Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-155

64 Az országgyűlés képviselőházának nem tudna korlátok közé szorítani Francia­országot, amely régi békebeli hadseregének és technikai felkészültségének többszörösével ren­delkezik, amikor minden leszerelési konferen­cia ellenére az Egyesült-Államok között, az angolszász testvérek között tengerészeti fegy­verkezési verseny indult meg, akkor hogyan remélhetjük azt, hogy a természetes feszültség kirobbanásának eredményesen tudjon ellent­állni? De hinni és remélni akarjuk, hogy ez a vi­szonylagos tehetetlenség a Népszövetség meg­alakulása utáni első időben csak fiatalkori gyengeségben rejlik. Nőni fog, erősödni fog és hatalmat fog szerezni a Népszövetség, hatalmat arra, hogy az összesség érdekeit erélyesen kép­viselje. De a fejlődésnek, a haladásnak és az erősödésnek vonala nem fekhetik abban az irányban, hogy a győztesek, az erősek és hatal­masok jogát pótolja ki és növelje fel. Ez az irány csak a gyöngék védelme, az igazság ke­resése és a pártatlanság alkalmazása lehet. Az igazság ad erőt és hatalmat, de ezt a hatalmat dokumentálni fog kelleni és ha már erkölcsi el­vek megvalósításáról van szó és félünk, hogy a Népszövetség fejlődése még nem érte el azt a fokot, hogy hatalmas államokkal szemben ér­vényesítse akaratát, mely terület volna alkal­masabb a Népszövetség igazságérzetének doku­mentálására, mint • épen a Duna medencéje, ahol a békeszerződés igazságtalanságai a leg­nyilvánvalóbbak, az elnyomatások és szenve­dések a világbékét veszélyeztető érzelmi han­gulatok felgyülemlésére vezetnek és ahol olyan államok állnak fenn, amelyek terület és lakos­ság szempontjából a legkisebbek, (Halljuk! Halljuk!) de amelyek a nyugati eszmemenetek iránti fogékonyságukat kénytelenek tettekkel dokumentálni. Ha a Népszövetség be akarja bizonyitani fennállásának szükségszerűségét és hasznosságát, itt a Duna medencéjében bizo­nyítsa be, hogy a kisebbségek védelme, hatá­rok eltolása, és gazdásági kapcsolatok kiépí­tése által hogyan tudja jóvátenni az összesség érdekében a hatalmas győztesek elvakult aka­ratából származó szerződések hibáit. Mert mit kivan a magyar nemzet? Kívánja a trianoni szerződés revízióját. (Élénk helyes­lés.) Ezt kivánja, mert ez a szerződés igazság­talan és jogtalan, (Ugy van! Ugy van!) az el­szakítottak akarata ellenére jött létre (Ugy van! Ugy van!) sok millió ember gazdasági megélhetését nehezíti, és a fennálló igazságta­lanságok és a gazdasági nélkülözés Európa bé­kéjét veszélyeztetik. (Ugy van! Ugy van!) És itt figyeljünk fel, t. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Nekünk magyaroknak nem nagyobb érde­künk, illetőleg Európának nem kisebb érdeke Trianon revíziója, mint nekünk. (Ugy van! Ugy van!) Mi, magyarok, ebben az évezredben, amióta itt a Duna-medencéjében lakunk, olyan szörnyű vérfürdőktől, oly zivataroktól és oly szörnyű elnyomatásból kerültünk ki élve, hogy a mi vitalitásunkhoz kétség nem fér. (Ugy van! Ugy van!) Bármilyen csapások jönnének Euró­pára, bármilyenek legyenek egy uj háború bor­zalmai, mi hisszük és bízunk benne, hogyha Európában egy talpalatnyi helyen lesz élet- és fejlődési lehetőség, akkor Magyarországon is Lesz. (Ugy van! Ugy van!) Mert ha valaha meg­fog kelleni harcolni, a magyar fog harcolni ugy, mint bárki, (Ugy van! Ugy van!) ha fog kelleni meghalni, a magyar fog meghalni ugy, mint bárki (Ugy van! Ugy van!) és ha fog kel­leni civilizáció nélkül, gépek nélkül, kapával­kaszával, foggal, tenyérrel az anyaföldből egy uj élet lehetőségeit kitermelni, a magyar 155. ülése 1928 április 18-án, szerdán. meg fogja ezt tenni ugy, mint bárki. (Ugy vaú! Ugy van! — Taps.) Mert vesziteni valónk ne­künk van a legkevesebb egész Európában. A háború után minden nép panaszkodik, de olyan szegénység, olyan nyomorúság, olyan elnyo­matás, olyan szenvedés, olyan igazságtalanság senkit sem üldöz, mint minket. (Ugy van! Ugy van!) De mi magyarok gondolkozni is tudunk annyira és előrelátni is tudunk annyira, mint bárki más. Ha az uj háború borzalmai esetleg egész Európát jobban veszélyeztetik, mint min­ket, nekünk is keserű és nehéz órákat hozna el. Mi az igazságtalanságok megszüntetését a béke érdekében kérjük, annak a békének ér­dekében, amelyre Nyugat-Európának nagyobb szüksége van, mint nekünk, (Ugy van! Ugy van!) amelyre a gazdagoknak nagyobb szük­ségük van, mint a szegényeknek, amelyre a múlt háború győzteseinek nagyobb szükségük van, mint a veszteseknek. (Igaz! Ugy van!) A trianoni egyoldalú békekötés sérelmes rendel­kezéseinek megváltoztatását a népszövetségi alapokmány 19. §-a álapján kérjük és épen azoknak az erkölcsi elveknek alapján, amelye­ket Wilson^ 14 pontjában felállított, amelyeket a nyugati államok közvéleménye magáévá tett és amely erkölcsi élveknek tájékozatlanságon alapuló téves alkalmazása folytán állottak elő ezek a valóságos állapotok, amelyek azoknak az erkölcsi tételeknek kicsúfolását jelentik és amelyek olyan szomorú, o ! Iyan nyomorúságos, olyan kilátástalan állapotokat hoztak létre, amelyek _ mellett teljes joggal tökéleteseknek nevezhetjük azokat, amelyeknek megszünteté­sére állította fel Wilson programmját. Tehát Trianon revízióját kéri a magyar nemzet (Ugy van! Ugy van!) a jobboldalon.) annak a béke­szerződésnek revízióját, amelyet eddig sem hajtottak végre tökéletesen, amelynek betűitől eltérés történt, amelynek rendelkezéseit áttörte a soproni népszavazás elrendelése, precedenst állítván fel arra nézve, hogy a háborús pszi­chózis uralma alatt is a győztes hatalmak el­térést engedtek a békeszerződés holt betűitől, az élet eleven követeléseinek javára. De mi bí­zunk igazságunk erejében, bízunk abban a jobb belátásban, amely Nyugat felől és különösen Dél felől hajnalodik felénk. Bizunk abban is, hogy a Népszövetség lépésről, lépésre eredmé­nyesebben fogja képviselni az igazság állás­pontját. Azt hiszem tehát jogainknak fel nem adásával, minden követelésünknek épségben tartásával, lépések prius posteriusának figyelembevételével, elsősorban maguknak a trianoni szerződésből folyó azoknak a rendel­kezéseknek végrehajtását sürgethetnők, ame­lyek véletlenül nem a magyar fajnak, nem a magyar faj testvéreinek rovására jöttek létre. Célzok a. ruthén földre. A ruthén földet az entente sohasem szánta Cseh-Szlovákia részére, hanem eredeti' elgondolásában, autonómiával felruházva csonka Magyarországhoz csatolta volna. Ettől az elintézéstől a bolsevizmus ka­landja miatt estünk el. Nagyon sajnálom, hogy szocialista képviselőtársaim nincsenek itt, hogy megmondhassam, hogy a kommunizmus okozta azt, hogy Cseh-Szlovákia gazdagabb, Magyarország szegényebb és kisebb, mint a leggyülölködőbb győztesnek szándékában is lett volna. (Zaj. — Elnök csenget.) Minthogy nem merték az akkori bolsevista Magyarországhoz csatolni a ruthén földet, amely hídként szere­pelt volna a két bolsevista ország közt, kényte­lenek voltak ezt a földet máshová csatolni. Minthogy tudomásom szerint Románia és Len­gyelország kifejezetten nem vállalta ezen te-

Next

/
Thumbnails
Contents