Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

Az országgyűlés képviselőházának J vat. Kísérletügyi intézmények kiküldetési és átJköltözköldési költségei 98.000 P. Elnök: Megszavazta tik. Petrovics György jegyző (olvassa): 4. ro­vat. Földtani Intézet dologi kiadásai 81.200 P. Elnök: Megszavazta tik. Petrovics György jegyző (olvassa): 5. ro­vat. Földtani Intézet kiküldetési és átköltözkö­dési költségei 38.800 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 6. ro­vat. Meteorológiai Intézet dologi kiadásai 29.010 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 7. ro­vat. Meteorológiai Intézet kiküldetési és át­költözködési költségei 4700 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 8. ro­vat. Kisérletügyi üzemi kiadások 302.560 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 9. ro­vat. Mezőgazdasági ipari (szeszmesteri, kon­zervipari, likőripari, stb.) szaktanfolyamok költségeire 9600 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 10. ro­vat. Növénybetegségek elleni védekezés költ­ségeire 30.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 11. ro­vat. Állatvédelem támogatására 3000 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 12. ro­vat. Növényvédelmi és növényforgalmi iroda összes költségeire 235.600 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): Rend­kivüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Elmaradt meteorológiai évkönyvek kiadására, műszerek beszerzésére, valamint az agrogeolój giai laboratóriumnak felszerelésére (utolsó részlet) 25.600 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 2. ro­vat. A mezőgazdasági múzeum fejlesztésére 60.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 3. ro­vat. A Földtani Intézet és Múzeum épületének helyreállítására 28.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): Beru­házások. 1. rovat. A gabona- éís lisztkisérleti állomás folytatólagos berendezésére 40.000 P. Péntek Pál! Péntek Pál: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) örömmel állapítom meg, hogy mig az 1927/28. évi költségvetésben kísérleti cé­lokra mindössze 30.000 pengő volt előirányozva, addig az 1928/29. évi költségvetésben — öröm­mel látom — 104.000 pengő van felvéve ezekre a célokra. Sajnos azonban, nem találok benne egy olyan kísérleti intézkedést, amely pedig igen fontos volna s amelyre igen nagy szükség volna a mezőgazdaság terén. Ugyanis mindenki nagyon jól tudja, hogy a kisgazdák túlnyomó része szuperfoszfát mű­trágyát használ, mivel más műtrágyák hatását egyáltalán nem is ismeri. Én nagyon fontosnak találnám, hogy nagyobb községekben a külön­böző műtrágyákkal kísérletek történjenek, te­kintettel arra, hogy a talaj termőereje majd­nem egy és ugyanazon formában van a kisgaz­dák kezén és pozitive nem lehet megállapítani, hogy miféle táperő hiányzik abból a talajból. Azt hiszem, hogy nagyon sok pénzt dobunk ki 62. ülése 1928 má/jus 1-én, kedden. 441 akkor, ha folytonosan szuperfoszfát műtrágyát alkalmazunk és más műtrágyák hatását a kis­gazdák egyáltalában nem ismerik. Mondom, szükségesnek tartanám tehát, hogy nagyobb községekben, legalábbis 4—5 holdas vagy ki­sebb parcellákon, az összes műtrágyák, a szu­perfoszfát, a nitrogén, satöbbi használatát mutassák be egyenkint és kombinálva is, hadd lássák a kisgazdák szemléltetően bemutatva azt, hogy melyiknek mi a jelentősége és ők ma­guk megállapíthassák, hogy a földjükből mi­lyen táperő hiányzik és hogy milyen műtrá­gyázása módszerrel lehetne ezt az erőt pó­tolni. Azt hiszem, hogyha ez szemléltetően be lenne mutatva és ha ez a dolog helyes mederbe lenne terelve, ha a kisgazdák ki lennének ok­tatva arra nézve, hogy nitrogén-műtrágya al­kalmazásával vagy más, kombinált műtrágyák alkalmazásával tudják csak elérni azt az ered­ményt, amelyre törekszenek, ez a mezőgazda­ság fellendítésében igen nagy szerepet ját­szana. Sajnálattal látjuk, hogy a kisgazdák földje nagyon ki van zsarolva. Nem vagyunk olyan boldog ország, mint Szibéria, Ott tartózkodá­som alkalmával ugyanis sokszor beszélgettem az ottani kisgazdákkal és megállapítottam, hogy ugyanabba a földbe 25 éven át mindig bú­zát vetettek és az a föld mindig diszlett, a trá­gyát pedig a folyó partjára hordták ki, mert a föld egyáltalában nem tudta megemészteni. Két és fél méter mélyen megfagy itt a föld és mikor elkezd engedni, természetesen a ned­vesség folytonosan éri a növény gyökerét, úgy­hogy ott nagyszerűen díszlik a vetés. Ha nem láttam volna ezt. nem is tudnám elképzelni. Nekünk tehát minden módot és alkalmat meter kell ragadnunk, hogy a falu gazdaközön­ségét kioktassuk, hogy megmutassuk neki azt, hogy csakis az ilyen helyes műtrágyázási mód­szerrel tud nagyobb termelést elérni. Tekintve, hogy erre a kísérleti célra a kis­gazdának pénze nincs és erre még a legjobb akarattal r sem tud áldozni, nagyon kérem a földmivelésügyi minister urat, hogyha az idén már nem is, de jövőre lehetőleg szívlelje meg: kérésemet és a nagvobb községekben állítson fel ilyen műtrágyázási kisérieti teleneket. hogy szemléltetően, vegyi vizsgálat alapján ismer­hessék meg a kisgazdák azt. hony milyen táp­anyag hiányzik abból a földből. Azt hiszem, hogy ezzel igen sokat használnánk és a kis­gazdákat ezáltal a helyes trágyázási módszerre kioktathatnánk. A címet különben elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovies Györgv jegyző: Sznl ó Sándor! Szabó Sándor: T. Kénviselőház! Ha már ennél a témánál vagyok, bátor leszek közelebb menni ahhoz a gondolathoz, amelyet igen tisz­telt képviselőtársam itt felemiitett Ugyanis én tudok olyan intézményekről és a kormánynak olyan intézkedéseiről, amelyek azt célozzák, hogy Magyarország talajtani vi­szonyait a munieiózussáigig megismerjék, feltér­képezzék, megvizsgálják. Ez nagyon helyes, (Ugy van! jobb felől.) mert egy racionális ter­meléshez elsősorban a talaj megismerése az első lépés. A talajjavítás szempontjából igen sok érté­kes és eredményt felmutató módszert látunk. Nagyon helyes, hogy az állami akciók is be­vonatnak a tudomány mai állásának megfele­lően. Itt valamit mégis nélkülözök. Azokból a. cikkekből, amelyeket idevonatkozói a g olvastam, azt tudtam meg, hogy Németországban vannak 61*

Next

/
Thumbnails
Contents