Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.
Ülésnapok - 1927-160
324 'Az országgyűlés képviselőházának 160 niillik azt, hogy az [Esti Kurir ((Jánossy Gábor: Már megint?) azt hozta az egyik számában, hogy Wolff Károly, Kócsán Károly és Haller István jártaik volna iközbe a vizsgálat idején, hogy az egyesület ellen vezetett vizsgálat valamükíép enyhe legyen. (Kócsán Károly: Sohasem!) Kijelentem, hogy sem Wolff Károly, sem Kócsán Károly sohasem jártak el; én magam sem jártam soha a vizsgálat idején senkinél. ÍKócsán Károly: Sohasem jártam el!) Valószínűleg nem is tudott róla semmit sem. Én igenis, amikor a vizsgálat megtörtént volt, eljártam a kereskedelemügyi ministeriumban. kérve, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvet minél hamarabb küldjék le, hogy az április elején megtartandó Iközgyülésen foglalkozni lehessen már ezzel a leirattal, és hogy annaik megfelelően a közgyűlés intézkedhessek. Nem volt szükség semmi néven nevezendő protekcióra, mert hiszen a vizsgálat semmi olyant meg nem állapított, amilyent bármelyik egyesületről meg ne lehetne állapítani. (Felkiáltások a jobboldalon: Rendben van!) Az egyesületnek tényleg nem voltak a kettős könyvvitel készitésére képesített könyvelői, tehát megengedem, hogy az egyesület vezetésében valami hiba történhetett. Azért hoztam fel ezeket az egyesület védelmére, mert azt hiszem, hogy minden olyan eeryesületnél, amely a vasúti munkásságból 18.000 embert tud a nemzeti eszme mellé állitani, e mellett becsületesen és bátran szolgálta mindig felsőbbségével szemben is, ahol kellett, a munkásság szociális érdekeit, ezt az egyesület elleni támadást vissza kell utasítani. Bár volna minél több olyan keresztény nemzeti felfogás alapján álló szervezetünk, amely a magyar munkásságot iparkodik kézbevenni, (Helyeslés a baloldalon. — Egy hang: Nemcsak szóval, hanem tettel is!) a magyar nemzeti gondolat szolgálatába állitani és emellett mindent ' megtenni, amit a munkásság szociális érdeke kivan. A címet elfogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következikl Fitz Arthur jegyző: Farkasfalvi Farkas Géza! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Farkasfalvi Farkas Géza: T. Képviselőház! Vasúti tarifánkat is a mezőgazdaság szolgálatában kell állítanunk jobban, mint az ma van. A. nemzetközi forgalomban ugyanis a békebeli állapottal szemben circa 50 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági termények szállitásának díjszabása, így amig 1914-ben Szolnokról 100 métermázsa búzának szállítása, 15 tonnás vagonban értve, 88 pengőbe került, ma ugyanez 132 pengőbe kerül, tehát 50%-kai drágább, mint 1914-ben volt. A legjobban sérti azonban az agrár társadalmat a Magyar Államvasutaknak az a tarifái is intézkedése, amely szerint az idegen államok, illetve speciálisan, különösen a déli és délkeleti szomszédaink mezőgazdasági terményeit saját országunkon keresztül is olcsóbban szállítja, mint a mi terményeinket, énen azokra a piacokra, a nyugati és északnyugati piacokra, amelyekre nekünk is feltétlenül szükségünk van mezőgazdasági terményeink elhelyezése végett. így a mi versenykép eségunket ottan nagyon megnehezíti a Magyar Államvasút a drága vasúti tarifa által. Egy-két példát vagyok bátor erre nézve felhozni. A Magyar Államvasutak vonalain a magyar származású búzáinak semmiféle kiviteli kedvezménye nincsen, míg bármely jugoszláv határállomásról, bármely osztrák, cseh vagy román határállomásra 20% kedvezménye ülése 1928 április 26-án, csütörtökön. van a jugoszláv búzának. Például a magyar búza szállitása Kelebiából Szobra, 15 tonnás koesiszállitást feltételezve, 100 métermázsánként 216 pengőbe kerül, mig a jugoszláv búzánál ugyanebben a relációban való szállítás csak 170 pengőbe kerül. Ugyanez áll a magyar búzának Kelebiából Hegyeshalomig 15 tonnás kocsi szállításánál is, ami 100 métermázsánként 260 pengőbe kerül, mig a jugoszláv búzát ugyanilyen viszonylatban 226 pengőért szállítja a Magyar Államvasút. A jugoszláviai származéásu tengeri ugyancsak élvezi ezt a 20%-os kedvezményt, amelyet a jugoszláv búza élvez. Amig a magyar tengerinek Lökösházáról Szobig való szállitása 259 pengőbe kerül 100 métermázsánként, addig a román tengeri szállitása 100 métermázsánként ugyanilyen viszonylatban, mindig 15 tonnás szállítást értve... Elnök: Kénytelen vagyok a képviselő ur beszédét félbeszakítani és szintén figyelmeztetni, hogy nagyon elméltóztatik a tárgytól térni. A Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség személyi járandóságairól van szó és ez a rovat nem hozható összefüggésbe az Államvasutak tarifális politikájával. Méltóztassék mondandóit majd a megfelelő rovathoz kapcsolni: az Államvasutak üzemére vonatkozó rovathoz. fJánossy Gábor: Azért halljuk csak! Majd belekapcsoljuk !i) Az elnök figyelmeztetését ne méltóztassék tréfás módon aposztrofálni. ^Kéren tehát a képviselő urat, méltóztassék a megfelelő rovatnál feliratkozni és ezeket ott elmondani. Farkasfalvi Farkas Géza: Ott fogom folytatni! Elnök: Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur jegyző: Meskó Zoltán! (Rothenstein Mór: A tárgyhoz!) Meskó Zoltán: Köszönöm a figyelmeztetést. T. Ház! Abban a reményben és abban a hitben szólalok fel, hogy egy teljesen magára hagyott nagy magyar vidék érdekében történő ismételt felszólalásom végre meghallgatásra és nem süket fülekre fog találni. A Baja—Hajós—Kecel—Kiskőrösi vasút megépítéséről van szó ezt sürgetem már évek óta. Erre a vasútra óriási szüksége van ennek a vidéknek. Azért szólalok fel ennél a címnél, mert köztudomású — aki esetleg nem tudná, tőlem meghallhatja — hogy a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség gyakorolja az ellenőrzést az összes vasutak fölött; ez a kérdés tehát ide tartozik. Amikor egy uj megépítendő vasútvonalról, vagy arról van szó, hogy egy vasúti vonalat megépitsenek-e vagy sem, a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség szakvéleménye alapján történik a döntés, Fontosának tartom tehát ennél a címnél, ahol a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőségről van szó, ezt a kérdést szóvá tenni. Több mint ötven éve húzódik már ez az ügy. Évről-évre vártuk és vártuk ennek a vasúti vonalnak megépítését. Kiadták az Adorján—Teleki-féle koncessziót; Schwartz megkapta az előmunkálati engedélyt, ezt évrőlévre meghosszabbították és az egész vidék, Baja városát is beleértve, várva-várta mikor történik meg az első komolyabb lépés a munka elvégzése iránt. Egészen őszintén és nyiltan megmondom: 50 év alatt annyi változás állott be a vasútnál, hogy időköziben Schwartz a nevét Feketére magyarosította. Hogy mennyire fontos ennek a vasútnak megépítése, mutatja az, hogy az Országos Közlekedési Bizottság, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott, a jövedelmezőség szempontjából
