Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-161

Az országgyűlés képviselőházának 161. ülése 1928 április 27-én, pénteken. . 391 másokra és farmokra. Amerikában 50.000 tojó­ból álló farmok vannak, ami nem azt jelenti, hogy a magunk részéről is ezt kell utánoz­nunk, de amikor azt látjuk, hogy a nagygaz­daságokban ezzel a kérdéssel _ egyáltalában nem törődnek, mert bagatellizálják, úgyhogy a baromfitenyésztés kizárólagosan a kisgazda­ságok ügykörébe, a szegények ügykörébe tar­tozik, a szegények pedig 81 millió aranyko­rona kivitelt tudnak produkálni ebből, akkor én azt mondom, hogy maga az igen t. f öidnii­velésügyi minister ur inauguráljon egy rend­szeres baromfi-tenyásztelepiet politikájának kapcsán és szólítsa fel a nagybirtokokat, hogy végy éneik részt az akcióban, mert hiszen ők tőkeerősebbek. Azt az 1,200.000 pengőt pedig 1 ne méltóztassék elajándékozni a tenyészanyag­szétosztással, hiszen annak jó következménye a termelés szempontjából nincs, mert felfogá­som szerint az is egészen el lesz rontva s a Danaidák hordája lesz ez is. Azt hiszem, hogy igy olyan fokra fejleszthetjük a baromfite­nyésztést és a baronnfikulturát, amely megfelel annak a gazdasági helyzetnek, amelyben r ma a világ van és amely a továbbiakban valószí­nűleg ki fog fejlődni. Szakemberekkel a követ­kező pontokban állapodtunk meg. Elsősorban — és ez a legfontosabb — mél­tóztassék a gödöllői állami baromfitelepet is­kolává kifejleszteni, ahova nagyszerű, hogy ugy mondjam, akadémiailag képzett Kzak3m­berek jöjjenek. De méltóztassék, t. minister ur, ezt a baromfitelepet Gödöllőről elhelyezni, mert hiszen ez fertőzött föld, (Egy hang a középen: Ugy van, ki is irtották!) amelyen nem tud pro­sperálni, és méltóztassék egy a baromfitenyész­tés szempontjából szűz terepre átvinni, ahol prosperálhat majd egyrészt mint tenyésztési szakembereket nevelő iskola, másrészt mint baromfi-telep, ahonnan a tenyésztő baromfi tény észanyagot tud beszerezni. Ha ma Amerikából, a Johnson farmból egy jércét akarok venni, 20 dollárba, azaz 100 aranykoronába kerül. Nem sajnálnám érte a pénzt és valószínűleg nem is fogom sajnálni, mert ha megrendelem Johnsontól azt a 20 dol­láros jércét, arról be van bizonyítva, hogy egy 320 tojást adó egészséges anyaállattól szárma­zik. Ma ennyibe kerül ez a jérce. Ha tehát a mi­nister ur az egész baromfitenyésztésen segiteni akar, méltóztassék egy központi kísérletező, iskoláztató, keltető és a baromfitenyésztést irányitó állomást létesiteni. Szerezze meg a minister ur segítségével a telep, a drága pe­digrés jércéket és kakasokat és akkor lehet arról szó, hogy Magyarországon a baromfite­nyésztés elérje azt a fokot, amelyre szükségünk van. Méltóztassék továbbá minden mezőgazda­sági kamara területén baromfi-mintafarmot lé­tesiteni, (Ugy van! a jobboldalon.) az előirt modusok alapján és különösképen vigyázni arra, hogy a törzsek kiválasztásánál a vérkeve­redés lehetősége fenmaradjon, mert a legtöbb baromfibetegség és a legnagyobb dekadencia onnon keletkezett, hogy a vérségi összetételeket az egyes farmokon tekintetbe nem veszik. Na­gyon furcsa, mikor engem megválasztottak a Leghorn Klub elnökévé, én is mosolyogtam és azt mondtam, hogy Magyarországon könnyen gúny tárgyává válhatik az, aki baromfitenyész­tési dolgokkal foglalkozik, különösen akkor, ha valaha kard lógott az oldalán. Én a magam ré­széről szívesen vállaltam ezt a posztot — ez tisztességbeli állás, hangoztatnom sem kell •— mert látom, hogy a baromfitenyésztés terén óriási perspektiva van és sok kis exisztencia, sok tisztviselő, ha nyugdíjba küldik és megfe ­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. lelően instruálják, meg tud ebből élni; tudok egy hölgyet, akinek 100 tyúkja van és megél ebből, mert ma Magyarországon egy tenyész­tojás egy pengőbe kerül. Németországból ide­importált egynapos csirke 5 márkába kerül és, mint előbb mondottam, Amerikában egy három­hónapos csirke 20 dollár. Amig tehát ezek a tenyésztési problémák ' megoldva nincsenek, óriási gazdasági lehetőség nyilik a,zok számára, akik szakszerűen értenek hozzá. Magyarorszá­gon kevés a szakember, sok a fertőzött anyag és a hivatalos baromfitenyésztők nem értenek a kérdéshez. Ezt bátran és nyiltan meg merem mondani, mert ez a szakköröknek egyhangú felfogása. Tessék fanatikusokat kiválogatni a szakkörök­ből és meg méltóztatnak látni, hogy egészen másképen fog^ a tenyésztés fejlődni, mint eddig. De főleg tessék a kérdést lényegében elintézni, mert különben meddő munkát végzünk akkor is, ha 10 millió pengőt bocsátunk évente a mi­nister ur rendelkezésére. Kéréseink röviden a következők: 1-ször. Mind­azok a tenyészetek, amelyek tenyészanyaggal kereskednek, helyeztessenek állami felügyelet alá oly módon, hogy kizárólag az állatorvosi főiskola által a heiyszinen megtartott egészség­ügyi és vérvizsgálatok után megadott engedély alapján hirdethessék és értékesíthessék tény ész­anyagukat, mert ezek a főfertőzők. (Erdélyi Aladár: Ez helyes!) 2-szor. Fertőzöttnek talált tenyészetek helyeztessenek szigorú zár és ellen­őrzés alá. 3-szor. Tárgyaltassék le az állat­orvosi főiskolának beadott javaslata a járvá­nyok elleni védelem tárgyában. 4-szer. Beszün­tetendő az állami fajbaromfi-csereakció,, mivel a kiosztott állatok silányak és fertőzöttek vol­tak eddig. 5-ször. Állittassék fel tudományos és gyakorl-ati kísérleti állomás és baromfitenyész­tési szakiskola tényleges szakerőkkel a klbzgaz­dasági egyetem és az, állatorvosi főiskola fen­hatósága alatt. 6-szor. Baromfitenyésztési ter­mékek előnyös értékesítésének megszervezése^ Azt hiszem, a Háznak igen sok tagja tudja, hogy külföldön a tojást már nem darabszámra, hanem súlyra mérik és adják. Sokkal jobban ambicionál baromfitenyésztő farmereket, ha súlyra értékesíthetik a tojást,, mert nagy kü­lönbség, ha 70 grammos tojást, vagy 40 grammos tojást ad el, majdnem 40% a differencia, ami igen nagy mértékben esik latba annál, aki kicsiben gazdálkodik. Kérnők a miniszter úrtól, hogy a baromfi­tenyésztési »tenyészanyag-mintagazdaságok« mezőgazdasági kamaránként szerveztessenek. Helyes irányban megirt baromfitenyósztési út­mutatók szerkesztessenek, stb.. stb. Nem untatom tovább a t. Házat, (Felkiáltá­sok: Nem unjuk! — Simon András: Nagyon érdekes!) azért nem untatom, mert a földmive­lésügyi minister úrtól várom én is, és azt hi­szem, a t. Ház is, azt a programmot,, amelyet azért szabott meg, hogy, az 1,200.000 pengővel kontemplált baromfitenyésztést szolgáló tételt hogyan, miképen kívánja felhasználni. Óva intern a minister urat attól, hogy el­ajándékozza azt az 1,200.000 pengőt. Tessék rendszerbe foglalni a baromfitenyésztést akár a^ husbaromfi, akár a tojásbaromfi szempont­jából. Tessék a vérkeveredés lehetőségéről gon­doskodni és tessék talán, ha nem vagyok sze­rénytelen, meghallgatni engem is, aki egy ba­baromfi-tenyésztőtárs^ dalomnak momentán meg­választott üszteletbeli elnöke vagyok (Éljenzés.) Én sok társadalmi szervezetnek voltam már I vezetője, ilyen fanatikus emberekkel azonban 1 még soha sem találkoztam, mint a baromfi­55

Next

/
Thumbnails
Contents