Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-160

338 Az országgyűlés képviselőházának 160 ülése 1928 április 26-án, csütörtökön, 11 óráig 1 bonyolódik le, mert az éjjeli órákban itt a vonatok általában nem közlekednek. Tehát épen a nappali órák azok, amelyeikből a, 3 és fél órai lezárás folytán olyan közlekedési anarchia tériem; hogy vannak órák, amelyeknek fele ré­szén le van zárva ez az útvonal; vannak órák, különösfen a déli órák, amikor egy órán belül 20 peréig van 1 ezen az útvonalon a sorompó le­zárva. Mármost ennek a kérdésnek megoldási módjainak meginduló vitájában felmerült há­rom megoldás lehetőséigének a kérdése. Az egyik ezek közül a legiteriinészetesebib: a vasút kihelyezésének a formája, a másak a vasút le­süllyeztésének formája, amely szintén megfelel a város igényeinek és a harmadik a vasút fel­emelésének a formája. A Máv. elaboratumia kimutatja azt, hogy a vasútnak: kihelyezése háromféle megoldásban létesitheto. Az egyik az, hogy a vaisut forgalmát kiterelik a körvas­úira; a másik az. hogy ennek a vasútnak for­galmát, a Keleti pályaudvarra és a körvasúira megosztva olyformán terelik eh hogy a Keleti pályaudvarra futnaik be a személyvonatok és a körvasuton át mennek a tehervonatok. A har­madik megoldás pedig Szemere-teleptől, egé­szen külön uj vonalrészt építenek, amely a kör­vasú takra terelné ennek a yasutvonlalnak tel­jes forgalmat. A költségvetés szerint e '. közül a három, megoldás közül az egyik 12 és fél mil­lió, a, másik 16 millió, a hiariniadik 13,550.000 pengőbe kerül. Mind a három megoldásnál — az elaboratum szerint — a vasutaknak rend­kívüli vontatási költségtöbbletei származnak ezen megoldások következtében, mert vonal­többleitekről van szó. Meg kell azonban álla­pitanom azt, hogy ezekbe a költségekbe ez az elaboratum meglehetős mennyiségben olyan tételeket és olyan költségeket is bevesz, amely költségek ezen vonalépités és vonaláthelyezés nélkül is felmerülnének, amely beruházások megvalósitandók volnának. így például Rákos pályaudvarnak, Kő­bánya pályaudvarnak kibővítési költségeit, amelyek amugyis szükségesek és amugyis ese­dékesek, ide, ennek az egy tételnek rovására irja, továbbá a Kőbánya-Hizlalda állomásnak kibővítését és azokat a vasúti berendezési költségeket, amelyek természetszerűen már ré­gen érzett szükséglet kielégítésére volnának szükségesek, ide, ezeknek a megoldásoknak terhére irja ez az elaboratum. Az ut egyes át­vezetési módjainak lehetőségeivei kapcsolat­ban az útnak lesüllyesztését már 16 millió pen­gővel irányozza elő ez az elaboratum, de olyan formában, hogy ez a vonal nem támfalak kö­zött, hanem szabad részük közt menne Buda­pest területén keresztül. Én a magam részéről elképzelhetetlen megoldásnak tartom ezt. de még mindig jobbnak, mint azt a gondolatot, hogy Budapestnek ebben az előkelő villa­negyedében egy hat méter magas töltés ké­szüljön 32 méter alapterülettel és ez a 32 méter alapterületű és hat méter magas töltés vágja ketté Budapest VII. kerületének kellős köze­pét. Ez a megoldás elképzelhető Kutyabagos és Sziiasbalhás között, künn a vonalon, de nem képzelhető el semmi körülmények között Buda­pest székesfőváros VII. kerületének kellős kö­zepén. Aki ilyen megoldást tervez Budapesten, az eo ipso arra törekszik, hogy ez a megoldás lehetetlenüljön. El tudom képzeni azt. hogyha itt Budapesten magasvasutat terveznek, az &gy vasbetonpályán, vasbetonpillérekből és heve­derekből álló pályán szalad, de azt elképzel­hetetlennek tartom, hogy Budapest területén 6 méter magas töltéseket építsenek kétoldalt gyepes rézsűkkel. Még abban a megoldásban, amely abban az elaborátumban rajzolva van, hogy tudniillik a töltésvonal egyik oldalán két méter magas támfal legyen készítve, sem lehet hozzáértést konstatálni. Aki ilyen tervet csinál, annál szándékos­ság látszik abban az irányban, hogy ezt a meg­oldást olcsónak tüntesse fel, pedig ezt a meg­oldást Budapeien megvalósitani nem lehet. Hozzá! kell azonban tennem azt is, hogy itt út­átjárók vashidakkal vannak készítve. Buda­pest idegéletében a zaj már úgyis olyan jelen­tős tényező, hogy a budapesti zaj tompítása terén minden faktornak össze kell fognia, hogy Budapest város közönségének idegeit a fölös és túlságos zajtól lehetőleg mentesítse. Most ezek tetejében egy zörgős vashídon átrobogó gyorsvonati útkereszteződést elképzelni az én megítélésem szerint rendkívül helytelen és tűrhetetlen megoldás volna. Ezzel a töltésépí­téssel tudja csak kimutatni az elaboratum, hogy ez a megoldási mód 18 ; 000.000 pengőt igé­nyel, ha pedig csak hat utcán át csinálják meg az utcakereszteződést, akkor 10 millió pengőbe. Hogy azonban mi az utcák egész sorozatát ne engedjük átmenni ezen töltés alatt, például magát az Andrássy-utnak leendő meghosszab­bítását vagy például az Erzsébet királyné­utat, ezt elképzelni sem lehet, vagyis nem hat utcának, hanem legalább 16 utcának kereszte­ződéséről van szó és mihelyt erre számítom át a dolgot, abban a pillanatban már 22 millió pengőbe kerül ez az egész megoldás és akkor még mindig ott vagyunk, hogy ezen utak kö­zötti rész nem lábakon, nem oszlopokon álló, nem vasbetonszerkezetük hanem közönséges töltés és zörgős vasszerkezet, amely a főváros képének teljes tönkretétele s amelyhez sem a székesfőváros közönsége, sem a székesfővárosi közmunkák tanácsa soha hozzájárulni nem tud. A minister ur figyelmét ebből a szempont­ból fel akarom hívni erre az elaborátumra és arra kérem a minister urat, méltótassék oda­hatni, hogy ez a magasvasuti megoldás szin­tén objektíven, olyan formában tárgyaltassék meg, ahogy azt Budapesten meg lehet építeni, tehát a vasszerkezetek mellőzésével a vasbe­tonszerkezetek előtérbe tolásával, ha épen ez­zel a megoldással próbálják megoldani és olyan formában, hogy Budapesten se a zörgés, se az utak elzárása be ne következhessek, ha­nem az Andrássy-uttól kezdve egészen a Kere­pesi-utig minden közút, minden akadály nélkül keresztülvezethető legyen még azok is, ame­lyek eziidőszerint nincsenek keresztülvezetve, mert hiszen épen az okozza Budapest fejlődé­sének stagnálását, hogy bizonyos előkelő és elsőrendű utvonalakat keresztezvén ez a vasút, ezek nem tudtak továbbfejlődni. Hiszen itt van áz Andrássy-ut meghosz­szabbitása, amely rendkívül égető problémája Budapest szabályozásának és Budapest telek­politikájának, úgyhogy az Andrássy-ut meg­hosszabbítása elől kitérni nem lehet, ezt pedig lehetetlenné tennők olyan megoldással, hogy a vasút épen ezen a helyen leszáll az eredeti ni­vójára és épen az Andrássy-ut keresztülvezeté­sét tenné lehetetlenné. Ezt az én megítélésem szerint a tárgyalás alapjául sem lehet tekinteni. Mély tisztelettel kérem a minister urat, hogy azt a sok jóakaratot, amelyet ennek a kér­désnek a megoldására szentelt, méltóztassék ezekkel az én általam mély tisztelettel előadot­takkal kiegészitve olyan formába terelni, hogy ezek* a megoldások egyenlő alapon, egyenlő megépithetési és számítási alapon, jöjjenek mielénk és hogy olyan primitiv megoldások,

Next

/
Thumbnails
Contents