Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-162

43á Az országgyűlés képviselőházának gyasztásánál ilyen jelenségek vannak, akkor borra sem telik. Közgazdasági szempontból ezt nem lehet közömbösen nézni. Körülbelül 400.000 hold olyan föld van szőlővel beültetve, amely másra alig használható. Ez a 400.000 hold föld, ha mint homokot használjuk, 80 millió pengőt ér és 200.000 pengő jövedelmiadót hoz, mig ellenben, mint szőlő 800 millió pengő értéket képvisel és 2 millió pengő adót hoz. Ezenkiyül egymillió munkást foglalkoztat nagyon jól, mert ez egyike azoknak a termelési ágaknak, amelyek kora tavasztól kezdve késő őszig és bizonyos tekintetben még télen is munkát ad. Az Alföldön ma' is 3—4 pengő napibért kapnak a munkások és ellátást. Százezer birtokos van, akit ez érdekel, és ezeknek a hátrányára a községek óriási jövedelmeket húznak. Megemlitem még azt, hogy sok iparost is foglalkoztat a szőlőművelés. Itt van a kádáripar, azután a vegyiipar, a különféle permetező és védőszerek használata, amellett a présgyártás, stb. Szóval nagyon sok embernek ad kenyeret. 22 millióra becsülik á fogyasztásiadó-bevételt. Ezt az állam a községeknek engedte át. A becslés szerint 15 millió pengő ebből tisztán a borra esik, s ennek egyharmada, 5 millió a fővárost illeti. Ezenkivül a borainkra veszedelmes a borhamisitás, amely különösen külföldről divik; ál Utólag különösen Törökországból sok hamisitott bort hoznak be. Egyelőre ezzel szemben tehetetlenek vagyunk, mert bizonyos vámszerződések megakadályozzák, hogy küzdjünk ellene. (Jánossy Gábor: Nem kell meginni!) Sokan ugy gondolkoznak, hogy legyen csak a borra nagy adó, hogy ne ihassanak az emberek, ne tegyenek kárt egészségükben. (Förster Elek: Magyar ember egészségének nem árt!) sőt vannak olyanok is, akik teljesen be akarják tiltani. A borivókra vagy azokra nézve, akik általában a szeszesital szenvedélye alatt állanak, az, hogy a bor drágább-e vagy nem drágább, nem jelent semmit. Mi tudjuk, hogy a borivó, az alkoholista ember az utolsó párnáját is beissza, ha kell lop, rabol, gyilkol, csakhogy szenvedélyét kielégítse. (Jánossy Gábor: Ezek betegek!) Ezekkel szemben tehát nem hozhatjuk fel azt, hogy miután drága a bor, tehát nem isszák. Másfél esztendeje lesz annak, hogy a szőlősgazdák országos nagygyűlést tartottak Budapesten. A határozat értelmében tiltakoznak a boritaladó ellen, illetőleg kérik annak megszüntetését. Egy deputációt is küldtek a ministeriurnba, amelynek csekélységem is tagja volt. Először is a ministerelnök ur helyetteséhez, Vass József minister úrhoz mentünk, aki azt mondotta, .hogy ő mint népjóléti minister azon van, hogy minél nagyobb legyen a boritaladó, hogy az emberek ne igyanak szeszt, de mint a ministerelnök ur helyettese, látja ennek közgazdasági fontosságát és a maga részéről is azon lesz, hogy ebből a szempontból biráltassék el az ügy a ministertanácsban. Akkor tisztelegtünk a földmivelésügyi minister urnái is. Ö természetesen másként fogta fel a dolgot és azt mondta, hogy érzi az ügynek fontosságát és majd a ministertanácsban ebben az irányban intézkedik. Sajnos, nem történt semmi intézkedés azóta, hanem csak ankétek voltak. Erről is lesz szó. A választások alatt mindenütt, ahol legalább egy tenyérnyi szőlőterület volt, felvettük programmunkba és meg is Ígértük azt, hogy mindent el fogunk követni a boritaladó eltörlésére. Ha most azok, akik ezt megígértük, szavaznánk, nagy többséggel kimondaná a Ház, hogy a borital adót 162. ''ülése 1928 május 1-én, kedden. el kell törölni. (Haller István: Szavazzunk: — Zaj. — Elnök csenget.) Miután ebben a kérdésben, itt ma nem történt felszólalás ilyen erőteljesebb irányban, kötelességemnek tartottam^ ezt az Ígéretet tett sok képviselőtársam nevében most ezt a kérdést előhozni. Nemrégiben volt egy érdekképviseletnek értekezlete, ahol a t. kormánynak képviselője is megjelent, és ahol azután kérték a borfogyasztási adó eltörlését. A ministerelnök ur helyettese erre azt mondotta, hogy Budapesten 12-.5, a törvényhatósági városokban 37, a rendezett tanácsú városokban 33, a községekben 28%-kai kellene a pótadót emelni, ha a boritaladót eltörölnék, pedig 700 olyan község van, amely már is a megengedett 50%-os pótadónál nagyobb pótadóval dolgozik. Sajnos, hogy igy van, azonban ma is azt látjuk, hogy a kormány ahelyett, hogy a községek helyzetén könnyitene — ezt csak mellesleg jegyzem meg — az államrendőrség fentartásának 20%-át is a rendezett tanácsú és törvényhatósági városok terhére kívánja hárítani. Ekkor azután természetesen még kevésbé lehet szó a boritaladó eltörléséről, mert azt ismét máshonnan kellene pótolni. Azt mondották az értekezleten az illetékes szakközegek, hogy ezt a bizonyos 15—20 milliói tulaj donképen a földnek és a' háznak kellene megfizetnie, amit bizonyos arányban a szőlőterület is fedezne. Viszont kérdezhetem; igazságos dolog-e, hogy most már ezt az egész öszszeget úgyszólván maguk a szőlősgazdák viselik, a ház és a föld pedig nem viseli? Az volna az igazság, ha megosztanák ezt az összeget: viselje — ha már szükség van reá — a ház, a föld és a szőlő együtt. Az az álláspontja volt kifejezésre juttatva a kormánynak, hogyha eltörölnék a boritaladót, az, nem a termelőknek használna, mert a különbséget a közvetitők vágnák zsebre. Ebben a tekintetben általában az, a véleménye a bortermelőknek, hogy ez tévedés, és nagyon szeretnék, ha erről mielőbb meggyőződnék a t, kormány: próbálja meg azt eltörölni és meglátja, hogy a bor ára mennyivel fog megváltozni. Például hozzák fel. hogy a husadót 12%-ról 2%-ra csökkentették, azért a hus ára nem csökkent annak ellenére, hogy az állat ára olcsóbbodott. Itt azonban a számításoknál tévedések vannak, mert a hus ára azért nem csökkent, mert a fogyasztás sokkal kevesebb, tehát a rezsi nagy és a személyzet fizetése is folyton emelkedik. Ezt tehát nem lehet például felhozni. r Az ankét vége az volt, hogy kijelentette a pénzügyi államtitkár: végeredményben nemcsak ő reá tartozik az ügy, tehát át kell tenni a belügyministeriumba és ott lehet majd végleg letárgyalni. Sajnos, ugy látom, hogy az egész ügy egyelőre hűvösre van téve, és ez, elég szomorú, . Az ősszel tárgyaltuk az alkoholtilalomról szóló törvényjavaslatot, amely! a 18 éven aluli fiataloknak megtiltja, hogy kocsmában italt fogyaszthassanak, (Helyeslés.) és ezt el is fogadtuk. A tárgyalás folyamán többször felmerült, többen hangoztatták, hogy talán egészen el kellene törölni az alkoholivást, tehát alkoholtilalmat kellene életbeléptetni. (Jánossy Gábor: A pálinkára! Ezt megszavaznám!) I. Napóleonnak egyszer azt mondotta egy udvarhölgye: Felség, nem megszégyenitő-e aa államra az, hogy az emberek rossz szokásaiból vagy szenvedélyeiből származott jövedelmekből huzi nagy hasznot? Példa gyanánt felhozta a dohányjövedékét. Napoleon ezt mondotta: Madame, ajánljon nekem egy erkölesösebb szenvedélyt, rögtön megszüntetem a dohányzást és azt az erkölesösebb szenvedélyt fogom megadóztatni,