Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

440 Az országgyűlés képviselőházának Egyszer pedig Szolnokon a vasúti étterem­ben voltam. Bejött két vasutas. Ott hagyták a két pohár fröcesöt és azt mondták, hogy ők sört isznak. Kérdeztem az, itcést, aki igen derék, jó ember, hogy mit csinál a megmaradt fröccsel, vissza­önti? Azt mondta, hogy nem, mert egyszer már megég-ette a kása a száját. Egyszer már meg volt büntetve, ki volt pellengérezve, mert^ az alkalmazottja tényleg visszaöntötte a szódás bort. (Egy hang a jobboldalon: Hallatlan!) Ma­gam sem hittem volna, de megtörtént. Azt is tudom, hogy az ilyen eseten a földmivelésügyi ministeriumban ós másutt is mosolyognak, mert mindegyik ezzel védekezik. Vannak azon­ban méltánylandó esetek; ezért itt valamit tenni kell. Az volna a kérésem a minister úrhoz, hogy olyan módosítást méltóztassék keresztül vinni, hogy az első esetnél, ha ilyen dolog — és több­nyire tévedésből — előfordul, ne vonják meg az italmérési jogot, hanem csak a második eset­nél, ha már visszaesésről van szó, következzék be a szigorú büntetés. Elnök: Szólásra következik 1 ? Petrovics György jegyző: Nincs senki sem feliratkozva. Elnötk: Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. r Kivan a minister ur nyilatkozni! (Mayer János földmivelésügyi minister: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és következik a határozathozatal. Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a bevételek 1. rovatát el­fogadni? (Igen!) A Ház a rovatot elfogadta. Következik a 2. rovat. Petrovics György jegyző (olvassa): 2. rovat. Bírságpénzek és vegyes bevételek 50.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 10. cím. Mezőgazdasági tudományos és kisérletügyi in­tézmények. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 1,268.640 P. GyömÖrey Sándor! T. Képviselőház! (Hall­juk! Halljuk! jobbfelől.) Azt hiszem, hogy az egész magyar gazdatársadalom örömét fejez­hetem ki a földmivelésügyi minister urnák a felett az elhatározása felett, hogy a magyar kísérleti ügyet jelentékenyen előbbre vitte azzal, hogy a tudományos szakmákban dolgozó tisztviselőket külön státusba sorozta s igy jö­vőjüket és előrehaladásukat biztosította. Mi, magyar gazdák nagyon jól tudjuk, hogy mit köszönhetünk ezeknek a csendben búvár­kodó tudósainknak. (Ugy van! Ugy van!) Tud­juk, hogy mennyi vésztől, mennyi veszedelem­től mentik meg ők a gazdatársadalmat. Ha végig tekintünk" a baktériumokon, a minden­féle fertőző baktériumon, a sokféle rovar mil­liárdjain, akkor tudjuk csak megítélni, hogy micsoda nagy munkát végeznek ezek a tudósok. Röviden azért akarok csak felszólalni, hogy a r gazdatársadalom nevében a minister urnák hálánkat fejezzem ki ezért a határozatáért és arra kérjem, hogy különösen az állami rovar­tani állomást, amely, ugy látszik, eddig a leg­elhagyatottabb, jelentékenyen fejlessze. A sás­kajárástól a filloxéráig, a vetés-bagoíypille­tői, a futrinkától a gabonalegyek száz meg százféle hadáig, ezek a rovarok természettől fogva mind esküdt és elkeseredett ellenségei a gazdáknak. Ahhoz, hogy misézek ellen védekez­hessünk, tudásra van szükségünk. Ezt a tudást ezek a csendben búvárkodó tudósok adják meg nekünk. Azért tartom nagyon fontosnak e kér­dést, mert ezek a rovarok különösen nagy kárt okoznak az ország mezőgazdasági termelésében. Legyen az akár erdő-, akár szőlő*, akár egyéb 162. ülése 1928 május l-én, kedden, mezőgazdasági foglalkozás vagy ágazat, ezek a rovarok napok vagy rövid hetek alatti tönkre tehetik az egész termést. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a jobboldalon.) Kérem tehát a minis­ter urat, hogy vegyen fel különösen a rovar­tani állomás fejlesztésére nagyobb összegeket. Ez azért is fontos, hogy több tudóst tudjunk nevelni, akik valamikor majd az örökébe lép­nek ezeknek a ma világhirü bogarászainknak. A tételt különben elfogadom és újra hálá­mat fejezem ki a földmivelésügyi minister ur iránt. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan szólni. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Képviselőház! Lehetetlen volt meg nem látni azt az- értékes munkásságot, amelyet a mezőgazdasági tudományos és kisérletügyi in­tézményeinknél a mi tudós férfiaink kifejtenek. (Ugy van! Ugy van!) Én végtelenül hálás va­gyok, hogy a gazdaközönség és a törvényhozás figyelemmel kiséri azt a munkát, amelyet tudó­saink ott végeznek, (Élénk helyeslés.) elisme­réssel és figyelemmel van irántuk, ami nekik feltétlenül jól esik. Mi rendesen -agy vagyunk ezzel a dolog­gal, hogy tudósainkat a külföldön hamarabb megismerik, mint idehaza. (Ugy van! Ugy van!) és nemcsak hogy hamarabb megismerik, hanem sokkal jobhan is értékelik az ő tudo­mányos munkásságukat, mint ahogyan mi ér­tékelni tudjuk. (Haller István: »Nemo pro­piheta in patria sua.«) Külföldi szakfolyóira­tokban jelennek meg tudományos munkáik és ezek révén lesznek európai hirüekké. Hiszen az Állami Rovartani Intézet élén is európai hirü tudós áll, Jablonkay ministeri tanácsos, aki igazán nagy tiszteletnek és elismerésnek ör­vend a rovartani kutatók körében. Ezek a tudós férfiak visszavonultan, csendesen mű­ködnek laboratóriumaikban és csaiki irodalmi téren vonják magukra a figyelmet. Nekem Afrikába kellett mennem, hogy ráirányitsák figyelmemet Hutyrára, az állatorvosi főiskola nagynevű tanárára. Ott levették a polcról a Hutyra—Mareh-féle tankönyvet és azt mon­dották, hogy ez az ő breviáriumuk és ebből tanulnak^ állatgyógyászatot. így vagyunk úgyszólván összes tudósainkkal, (Ugy van! Ugy vam!) hogy sokkal jobban értékelik őket külföldön, mint nálunk. Ezért igazán nagyon megérdemlik ők azt az elismerést, amelyet a felszólalt t. képviselőtársam kifejezett, az el­ismerés zsenge, zöld gallyát nyújtván feléjük. És mondhatom, hogy kevés az, amit én tud­tam nekik nyújtani azzal, hogy őket (külön státusba soroztattam, mert ez csak nagyon gyenge jutalom azért az értékes, tudományos munkáiért, amelyet ők kifejtenek. Hálásan köszönöm azt az elismerést, ame­lyet a (képviselő ur ezeknek a férfiaknak mun­kája iránt nyilvánított. Kérem a rovat elfoga­dását, (Élénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat^ méltóziatik-e az 1. rovatot el­fogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a ro­vatot elfogadta. Következik a 2. rovat. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni! Petrovics György jegyző (olvassa): 2. ro­vat. Kisérletügyi intézmények dologi kiadásai 282.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Petrovics György jegyző (olvassa): 3. ro-

Next

/
Thumbnails
Contents