Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-162
Äz országgyűlés képviselőházának 162. ülése Î928 május 1-én, kedden. 4Î3 milyenek a lovak. (Farkasfalvi Farkas Géza: Még mindig- csak a felét kapják kézhez.) Az orosz vásárlók 5—600 pengőt adnak lovankint, természetes azonban, hogy ezen alul is történik vásárlás, ha hitványabb minőségű lovat vesznek. De mintegy 100%-kai nagyobb árat kapnak a gazdák azóta, amióta ez a szövetség megalakult. G-yömörey Sándor 1 t. képviselőtársam felveti azt a gondolatot, hogy (a vidéki kamia>rákat szüntessük meg és a gazdasági egyesületeket kapcsoljuk be az országos kamarába (Gyömörey Sándor: A vármegyei gazdasági egyesületeiket!), illetőleg helyesebben a vármegyi gazdasági egyesületeiket kapcsoljuk, be az országos kamarába. Amint jól és bölcsen méltóztatnak tudni, az 1920: XVIII. te. alarpján törvényes rendelkezéssel alakult a kamara, törvény alapján van az egész szervezet összeállítva ós e törvény talapján végzi funkcióját, míg a vármegyei gazdasági egyesületek tisztáira csak szabad társulás alapján létrejött egyesületek, (Ugy van! jobb felől.) amelyek minden befolyiáístól mentesen 'a saját nézeteik szerint alakítják ki a maguk álláspöntját bizonyos agrárkérdésekben és alakítják ki azt a minden befolyástól ímentes, agrár közvéleményt, amelyre minden időben szűkség van. Én ezeket a vármegyei gazdasági egyesületeket sohasem bántanám és sohasem kapcsolnám be olyan hivatalos ojrgánuimiba, ahol befolyást lehet rájuk gyakorolni és ahol akadályozni lehet őket a szabad véleménynyilvániitásban és állásfoglalásban akkor, amikor agrárkérdésekről van szó.'Ezek a törvény alapján megszervezett törvényes alakulatok, ezek csak működjenek és nagyon fontosnak tartóim, hogy ezek, a szab'ad társulás utján létrejött védőszervek érintetlenül maradjanak, mert sohasem tudjuk, hogy mikor és hol lesz reájuk szükség. Adja Isten, hogy ne legyen reájuk szükség, — de a jövőt oieni tudja az emiber, hagyjuk tehát ezeket arra az időre, amikor: igen jó hasznukat fogjuk venni. Hálával és köszönettel tartozom Szuháuyi Ferenc t. képviselőtársamnak azért a megjegyzéséért, amelyet a mezőgazdasági kamarák érdekében tett. Amig a kamiarák nem r voltak, addig nem volt egy olyan népgyűlés, vagy gazdasági összejövetel, ahol ezek létrehozását a gazdaközönség ne követelte tolnia és most, hogy megvannak a kamarák, lekritizálják ezeket és lebecsülik még iazt a működést is, amely igazán hasznosan és előnyösen szolgálja a mezőgazdasági termelés érdekeit. A kamarák mellett, bármilyen sikeres működést fejtsenek is ki ezek, súlyt fektetek arra, hogy a vármegyei gazdaságig egyesületek is fenmaradjanak, fennáljanak és hogy ezeknek prosperitása biztosittassék. (Helyeslés jobbfelől) Az a dotáció, amelyet nyújtani tudunk erre a célra, a legminimálisabb, én azonban a többtermelésii propagandába vontam be őket és a 12. címnél a kiadások első tételénél dotáltam őket 12.000 pengővel, tehát összesen 32.000 pengő fordittatik a gazdasági egyesületek dotációjára. Törekedni fogok arra, hogy ez a dotáció fejlesztessék és emeltessék, mert, ismétlem, súlyt helyezek arra, hogy a vidéki vármegyei gazdasági egyesületek prosperálhassanak és hogy azokat a jövő számára bizonyos kérdések céljából mégis fenntartsuk. Ezeket akartam megjegyezni a felszólaló képviselő uraknak és kérem a t. Házat, hogy a címet elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil* vánitom. Következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, méltóztiatik-e a 2, rovatot elfogadni, igen, vagy nem. 1 ? (Igen!) A Ház a rovatot elfogadta. Következik a 3. rovat. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 3. rovat. Kiküldetési és átköltözködési költségek 330.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 4. rovat % Tanyai kirendeltség költségeire átalányképen 33.000 P. Elnök: Megszavaztatik. Fitz Arthur jegyző (olvassa): 5. rovat. Állattenyésztés fejlesztésére 151.130 P. Gyömörey Sándor: T. Képviselőház! Marsehall Ferenc t. (képviselőtársam nagyszabású; előadói beszédében bőven és világosan megindokolta, hogy az .a 151.000 (pengős tétel, amelyet erre a célra szántak, nemi felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket ez a rovat célozni, elérni akar. Mivel ő ilyen bőven foglalkozott ezzel a kérdéssel, nem akarok ismétléseikbe bolcsátkozni. csak megemlítem, hogy már a múlt évi költségvetés alkalmával egészen hasonló an nyilatkoztam erről a tételről, mint az előadó ur és a minister urat arra kértem, hogy ha azt akarja«, hogy a köztenyésztés gyíolrsian és jól fejlődjék, akkor ezt az összeget jelentékenyen fel kell emelnie. A minister urnlak különös tekintettel kell lennie arra, hogy a kisehb községek nemi tudják ezt a segélyt igényibe venni, ímeirt drága apaállatok szereztetnek be és ha a községek a kiöregedett állatokat el akarják adni, nem kapják meg értük azt a vételárat, amelyet egy ÚJ, jó haszonállatért vagy tenyészállatért fizetniök kell. Különösien a mételysujtotta vidékeiken kell a községek számária nagy iméntéklbetni segélyt nyújtani. Vannak községek, ahol a marhaállomány majdnem teljesen kipusztult, ele nemcsak a mar!haálloimány, hanem a sertésállomány is. Ezekben! a községékiben, ahol ibeigazoltan nagyobb volt a pusztulás, — én tudok községeket, ahol sorra mennek az emberek Kanadába, (mert az állatállomány elpiuSizH tult és nem tudnak újakat beszerezni, még lakkor sem, ha földrészeket adnak el — az apaállatokat teljesen ingyen kellene a községeknek juttatni és azonkívül még jámimőségü üszőket is kellene nekik erősen lemiérsékelt ároni Juttatni, (Zaj. — Eau hang balfdől: Svájciakat!) Nem svájci állatokat, hanem jó magyar; piros-tarka fajtákat; .a köznépnek nem kell a svájci. Ennek következtében a tenyésztés lényegesen megjavulna és sokkal gyorsabh ütemiben érhetnék el a régi állapotot azok a községek, amelyeknek marhái kipusztultak. Arra kérem tehát a minister urat, lépjen érintkezésbe a pénzügyminister úrral, hogy sokkal jelentékenyebb dotációt adjon erre a célra. A rovatot különben elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Horváth Mihály! Horváth Mihály: T. Ház! Előttem szólott t. képviselőtársam ugyanazzal a tárggyal foglalkozott, amellyel én is foglalkozni kívánok, de más vidéknek a viszonyalt, baját, panaszát óhajtom a t. Ház elé hozni és más viszonyokra óhajtom a minister urnák nagybecsű figyelmét felhivni. Az állattenyésztés érdekében a költségvetésbe több tétel van felvéve, különféle érdekeket óhajtanak ezek kielégíteni, amelyeknek magyarázatát a földmivelésügyi minister úrtól részben meg is kaptuk. Vannak azonban egyes