Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-161

396 Az országgyűlés képviselőházának 161. ülése 1928 április 27-én, pénteken. O reájuk ugyanez áll. Az osztrák-magyar keres­kedelmi szerződés megkötésénél is nehézségekre bukkantunk, olyan tendenciára, amely azt a gyanút kelti benünk, mintha Ausztria is csat­lakozni akarna ahhoz a gyűrűhöz, amely min­ket szeparálni akar. (Egy hang jobb felől: Hőt, oda is tartozik!) Ha az osztrákok azt tartják, — én szükségesnek tartom szintén, — hogy szoro­sabbra kell fűzni a viszonyt köztük és mi kö­zöttünk, akkor adják meg nekünk a megélhe­tési lehetőséget. (Ugy van! jobbfelől.) Én a tej­exportot szinte lehetetlennek látom akkor, amikor az osztrák szerződés 600 régi fillérrel terheli meg az exportra kerülő tejet. Ez nem­zeti politika szempontjából is a határszélen kényes dolog, mert amikor magyar részen élő gazda, aki a szomszédban lakik és tudja, hogy valamikor egy test volt a mostani Burgerland velünk, érzi azt a terhet, amelyet reá nézve je­lent ez a hatszáz régi fillérnyi tejvám, és látja, hogy mig a burger!andi gazda nagyszerűen tudja értékesíteni a tejet, ő két kilométerrel idébb a határtól nem tud a tejével mit csi­nálni. A legutóbbi hónapokban, főleg a költség­vetés általános vitája során, a túlsó oldalon, elsősorban a demokrata képviselőtársak részé­ről igen sok és hangos panasz volt a forgalmi­adót illetőleg. Olyan nagy vehemenciával tár­gyalták itt ezeket a kérdéseket, mintha baj és panasz csak az ipar és a kereskedelem oldalán volna. Teljes mértékben aláirom azokat a ne­hézségeket, amelyek itt fennállanak, teljes mér­tékben koncedálom azoknak a panaszoknak jo­gosságát, amelyeket főleg a kisipar emel bizo­nyos adósérelmekre vonatkozólag, teljesen té­ves kép azonban, amelyet az ország állapotáról festenek, amikor ugy állitják oda az állapoto­kat, mintha csak náluk volna panasz és krizis, a mezőgazdaságnál pedig minden tejfel volna. Pedig soha sem küzdött olyan nehéz krízissel az ország mezőgazdasága, mint épen ma. Hogy az országban mégis nagyobb és erő­sebb hangja van a kereskedelmi érdekeltsé­gek panaszárnak, mint az agrár érdekeltségek panaszának, ezt abban látom, hogy a mi mező­gazdáink még mindig nem fognak össze érde­keik védelmére ugy, ahogy össze kellene fogniok. Egy gazdaságpolitikus könyvében olvas­tam ezeket a sorokat (olvassa): »Bármely irányban indul el valaki, hogy egy sürü erdő­ből kijusson, bizonyára ki fog jutni belőle, ha folyton ugyanabban az irányban megy előre, de egészen biztosan el fog tévedni és körben fog mozogni, ha folyton változtatja irányát.« Mi is ki fogunk jutni nehézségeink sürü erde­jéből, ha céltudatos irányt követünk és nem változtatunk állandóan irányt. Én arra kérem a minister urat, hogy mindazt, amit költség­vetésében megalapozott a mezőgazdaság kü­lönböző ágainak kiépítésénél, épitse tovább, jálrja ezt az utat, mert ez az út Darányi útja és én meg vagyok róla győződve, hogy bármi­lyen nehéz válságban legyen is a mi mezőgaz­daságunk, erős összefogással, céltudatos mun­kával sikerülni fog e nagy nehézségek erdejé­ből kijutni. Én teljes elismeréssel vagyok a minister urnák és munkatársainak nagy munkája iránt, amellyel iparkodnak segiteni mező­gazdaságunkat a mai kor és idők nehézségein és mivel látom, hogy sok szeretettel és ügy­buzgalommal látják el hivatásukat, a minister ur működése iránt bizalommal viseltetem és a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a jobbolda­lon. A szónokot számosan üdvözlik) Elnök: Minthogy a naolrend tárgyalására szánt idő letelt és igy a földmivelésügyi tárca és a vele kapcsolatos állami üzemek költség­vetésének általános vitájára előirt egy napi határidő lejárt, a vitát bezárom. Minthogy a minister ur és az előadó ur nem kivan ezúttal szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvání­tóul. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a föld­mivelésügyi tárca költségvetését s vele kap­csolatban az állami üzemek költségvetésének XXII., XXIII. és XXIV. fejezeteit általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadni, igen vagy nem? (igen!) A Ház a föld­mivelésügyi tárca költségvetését és vele kap­csolatban az állami üzemek költségvetésének XXII., XXIII. és XXIV. fejezeteit általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadta. A földmivelésügyi tárca költségvetésének általános vitája során két határozati javasla­tot terjesztettek be. Az egyiket Farkas falvi Farkas Géza képviselőtársunk terjesztette be, amely határozati javaslat két részből áll. Az első rész ezt tartalmazza: »Utasítsa a Ház a földmivelésügyi kormányt, hogy az 1914. évi XXXVIII. tc.-ket teljes egészében sürgősen hajtsa végre«. A határozati javaslatnak ezt a részét majd szavazás alá fogom bocsátani. A második részt azonban, amely : a (követke­zőket tartalmazza: »és a költségvetésbe az év­ben e címen felvett 26.000 pengő helyett a tör­vényben megszabott összeget vegye fel«, nem bocsáthatóm határozathozatal alá; mert ez, nem határozati javaslat, hanem érdemben a költ­ségvetés egy tételének módosítása, amelyre vonatkozó indítványt csak a x*észleteknél, az illető rovatnál lehet előterjeszteni. Kivan a minister ur a határozati javaslat­tal kapcsolatban nyilatkozni 1 ? Mayer János földmivelésügyi minister: T. Ház! Az 1914 : XXXVIII. te. az állami sza­bályozás alá nem eső folyók kártételei ellen való védekezés céljaira 60 millió aranykoronát irányzott elő. Miután ez a törvény még a há­ború előtt alkottatott és egész Magyarország emiitett folyóinak rendezésére kontemplálta­tok, nem áll módunkban most csonka Magyar­országnak az állami szabályozás 1 alá nem eső folyók kártételei ellen való védekezése céljaira hasonló összeget beállítani. Egyébként is ennek a törvénynek újra való alkotása van tervbe véve. Épen ezért nem áll módomban a határo­zati javaslathoz hozzájárulni és kérem a t. Házat, hogy azt elutasítani méltóztassék, (He­lyeslés job felől.) Elnök: A házszabályok 207. $-a alapján Farkasfalvi Farkas Géza képviselő ur kért szót. Farkasfalvi Farkas Géza: T. Képviselőház! A minister ur megnyugtató kijelentése foly­tán;, hogy ez a törvény épen most van átdolgo­zás alatt, indítványomat tisztelettel visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: Miután az indítvány visszavonatott, határozathozatalnak nincs helye. A második beterjesztett határozati javasla­tot Pintér László képviselő ur terjesztette be. Elrendelem annak újból való felolvasását. Esztergályos János jegyző (olvassa a hatá­rozati javaslatot). Elnök: A földmivelésügyi minister urat illeti a szó. Mayer János földmivelésügyi minister:

Next

/
Thumbnails
Contents