Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-161
Äz országgyűlés képviselőházának 16 elsőrendű földje alacsonyabb osztályba, a kisgazdáé magasabb osztályba van besorozva. Ezt a nagy igazságtalanságot igen sok helyen meg lehet találni az országban és ebből származik az a körülmény, hogy a kisgazdák aránylag több adót fizetnek földadóban is, mint fizetnek a nagygazdák. Ennek kiküszöbölése tehát szociális szempontból és a hlelyes, egyenlő teherviselés szempontjából feltétlen szükséges volna. A t. előadó ur nincs megelégedve a földmivelésügyi költségvetéssel, bár konstatálja, hogy nagy haladás történt az előbbi időkhöz képest. Én is konstatálom, hogy itt igen nagy haladás van, mert azt látjuk, hogy a földmivelésügyi tárca előirányzata 9,935.320 pengővel több, mint az előző esztendőben volt. A központi igazgatás is többe kerül, mint amennyibe azelőtt került, és uj kiadások is vannak felvéve a költségvetésbe; igy például »A világ mezőgazdasági termelése« című munkára 38 000 pengő, a külforgalmi bizottság költségeire 50.000 pengő, az országos közgazdasági alap szubvenciójára 100.000 pengő. Itt szép emelkedések vannak. Az urak azt mondják: ez természetes, agrárország vagyunk, ne sajnáljuk a pénzt ettől az osztálytól, ettől a kategóriától. Én nem is sajnálom. A kérdés csak az, vájjon az erre a célra fordított összeg az államon keresztül helyesen használtatik-e fel; a kérdés az, hogy agrárberendezésünk olyan-e, hogy az egyetemes nagy népérdekeket szolgálja-e _ és hogy ezeken az általános népérdekeken kivül különösképen szolgálja-e kellőképen annak a nincstelen földmives népességnek is az érdekeit, amely ezt a földet megműveli, fentartja, táplálja, élteti, túrja, termékenyíti. Felszólalásomban ez a döntő szempont az én számomra; döntő szempont, mert abból a szempontból kell. hogy nézzen Magyarország agrárberendezkedéseit, vájjon az agrár mezőgazdasági népesség. milyen szociális helyzetben van, milyenek a körülményei, milyenek a viszonyai. Hiszen azt látjuk, hogy a végrehajtott földreform nem hozott nagy eltolódást a birtokviszonyokban; azt látjuk, hogy a végrehajtott földreform nem segített^ a nincstelen mezőgazdasági népesség sokaságán; az látjuk, hogy az ezzel parallel akció, az úgynevezett házépitési akció is többé-kevésbbé kátyúba jutott vagy nem megy abban a tempóban, amint mennie kellene. Szóval a mezőgazdasági népesség sorsa,, helyzete nem jó. Itt vannak a kötött birtokok, a hitbizományok, itt terpeszkednek, ráfeküsznek az ország egy-egy területére, ugy, hogy ezeknek a birtok; testeknek területén a népesség nem jut uj munkaalkalmakhoz, nem jut ahhoz az életlehetőséghez, amelyhez jutnia kellene. Az általános vita során részletesen rámutattam, erre a kérdésre — itt csak utalok rá — és javaslatot is terjesztettem be a hitbizományok és a kötött birtokok megszüntetésére. Ezt a javaslatot a Ház természetesen elvetette. Ugyan nem is lehet ezt természetesnek mondani, mert hiszen sokak szerint, igen sok közgazdász szerint és főleg nagyon jó polgári szociálpolitikusok szerint is, egészséges mezőgazdasági népesség és a mezőgazdasági termelésnek helyes, céltudatos, tökéletes belterjes kialakulása addig alig lehetséges, amig itt a kötött birtokok és a hitbizományok meglesznek. A statisztikai adatok szerint ma a mezőgazdasági népesség Magyarországon a következőképen oszlik meg: őstermeléssel 2,126.683 lélek foglalkozik, ebből férfi 1,494.403, nő pedig '.. ülése 1928 április 27-én, pénteken. oM 632.280. A, statisztika szerint Magyarország kereső népességének 56%-a őstermelésből él, a mezőgazdaságban foglalkozik. A mezőgazdasági nincstelen munkások számát másfél millióra lehet tenni, ebben az országban tehát másfél millió olyan ember van, aSinek nincs földje. Jól tudjuk, hogy vannak kisgazdák, kéthárom holdas földbirtokkal. Jól tudjuk, hogy ez a népesség is nagyon számos, igy tehát a mezőgazdasági népességnek nagy rétege nincsetlen szegény emberekből áll, akiknek viszonyai nagyon rosszak, nagyon silányak, akiknek munkaalkalma kevés, kereseti lehetősége ritka és keresete — ha van — nagyon alacsony. Itt van" előttem az 1927, évi kimutatásnak egy másolata, ahol fel vannak sorolva a különböző megyékben a különböző munkabérek a legfontosabb mezőgazdasági munkaidényben. Ha ezt kezembe veszem, azt látom, hogy a legfontosabb munkaidényben, tehát június, július és augusztus hónapokban: 2 pengő 50 filléír, 3 pengő, 3 pengő 20 fillér a kereset; a 4 pengős kereset alig fordul elő. (Farkasfalvi Farkas Géza: Valószínűleg földet is kap az a mezőgazdasági munkás, azért kap csak ennyit.) Ez csak egyes helyeken van meg, ez sem általános. A helyzet azonban az, hogy a bérek nagyon alacsonyak. Tény az, hogy a férfiaknál 2 pengős és a nőknél az 1 pengő 60 filléres napszám, amelyet a mezőgazdasági munkásoknak adnak, borzasztóan lerontja a magyar népesség szinejayát, a mezőgazdasági munkásnépet. Minden bajnak az okát, a tüdőbajt, a halálozási arányszámot, a betegségek egész sorát, s a tudatlanságnak nagy mértékét abban kell keresni, hogy ilyen rettenetesen alacsonyak a napszámok, ilyen rosszak a kereseti viszonyok, s ez az oka annak, hogy a mezőgazda-sági népesség, a dolgozó népesség, a munkás népesség ilyen rossz viszonyok között van. (Esztergályos János: Mit érdemel az a gazda, aki 1 pengő 60 filléres napszámot ad?) Itt van előttem egy frissebb szerződés is, amelyből szintén mutathatok be adatokat. Kaposvárott és környékén az aratási munkákkal kapcsolatban a következő munkákat kell elvégezni a következő feltételek mellett: a nyirisi gazdasági kerületben a gazdasági szerződés 16. pontja szerint az aratók 14 napig kötelesek dolgozni, a férfiak 1-50 pengős, a nők pedig 1 pengős napszám mellett. Képáson négy katasztrális hold vetett takarmányt kötelesek kaszaerőnként betakarítani, felszárítani és boglyákba rakni katasztrális holdanként 3 pengőért, Ezt a munkát egy ember semmi körülmények között se tudja elvégezni három napon belül. A ráczegresi ura dalomban három 'katasztrális hold vetett takarmányt kötelesek kaszaerőnként levágni és betakarítani ugyancsak 3 pengőért katasztrális holdanként. Az ujfalusi gazdaság őszi-tavaszi munkára kötelezi az aratómunkásokat napi 1 pengő 60 filléres napszám és élelmezés mellett. Ezek a gazdaságok kivétel nélkül a Kaposvári Mezőgazdasági és Ipari rt. bérletei. (Mayer Já^ios fÖldmivelésügyi minister: Nem ott kellett volna ezt panaszolni, hanem nálam.) Majd rátérek arra is t. minister ur, hogyan tetszett visszautasítani a panaszokat! (Farkasfalvi Farkas Géza: Nem kaptak földet és legelőt azok a munkások 1 ?) Ennek a részvénytársaságnak 40.000 hold bérlete van. Újkígyóson a Wenckheim uradalomban épen a múlt héten kerestek 150 munkást, s napi 1 pengő 20 fillért ígértek nekik. (Forster Elek: És ellátást. — Esztergályos János: Hogyne! Kenyeret is adnak, meg szalonnát is! Meg 1 pengő 20 fillért is! . Ez csak
