Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-161

âÔ2 Az országgyűlés képviselőházának 161. ülése 1Ù28 április 27-én, pénteken. elégi — Forster Elek: Meg reggelit, meg ebédet! — Esztergályos János: Krumpli levest! — Forster Elek: Igen sok gyári munkás nem ól ugy, mint a mezőgazdasági munkások!) A. mezőgazdasági munkabérek megállapi-< tása igen nehézkes. Az. 1923: XXV. te. intézkedik arról, liogy a mezőgazdasági munkásoknak a minister úrhoz kell folyamodniuk és a minister ur megkeresi a földmiveskamarát, hogy tegyen javaslatot és ennek alapján történik a bérek megállapitása. Az előttem szólott^ képviselőtársam emiitette, hogy milyen nehéz a már megkötött szerződés alapján a bér behajtása. De ^ minimális bérek megállapitása is milyen nehézségekbe ütközik! Először: a munkások abba alig folyhatnak be. (Forster Elek: Hogyne!) Bocsánatot kérek, én elhiszem, hogy az» urak azt mondják, hogy igen, mi azonban tudjuk gyakorlatból, hogy ahol a munkás nem tud szervezetten fellépni, ott nincs semmi súlya a szavának (Forster Elek: Dehogy!) és ha a mezőgazdasági munkások akár keresztényszocialista, akár szociáldemokrata alapon akarnak szervezkedni és igy együttesen eljárni az ügyeikben, nekik ezt nem engedik meg; még a keresztényszocialistáknak sem adják meg erre a jogot, ha ezt komolyan veszik, mert ugyanazt a jogot, amelyet t az ipari munkásoknak megadnak, nem adják meg a mezőgazdasági munkáisoknak. Rá fogok térni, hogy e tekintetben milyen nagy megkülönböztetést tesznek és hogy a gyakorlatban ez igy van; rá fogok térni arra, hogy minden bajnak ez az oka. Mezőgazdaságunk termelése jobb és tökéletesebb volna akkor, ha mezőgazdasági munkások életszínvonala emelkednék, mert nem igaz, hogy ezt nem lehet kihozni, elérni. Dehogy nem! Miért lehet más országokban elérni? Nálunk is megvannak ugyanazok a feltételek, csak be kell hozzá rendezkedni. De ha nincs hajtóerő, amely ezt el akarja érni, amely erre kényszeríti a mezőgazdasági termelést, akkor ezt sohasem lehet megcsinálni. Az iparban megvan a verseny, mert ha nem csinálják meg nálunk, megcsinálják külföldön. Ellenben itt a mezőgazdaságban ragaszkodnak azokhoz a régi termelési formákhoz, amelyek között az ott születendő népesség elhelyezkedni, megélni nem tud; ez a mezőgazdaságnak a szociális baja. (Forster Elek: A kommün alatt megmutatták a termelőbiztosok!) Kérem, ne méltóztassék a forradalomról beszélni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Farkas István: Ne a forradalomról beszéljünk, mert a forradalom nem érv, hanem beszéljünk arról, hogyan kerüljünk el még egy forradalmat és hogyan szüntessük meg a. szociális bajt, mert csak ugy kerülünk el ujabb megrázkódtatásokat, ha a szociális bajok orvoslásáról gondoskodunk. Nagyon helyesen mutatott rá az előadó ur arra a bizonyos villámhárítóra, amikor Bismarckra hivatkozott, abban a tekintetben, hogy a fennálló rendnek villámhárítóról kell gondoskodnia, az az olajcsepp, amelyet hangoztatnak, jelent valamit, jelent tényleg a szociális bajok szempontjából némi javulást, és jelenti a dolgok enyhébb, normális és parlamentáris keretek között való lefolyását. Én csak arra mutatok rá, ami feladatom és kötelességem, hangoztatom azt a szempontot, amelyhez értek, amelyet tanulmányoztam, és rámutatok itt annak a népességnek sorsára, amelyhez a legközelebb állok. T. Ház! Itt fekszik előttem egy írás. A földmivelésügyi ministerium az ozoraiak kérését elutasította azzal, hogy a kérelem nincs kellőleg megindokolva. Nem akarom itt felolvasni ezt a kérelmet, amelyben elpanaszolják nemcsak a munkások, hanem kisgazdák, kisbirtokosok is a minister urnák, hogy az ottani kisbirtokosok rá vannak szorulva arra, hogy napszámba menjenek. Hiszen a nagybirtokok mellett ez még jó is, mert olcsóbb is, szeretik ezt az urak, természetes dolog! (Csontos Imre : Rá van szorulva a kisgazda, kedvesem!) Azt tudom, hogy rá van szorulva; nagyon jól ismerem a dolgot, tudom, hogy rá van szorulva és az uradalmak mellett mindenhol vannak kisgazdák, sőt akad százholdas kisgazda is a nagybirtok körül, aki erre előbb-utóbb rászorul, mert hiszen kisgazdáknál ritkán fordul elő, hogy a 100 holdas birtok soká egy darabban marad meg, hanem az is elaprózódik az évek folyamán és amikor igy több család alakul, ezek az emberek kénytelenek napszámba menni. Ez természetes dolog. (Forster Elek: Nem szégyen, ha neki hasznos! — Gyöinörey Sándor : Nem szégyen, ha napszámba megy! — Csontos Imre: Én is voltam 20 esztendős koromban!) A minister ur elutasította azzal, hogy jobban indokolják meg. (Zaj.) Egészen helytelen, hogy valami bővebb, olyan statisztikaszerü igazolást kérnek a földmunkásoktól, azoktól a szegény embrektöl, akiknek természetesen egy kérvény megszerkesztése is nehézségekbe ütközik, és még inkább nehézségekbe ütközik az, hogy ők statisztikai anyaggal indokolják és támasszák alá kérésüket. A földmivelésügyi ministeriumnak tehát itt ezen a területen valóban messzebb kellene menni. Az előttem szólott t. képviselő ur utalt a jogvédő irodára. A földmivelésügyi minister ur kimutatja, hogy tízezrével fordulnak a jogvédő irodáhez. Ebből a tényből látszik, hogy a gazdák, az uradalmak mennyire nem respektálják a már megkötött szerződéseket sem, de hogy mi képen intéződnek el ezek az ügyek, vájjon a munkásság javára, előnyére végzi-e munkájátez a jogvédő iroda, errőla földmivelésügyi ministerium jelentést mindezideig nem adott ki. Pedig fontos volna, különösképen szociális szempontból nagyon fontos volna, hogy lássuk azt, hogy a földmivelésügyi ministerium által fentartott jogvédő irodamenynyit használ és dolgozik a munkásosztály javára. Én nem hivatkozom példákra, bár hivatkozhatnám, csak utalok arra, amit az előttem szóló t. képviselőtársam mondott, aki mint ügyvéd, ugy látszik, foglalkozik ezzel a kérdéssel, tehát praxisból ismeri azt. Elmondotta, hogy milyen igazságtalanságok történnek a szerződések végrehajtása körül, hogy milyen igazságtalanul bánn alí egyes birtokosok a megkötött szerződéssel. (Mozgás a balközépen,) Ez mindig előfordul nemcsak a gazdáknál, hanem az ipari kapitalistáknál is, hogy a szerződést kihasználják. {Zaj. — Elnök csenget.) Én mint csak tényre utalok erre Ezért gondolom, hogy a földmivelésügyi minister urnák erre igen nagy súlyt kellene fektetni és nyilvánosságra kellene hozni azt, hány esetten nyertek a sérelmezett munkások ezen a jogvédő irodán keresztül jogorvoslást, hány esetben érték el sérelmeik orvoslását. (Mayer János földmivelésügyi minister : Ahányszor igazolták !) A legnagyobb baj — amint emiitettem — az, hogy ezek a földmunkások nem szervezkedhetnek, hogy lapot sem adhatnak ki, hogy legális szervezetüket a hatóságok üldözik. Valóságos szivfacsaró látvány, amikor vidéken jár az ember és látja, hogy egy ilyen földmunkás-szervezetet, amelynek törvényesen jóváhagyott alapszabályai vannak, hogyan zaklatnak. Aki ezt nem látta, el sem hiszi. A belügyminister ur nem hiszi el, de szeretném, ha inkognitóban elmenne és megnézné, hogy a detektivek mennyire zaklatják, üldözik és