Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-160

338 Az országgyűlés képviselőházának 160 ülése 1928 április 26-án, csütörtökön, 11 óráig

1 bonyolódik le, mert az éjjeli órákban itt a vonatok általában nem közlekednek. Tehát épen a nappali órák azok, amelyeikből a, 3 és fél órai lezárás folytán olyan közlekedési anarchia tériem; hogy vannak órák, amelyeknek fele részén le van zárva ez az útvonal; vannak órák, különösfen a déli órák, amikor egy órán belül 20 peréig van

1 ezen az útvonalon a sorompó lezárva. Mármost ennek a kérdésnek megoldási módjainak meginduló vitájában felmerült három megoldás lehetőséigének a kérdése. Az egyik ezek közül a legiteriinészetesebib: a vasút kihelyezésének a formája, a másak a vasút lesüllyeztésének formája, amely szintén megfelel a város igényeinek és a harmadik a vasút felemelésének a formája. A Máv. elaboratumia kimutatja azt, hogy a vasútnak: kihelyezése háromféle megoldásban létesitheto. Az egyik az, hogy a vaisut forgalmát kiterelik a körvasúira; a másik az. hogy ennek a vasútnak forgalmát, a Keleti pályaudvarra és a körvasúira megosztva olyformán terelik eh hogy a Keleti pályaudvarra futnaik be a személyvonatok és a körvasuton át mennek a tehervonatok. A harmadik megoldás pedig Szemere-teleptől, egészen külön uj vonalrészt építenek, amely a körvasú takra terelné ennek a yasutvonlalnak teljes forgalmat. A költségvetés szerint e '. közül a három, megoldás közül az egyik 12 és fél millió, a, másik 16 millió, a hiariniadik 13,550.000 pengőbe kerül. Mind a három megoldásnál — az elaboratum szerint — a vasutaknak rendkívüli vontatási költségtöbbletei származnak ezen megoldások következtében, mert vonaltöbbleitekről van szó. Meg kell azonban állapitanom azt, hogy ezekbe a költségekbe ez az elaboratum meglehetős mennyiségben olyan tételeket és olyan költségeket is bevesz, amely költségek ezen vonalépités és vonaláthelyezés nélkül is felmerülnének, amely beruházások megvalósitandók volnának. így például Rákos pályaudvarnak, Kőbánya pályaudvarnak kibővítési költségeit, amelyek amugyis szükségesek és amugyis esedékesek, ide, ennek az egy tételnek rovására irja, továbbá a Kőbánya-Hizlalda állomásnak kibővítését és azokat a vasúti berendezési költségeket, amelyek természetszerűen már régen érzett szükséglet kielégítésére volnának szükségesek, ide, ezeknek a megoldásoknak terhére irja ez az elaboratum. Az ut egyes átvezetési módjainak lehetőségeivei kapcsolatban az útnak lesüllyesztését már 16 millió pengővel irányozza elő ez az elaboratum, de olyan formában, hogy ez a vonal nem támfalak között, hanem szabad részük közt menne Budapest területén keresztül. Én a magam részéről elképzelhetetlen megoldásnak tartom ezt. de még mindig jobbnak, mint azt a gondolatot, hogy Budapestnek ebben az előkelő villanegyedében egy hat méter magas töltés készüljön 32 méter alapterülettel és ez a 32 méter alapterületű és hat méter magas töltés vágja ketté Budapest VII. kerületének kellős közepét. Ez a megoldás elképzelhető Kutyabagos és Sziiasbalhás között, künn a vonalon, de nem képzelhető el semmi körülmények között Budapest székesfőváros VII. kerületének kellős közepén. Aki ilyen megoldást tervez Budapesten, az eo ipso arra törekszik, hogy ez a megoldás lehetetlenüljön. El tudom képzeni azt. hogyha itt Budapesten magasvasutat terveznek, az &gy vasbetonpályán, vasbetonpillérekből és hevederekből álló pályán szalad, de azt elképzelhetetlennek tartom, hogy Budapest területén 6 méter magas töltéseket építsenek kétoldalt gyepes rézsűkkel. Még abban a megoldásban, amely abban az elaborátumban rajzolva van, hogy tudniillik a töltésvonal egyik oldalán két méter magas támfal legyen készítve, sem lehet hozzáértést konstatálni. Aki ilyen tervet csinál, annál szándékosság látszik abban az irányban, hogy ezt a megoldást olcsónak tüntesse fel, pedig ezt a megoldást Budapeien megvalósitani nem lehet. Hozzá! kell azonban tennem azt is, hogy itt útátjárók vashidakkal vannak készítve. Budapest idegéletében a zaj már úgyis olyan jelentős tényező, hogy a budapesti zaj tompítása terén minden faktornak össze kell fognia, hogy Budapest város közönségének idegeit a fölös és túlságos zajtól lehetőleg mentesítse. Most ezek tetejében egy zörgős vashídon átrobogó gyorsvonati útkereszteződést elképzelni az én megítélésem szerint rendkívül helytelen és tűrhetetlen megoldás volna. Ezzel a töltésépítéssel tudja csak kimutatni az elaboratum, hogy ez a megoldási mód 18

;

000.000 pengőt igényel, ha pedig csak hat utcán át csinálják meg az utcakereszteződést, akkor 10 millió pengőbe. Hogy azonban mi az utcák egész sorozatát ne engedjük átmenni ezen töltés alatt, például magát az Andrássy-utnak leendő meghosszabbítását vagy például az Erzsébet királynéutat, ezt elképzelni sem lehet, vagyis nem hat utcának, hanem legalább 16 utcának kereszteződéséről van szó és mihelyt erre számítom át a dolgot, abban a pillanatban már 22 millió pengőbe kerül ez az egész megoldás és akkor még mindig ott vagyunk, hogy ezen utak közötti rész nem lábakon, nem oszlopokon álló, nem vasbetonszerkezetük hanem közönséges töltés és zörgős vasszerkezet, amely a főváros képének teljes tönkretétele s amelyhez sem a székesfőváros közönsége, sem a székesfővárosi közmunkák tanácsa soha hozzájárulni nem tud. A minister ur figyelmét ebből a szempontból fel akarom hívni erre az elaborátumra és arra kérem a minister urat, méltótassék odahatni, hogy ez a magasvasuti megoldás szintén objektíven, olyan formában tárgyaltassék meg, ahogy azt Budapesten meg lehet építeni, tehát a vasszerkezetek mellőzésével a vasbetonszerkezetek előtérbe tolásával, ha épen ezzel a megoldással próbálják megoldani és olyan formában, hogy Budapesten se a zörgés, se az utak elzárása be ne következhessek, hanem az Andrássy-uttól kezdve egészen a Kerepesi-utig minden közút, minden akadály nélkül keresztülvezethető legyen még azok is, amelyek eziidőszerint nincsenek keresztülvezetve, mert hiszen épen az okozza Budapest fejlődésének stagnálását, hogy bizonyos előkelő és elsőrendű utvonalakat keresztezvén ez a vasút, ezek nem tudtak továbbfejlődni. Hiszen itt van áz Andrássy-ut meghoszszabbitása, amely rendkívül égető problémája Budapest szabályozásának és Budapest telekpolitikájának, úgyhogy az Andrássy-ut meghosszabbítása elől kitérni nem lehet, ezt pedig lehetetlenné tennők olyan megoldással, hogy a vasút épen ezen a helyen leszáll az eredeti nivójára és épen az Andrássy-ut keresztülvezetését tenné lehetetlenné. Ezt az én megítélésem szerint a tárgyalás alapjául sem lehet tekinteni. Mély tisztelettel kérem a minister urat, hogy azt a sok jóakaratot, amelyet ennek a kérdésnek a megoldására szentelt, méltóztassék ezekkel az én általam mély tisztelettel előadottakkal kiegészitve olyan formába terelni, hogy ezek* a megoldások egyenlő alapon, egyenlő megépithetési és számítási alapon, jöjjenek mielénk és hogy olyan primitiv megoldások,