanév vége után fognak bekövetkezni akkor kell ezt a kérdést még a hazai protestáns kö­rökkel megbeszélni és osak azután leszek abban a helyzetben, hogy előterjesztést tegyek. Azt hiszem, leplezetlenül feltártam a helyzetet, ke­resem a módot, amellyel ez a kérdés közmeg­nyugvásra megoldható legyen. (Élénk helyes­lés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Következik a határozathozatal. Kér­dem, méltóztatnak-e a rovatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a rovatot elfogadta. Következik a 2. rovat. Fitz Arthur jegyző (olvassa): % rovat. Do­logi kiadások 4,204.290 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Felsze­relésekre 186.290 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 2. rovat. Tan­folyamok költségeire 1600 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): Bevétel. Ren­des bevételek. 1. rovat. Tandíjjövedelem 190.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 2. rovat. Egyetemi alap jövedelme 80.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 3. rovat. Ápo­lási díjakból eredő és egyéb jövedelmek 3,321.530 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 4. cím. Sze­gedi Ferenc József tudományegyetem. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandósá­gok 1,399.520 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 2. rovat. Do­logi kiadások 1,177.200 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): Rendkivüli kiadások. Átmeneti kiadások. Felszerelésekre 74.000 P Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): Beruházások. Egyetemi uj építkezésekre 750.000 P. Elnök: Kivan valaki szólni? Fitz Arthur jegyző: Erődi-Harrach Tiha­mér! Erődi-Harraeh Tihamér: T. Ház! A kul­tusziminister ur az általános vita során első­sorban minket, alföldi képviselőket érdeklőén 166. ülése 1928 május 8-án, kedden. is az Alföld kultúrájának előmozdítása kérdé­sében bölcs szavakkal jogi és történelmi indo­kokkal alátámasztva mondotta el, miért alko­tott, miért tett annyit az Alföld kultúrája ér­dekében. Mi ezt a megnyilatkozást nagy köszö­nettel vettük és több alföldi képviselőtársam Eevében is ezért itt a Képviselőházban, az or­szág színe előtt köszönetünket fejezem ki; (He­lyeslés a jobboldalon és a középen.) sőt nem­csak az alföldi képviselők nevében, hanem az egész Alföld magyarsága nevében is. (Ugy van! Ugy van! — Borbély-Maczky Emil: A Felvidék magyarsága nevében is!) Mi, akik az Alföldön élünk, mindnyájan érezzük és átérezzük azokat az igazságokat, amelyeket a kultuszminister ur felhozott. Lát­juk, hogy egyrészt megvan ennek a kultúrá­nak történelmi múltja, másrészt pedig — ami talán ennél is fontosabb — megvan a készség és megvan a képesség a kultúra fejlesztésére és fokozására, és megvan ezenfelül a kívánság is, hogy a kultúra áldásaiban részesüljenek. Mindnyájan tudjuk, hogy ma az alföldi magyarság is, a mezőgazdasági lakosság is ne­héz gazdasági viszonyok között él. Ez azonban nem akadálya annak, hogy a kultúra iránt ér­deklődjék és vele törődjék. Nézzük meg: vala­hányszor a kultuszminister ur az ő programm­jával jön, nem fogadja már kishitűség, rövid­látás és esetleg takarékosságból fakadó vissza­utasitás, hanem mindenütt szembetalálkozunk az áldozatkészséggel, az áldozatkészségnek oly fokával, amely ezeket a kulturális alkotásokat lehetővé teszi. Nyugodt lelkiismerettel mond­hatom, hogy az Alföld népe megérti a kultusz­minister ur szándékát, őt e tekintetben elfo­gadja vezérének és kulturális törekvéseit a maga részéről teljes mértékben támogatja. Valahányszor kerületemben voltam és kul­turális problémákkal foglalkoztam, sohasem találkoztam még olyan hanggal, amely ezeket a törekvéseket improduktívaknak és feleslege­seknek tartotta volna. Az Alföld népe tanulni és fejlődni akar, (Jánossy Gábor: Az egész magyar nép ilyen!) ugy, amint az egész ma­gyar közvélemény is fejlődni és emelkedni akar, mert tudja, hogy a nemzeteknek ma még felfokozottabib versenyében nemcsák 1 , hogy to­vább fejlődni nem tud, hanem meg sem ma­radhat enélkül s épen ezért éhesen várja a kul­túrát, mert ettől reméli gazdasági fellendülé­sét is. Tudja, hogyha nem halad a kultúrában, ajkkor gazdaságában is visszafejlődik és meg­semmisül. (Rothenstein Mór: Csak a Felsőház nem tudja ezt! — Mozgás a jobboldalon.) Az Alföldnek nagy történelmi múltja tűnik előtérbe^ minden alkalommal. Hiszen ma is az archeológiai tudósok nagy nyomait találják ennek. Vidékem, Pusztaistvánháza és Tószög környéke abban a szerencsés helyzetben van­nak, hogy ott épen most mélyreható archeo­lógiai kutatások történtek, amelyek ma büsz­keségei az archeológiai tudománynak. Ezeket a ikutatásokat élénk figyelemmel kiséri a nem­zetközi tudomány. Angliából, Hollandiából legutóbb, most e napolkban jártak ott tudósok. Ezen a vidéken a népvándorlás időpontjától kezdve a kultúra fejlődött és ennek ott nagy nyomai vannak. Valahogy ebben látom alap­ját a magyar nép amaz érzésének és érzékének is, hogy ebbe a történelmi múltba bekapcso­lódva akarja jövőjét fejleszteni s igy akar jö­vőjének utján haladni. Amint mondom, ezeket az indokolkat öröm­mel látjuk megnyilvánulni a kultuszminister ur egész ténykedésében és munkád álnak irány­vonalában. Mint ennek a munkájának egy

Next

/
Thumbnails
Contents