Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet • 1928. május 02. - 1928. május 16.
Ülésnapok - 1927-166
'Az országgyűlés képviselőházának 166. ülése 1928 május 8-án, kedden. 153 Elnök: Itt, kérem, a Budapesti Pázmány Péter Egyetem személyi járandóságairól van szó, méltóztassék ehhez szólni! Pakots József: Tisztelettel arra kérem a Hájz mélyen t. elnökét, hogy én itt impreszszióimnak ebben a kérdésben... Elnök: Ne méltóztassék vitatkozni az elnökkel, mert a házszabályok ezt teljesen kizárják. (Za.j.) Pakots József... kifejezést adhassak. Az egyetemi oktatás szelleméről kell beszélnem, amikor hozzájárulásomat fejezem ki, amüklor kijelentem, hogy azokat a kiadásokat, amelyek az egyetemi oktatást meghatározzák, elfogadom. (Zaj a baloldalon.) El kell mondanom... (Za'\ a baloldalon.] Elnök: A költségvetési tárgyalás során nem bizalomról van szó, szükségességről van szó. (Bródy Ernő: Nem nézzük a vallást!) Pakots József: Mégis fontos és lényeges az, hogyha én az egyetemi oktatás rendjéről, szelleméről, nívójáról beszélek . . . Elnök: Kérem, a képviselő ur, ugylátszik, az elnökkel vitatkozik. Kénytelen leszek a szót megvonni, ha a képviselő ur folytatja. (Fábián Béla: Nem ő vitatkozik, az egész világ vitatkozik velünk!) Fábián képviselő urat ismételten kérem, méltóztassék csendben maradni! Pakots József: Igen t. Képviselőház! Én ismételten arra kérem tehát az igen t. kultuszminister urat, hogyha ő magas kultúrpolitikájának hitelt akar szerezni a külföldi közvélemény előtt, akkor méltóztassék ennek alapvető pillérét megteremteni, méltóztassék a tanszabadságról gondoskodni. Mi méltányoljuk azt a munkát, amelyet a t. kultuszminister ur egyetemi oktatásunk tudományos fejlesztése szempontjából kifejt. Mi teljesen méltányoljuk azt a nagy progranunot. amelyet az alsófoku oktatás kifejlesztése tekinteteben adott, teljesen méltányoljuk, ha azt valóra is váltja. Teljesen honoráljuk, hogy az ötezer tanyai iskolának felépitése monumentális alkotás. Ne méltóztassék tehát azt mondani, hogy fakciózus ellenzéki szempont vezet bennünket itt, amikor kritikai véleményünket elmondjuk. (Fábián Béla: Az ország érdeke!) Az ország érdieke vezet és az ország érdeke előbbrevaló mindennél a világon. Kérem tehát at. kultuszminister urat, hogy első teendői közé sorozza azt, hogy végre a magyar közvéelményt nyugtalanító, nagyon veszedelmes, nagyon kárhozatos numerus clausustörvényt igyekezzék kivenni a magyar Corpus Jurisbók másrészt méltóztassék lehetővé tenni mindazok számára, akik ebben az országban részt akarnak venni a közös nemzeti munkában, a részvéte] lehetőségét megadni. Én azonban mindezek ellenére, minthogy azt remélem, abban bizom, hogy a nagy látókörű kultuszminister ur e kérdést el fogja tüntetni a magyar közélet problémáinak horizontjáról, a költségvetésnek ezt a címét elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni 1 ? Fitz Arthur jegyző: Pintér László! Pintér László: T. Képviselőház! Nem akarok elnöki rendreutasitásban részesülni, (Jánossy Gábor: Nem akar senkisem!) épen azért nem reflektálhatok bővebben az előttem felszólalt Pakots képviselőtársam beszédére. (Bródy Ernő: Támogassa!) Tessék megvárni ezt a mondatot, amit akarok mondani. A magunk részéről bármikor szívesen hozzájárulunk ezeknek a sérelmeknek reparálásához, (Helyeslés.) tessék azonban a subtratum orvoslására megfelelő javaslatokat jönni és megmondani, hogy az iskolából ma kikerülő és elhelyezkedni nem tudó fiatalságnak az elhelyezkedési lehetőséget hogyan adjuk meg. (Fábián Béla: t Nem Pakots adja meg a megélhetést! — Krisztián Imre: Kenyérkérdés!) Ez nem a tanszabadság kérdése, ez kenyérkérdés és szociális kérdés. Majd lesz alkalmam erről bővebben szólani, most csak a tételhez kivánok egy megjegyzést tenni. Kovács Gyula kiváló egyházjogász és egyetemi tanár nyugdíjbavonulása folytán tanszékié üresedésben van. Olyan hirek hallatszanak, mintha ezt a harmadik tanszéket meg akarnák szüntetni. Eddig mindig az volt a szokás, a kormány honorálta mindig a protestáns egyházaknak ama kivánságát, hogy az egyházjogot egy protestáns professzor is tradálja az egyetemen. Erre most a lehetőség csak akkor volna meg, ha Kovács Gyula örökét ismét betöltenek. En katholikus részről igen szívesen és lojálisán teszem szóvá a Házban, hogy nekünk semmi kifogásunk sincs (Jánossy Gábor: Nem is lehet!) az ellen, ha a protestánsok eme kívánságát a kultuszkormány honorálja, annál is inkább, mert ennek a katedrának van várományosa, aki a katholikus egyházjognak a legjobb és legkiválóbb ismerője és akinek személye iránt a magunk részéről is teljes bizalommal viseltetünk. A kérdést felszólalás tárgyává itten azért tettem, mert olyan hirek hallatszottak, mintha az egyetem a tanszék ujabb betöltését feleslegesnek vélné. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván valaki még szólani? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. (Strausz Istvánszólásra jelentkezik.) A vitát már bezártam; tessék a részletes tárgyalás során később feliratkozni, amint a házszabályok előírják. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Képviselőház! Pakots József igen t. képviselő ur érintette a numerus clausus kérdését. Azt hiszem, alig pár hete annak, hogy ezzel a kérdéssel igen behatóan foglalkoztunk. (Bródy Ernő: De nagyon rossznl! — Ellenmondások a jobboldalon.) Nem lehet tagadni, hogy talán nem is elégítettük ki egye« baloldali körök óhaját. (Fábián Béla: Nem egyes baloldali körökről van szó, hanem az egész világról! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Fábián képviselő urat kérem, ne méltóztassék a szónokot közbeszólásaival zavarni! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Én csak erről a Házról beszéltem. Ha nem elégítettük is ki minden egyes képviselő urnák e részbeli óhaját, mégis igen komoly lépést tettünk abban a tekintetben, hogy különösen izraelita honfitársaink ezt a törvényt magukra nézve sérelmesnek, vagy pláne megbélyegzőnek ne tekinthessék. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Azt hiszem, ami bántó volt a dologban, elimináltatott és fentartatott egyelőre az, amit szociálpolitikai szempontból fenn kellett tartani. Azt hiszem, hogy ma, a reform után, amely még át sem ment az életbe, talán mégsem lenne célszerű, hogy ujabb törvénnyel jöjjünk. Méltóztassék megvárni, hogy a törvény hogyan funkcionál az életben, és legyenek szivesek Ítéletüket addig függőben tartani. (Fábián Béla: Do nem szabad ilyen törvénynek fennállania! — Egy hang a jobboldalon: Majd eltöröljük!) Ami mármost Pintér László t. barátom felszólalását illeti, (Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) itt bizonyos nehézségek lesznek. Mert mi a helyzet ma a budapesti egyetem jogi karán? A helyzet az, hogy a római jognak egy tanára van, az egyházjognak pedig három és ez a harmadik egyházjogi tanszék ugy jött létre, — eredetileg két professzor volt a régi
