Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-161

Àz országgyűlés képviselőházának 161. ülése 1928 április 27-én, pénteken. 363 fordíthattunk volna ezekre a célokra. És ha ma nézem azt, hogy miképen tudok ebben a dzsungelben eligazodni, akkor rendelkezésemre nem áll semmi egyéb, mint egyszerű és rövid hivatalos kimutatásai azoknak az állítólagos altruisztikus szövetkezeteknek, amely rövid kimutatások és évzáró mérlegek — tudjuk — esak azt foglalják magukban, amit illetékes körök azokba foglalni akarnak, de a mi kiváncsi szemeink számára semmi felvilágosítást nem adnak. (Mayer János: földmivelésügyi minister: Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok!) A Futura-szövetkezet számadatai jutottak kezeimhez, igen t. minister ur. Én feltételezem, hogy az igen t. földmivelésügyi minister ur hosszú közéleti pályája folyamán a könyvek labirintusaiban való eligazodást is elsajátította, meg vagyok győződve, hogy ennek a parlamentnek olyan nyilteszü tagjai vannak, akik, ha kezükbe adják ezeket a számadatokat, azokban az első pillanatban el fognak igazodni. Én bevallom, kivétel vagyok. Bevallom, hogy azok közé a korlátolt emberek közé tartozom, akik ezek között a számadatok között azokat a felvilágosításokat, amelyeket magam számára kivánok, nem tudom megtalálni. Bevallom, hogy ezeket a felvilágositásokat még külön kérésekre és felszólitásokra sem tudtam megkapni, mert azok olyan hétpecsétes titkot képeznek, amely titok közérdek szempontjából még a parlament tagjaival sem közölhető. Mivel nem szoktam felületesen ítélni, ennélfogva ezen a téren csak ennek a ténynek konstatálására kell bővebb adatok híjával szorítkoznom. Le fogja kötelezni az^ igen t. föImivelésügyi minister ur e felszólalásom után nemcsupán a parlamentet, hanem az egész magyar közéletet, ha ezeknek az altruisztikus intézeteknek nemcsupán nyomtatott számadataiba, hanem a könyveibe való betekintést is megengedi. (Gömbös Gyula: Sokkal érdekesebb volna például egy részvénytársaságnál!) Gömbös Gyula t. képviselőtársaméit megnyugtatom, hogy majd olyan adatokat foghallani szövetkezetek működésére vonatkozóan, amelyek párjukat ritkítják még a részvénytársasági életben is. Rátérek ezután, t. Ház, olyan röviden, amennyire csak lehet, a gyümölcs-, burgonyaós hagymaértékesitő most már egyesitett szövetkezet példjájára, már csak azért is, mert ezzel talán illusztrálni tudom azoknak a helytelen útra terelődött, szövetkezeti néven működő, valójában azonban részvénytársasági feladatot teljesítő vállalatoknak tevékenységét. Az igen t. földmivelésügyi minister ur a pénzügyi bizottságban elmondott tavalyi beszédében igen helyes alapelveket hangoztatott. Kiemelte, hogy idevonatkozó egész földmivelésügyi politikája odairányul, hogy nem akarja, hogy a, kerti vetemény és gyümölcs Magyaroirszágon elpusztuljon, de ő nem akar terményekkel kereskedni, — megint végtelen okos elv — csak kötelességszerűen közbelép mindig, ahol a kereskedelem vagyi beszüntette működését, vagy tőke hiányában nem tud kellő működést kifejteni. Valószínűleg azért egyesitették az Alföldi Gyümölcs- és Zöldségnemüértékesitő Szövetkezetet, a Burgonyatermelő Szövetkezetet és a Makói Hagymatermelő Szövetkezetet a Mezőgazdasági Termelő r

Egyesitett Szövetkezet név alatt. Egy pillantást azonban, mielőtt még az. egyesitett szövetkezet működését nézném, vetnem kell ennek a három szövetkezetnek az egyesítés előtt mutatott működésére

1

. Az 1926-os esztendő ugyan a gyümölcsértékesitésre vonatkozóan nem volt a legkedvezőbb, de nem szabad elfelejteni, hogy a meglehetősen hosszú gyüniölcskampány idejéből ez a szövetkezet tulajdonkép csak hat hétig dolgozott és ezalatt a hat hét^alatt sikerül neki milliárdokra rugó veszteséget okozni az államnak. Nern is csoda, hogy ennek a gyümölcséirtékesitő szövetkezetnek élen egy pékmester állott. (Csontos Imre: Okos ember; az, pedig!) Kérem, hiszen akad a pékek közt is okos ember! (Szabó Iván: Hivatásos gyümölcskereskedő volt!) A Burgonyatermelő Szövetkezet szempontjából az 1926-os év már sokkal jelentékenyebb veszteséggel zárult, pedig itt sokkal súlyosabbak a mellékkörülmények, mert a biirgonyaértékesitésre vonatkozóan az 1926-os év rendkívül kedvező volt. Nagyszerű konjunktúra volt. Hivatalos helyről azt az értesítést is nyerte mindenki, hogy a Burgonyatermelő Szövetkezet működése következtében sikerült is a magyar gazdák burgonyáját drágábban eladni, mint valaha. Be épen ezért állott be a baj. Mert a Burgonyatermelő Szövetkezet, egy állani, által támogatott szövetkezetnél meg nem engedett módou olyan spekulációba ment bele, hogy az akkor uralkodó és tartós hausse ellenére egyszerűen baisse-spekulációt csinált. Szeptemberi rendeléseit nem fedezte le kellő időben, hanem csak szállításkor vásárolt és igy 9 milliárd korona körüli veszteséget okozott ennek, a szövetkezetnek egyedül ez a spekulációja. (Mayer János földmivelésügyi minister: Ugyan, kérem!) Nem az én adatom. Erről az adatról az, igen t. minister ur is tudja, hogy kitől ered, mert az ő kezei közt is ott van. (Mayer János földmivelésügyi minister: Ugyan! Túlzás!) Ha túlzás és 8 milliárd és ;

300 millió, ez nemi olyan nagy eltérés. Koncedálnom kell köteles tárgyilagosságból viszont, hogy a makói hagymaértékesitő mindig eredményesen es igen szépen dolgozott. Bugyi Antal volt képviselőtársunkat szólították fel annakidején az Egyesült Szövetkezet reorganizálására. Miért, miért nem, ő hirtelen kivált onnan anélkül, hogy jelentős eredményi tudott volna elérni. Nem is kutathatom, mivel erről informálva egyáltalán nem vagyok, de egy pillantást a kép teljessége kedvéért vetnem kell arra, hegy most már az Egyesült Szövetkezet, amely a kormánynak sokkal jelentősebb kedvezésében részesült, milyen működést fejtett ki azóta, amióta 1927-ben egyesítve lett. T. Ház! Ami a gyümölcsértékesítést illeti, ezen a téren okulva talán a múlt szomorú és keserű tapasztalatain, 1927-ben egyáltalán nem fejtett ki a szövetkezet működést. Egyszer amint hallom a kopenhágai magyar borház kérésére propaganda céljaira két vagon görögdinnyét vitt ki, azonban miután ezt ő maga nem tudta megcsinálni, egy budapesti céget kért fel a megvásárlásra. Mindennemű olyan beállitás, mintha & kereskedőknek engedte volna ezt át és a kereskedőknek útját kívánta volna egyengetni ez a szövetkezet, a mesék világába, tartozik. Egész egyszerűen a maga hatáskörén belül nem tudta a gyümölcsértékesitést és a kivitelt megszervezni és nem tudott gyümölcsöt exportálni Magyarországról. Pedig hogyan áll a gyümölcsexportra vonatkozólag a helyzet? Egy nagyon illetékes tényezőtől saját neve alatt megjelent egy kormánynyilatkozat már egy féléve vagy egy év előtt, hogy azért kellett a szövetkezet erre a célra, inert közbe kellett lépni, mert a kereskedelem távolról sem tart lépést a külföldi igényekkel. A gyümölcsexportnak 80%-a pedig most már uniformirozott csomagolásban megy ki kereskedők utján. De kérdezem, ha ez