Képviselőházi napló, 1927. XI. kötet • 1928. április 17. - 1928. május 01.

Ülésnapok - 1927-160

SOO 'Az országgyűlés képviselőházának 160 ütése 1928 április 26-án, csütörtökön. amely szorosan összefügg- a balesetbiztosítás­sal és betegsegélyezéssel. Ennek az lesz nem­sokára a hatása, hogy a munkaközvetítést is ki fogják venni a minister mm ügyköréből. Ez összefügg a munkanélküli biztosítási szervezet­tel, tehát a népjóléti ministerium hatáskörébe fog kerülni, úgyhogy mahoHap a kereskede­lemügyi ministerial^ a minimálisra fog ösz­szezsugorodni. (Fábián Béla: Legalább akkor fog törődni az iparral és kereskedelemmel!) Ez­zel szemben azíonban fel akarom hivni a minis­ter ur figyelmét arra, hogy van egy kisipari osztály a ministerium kebelében, amelynek tisztviselői karából is folyton kisebb és kisebb osztály lett, valamikor pedig hatalmas nagy szervezet volt, és rengeteg iparfejlesztési mun­kát végzett. Én, aki a kézműipar sorsát telje­sen a magamévá tettem, de nemcsak én, mert magáévá tette mintegy 100 képviselő ebből a Házból, a kormánypártból és a kormányt tá­mogató kereszténypártból, akik küzdeni és har­colni akarunk ennek az elhanyagolt osztály­nak érdekéért, mi arra kérjük a minister urat, legyen gondja rá, bjogy ez a kisipari osztály, amely valamikor gyönyörű szép munkát vég­zett, ismét hivatásának magaslatára kerüljön, ismét kiépittessék, s azok a feladatok, amelyek a kézműipar fejlesztésével kapcsolatosak, teljes mértékben napirendre kerüljenek. Szerettem volna, ha a minister ur tegnapi beszédében a kisipari kérdésről többet mondót! volna, nem azért, mintha nem ismerném a mi­nister ur meggyőződését, mintha nem tudnám azt, hogy a minister urnák teljesen azonos a felfogása a mi törekvéseinkkel, hanem azért, hogy megnyugtassa kifelé a közönséget és ezenkivül hogy megismerjék a minister ur Programm ját a kisipar fejlesztésére vonatko­zólag. Én azt látom, hogy minden hatóság feje igazodik az ő ministerének szavai után. Ha a minister ur itt nyiltan meg fogja mondani, hogy a kisipari kérdést nagyon fontosnak tartja, akkor kétségtelen, hogy a közmunkák kiadásánál és a közszál Utasokban való részvé­telnél a kisiparosságnak nagyobb előnyöket fognak nyújtani az egész országban. Felhívom a minister ur figyelmét arra, hogy egyes ipartestületek alapszabályai na­gyon soká fekszenek a ministeriumban. Á múltkor felhívtam levélben a minister ur figyelmét például a pomázi ipartestület alap­szabályai ügyére, amely ügy nem kevesebb, mint egy esztendeje fekszik a ministeriumban. Ha mi ezzel a kényelmességgel, adminisztrá­ciós nehézséggel kezeljük az ipari ügy éket, ak­kor nem remélhetjük, hogy Magyarországon a kézművesipar meg fog nyugodni. Felhivom a minister ur figyelmét erre a kérdésre, amely tisztán csak adminisztratív kérdés és kérem, hivja fel a személyzet figyelmét arra, hogy a kisipari ügyekkel sürgősebben és gyorsabban foglalkozzék. (Helyeslés.) A minister ur hatáskörébe rendkívül sok közmunka és közszállitás tartozik. Az összes állami üzemek kérdése annak a személyzetnek vezetése alatt áll, amelynek fizetéséről épen most tárgyalunk. Kérem a kereskedelemügyi minister urat, hogy ő, aki leginkább van hi­vatva ebben az országban a kisipar érdekeinek védelmére, hasson oda, hogy elsősorban az ál­lami üzemekben, ahol az iparosság számára a versenyképesség megvan, a kisiparosság ré­szesitessék kedvezményben és munkában. Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, mél­tóztassék a tárgyhoz visszatérni. Aj képviselő ur a kisipari kérdésről beszél, ezúttal azonban a központi igazgatás járandóságai vannak na­pirenden. Frühwirth Mátyás: Az a célom felszólalá­sommal, hogy az a személyzet, amely fizetést kap és kisipari kérdésekkel foglalkozik, na­gyobb munkára serkentessék és a kisipari osz­tályban elhelyezett személyzet száma szaporit­tassék. Méltóztassék a minister urnák arra tö­rekedni, hogy a kisiparos kérdésekkel a kis­ipari osztály minél többet foglalkozzék, mert máskülönben ez a kisiparos osztály teljesen el­hanyagolódik és félni lehet attól, (Fábián Béla: A forgalmiadóellenőrök annál többet foglalkoznak velők!) hogy akkor a radikálisok karjaiba kergetjük őket. Tisztelettel kérem tehát a minister urat, hivja fel a személyzetet arra, hogy a kisiparos kérdéssel és azokkal a hatóságokkal, amelyek az ő hatáskörébe tartoznak, többet és lelkeseb­ben foglalkozzék. (Helyeslés. — Fábián Béla: Minden szemfényvesztés addig, amig* engedik nyúzni az iparost és a kereskedőt!) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Senki feliratkozva nincsen. Elnök: Kivan valaki szólni? (Szilágyi La­jos szólásra jelentkezik.) Szilágyi Lajos képviselő urat illeti a szó. Szilágyi Lajos: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Már ia tegnapi ülésen szóvátettem azt a rész­vénytársaságot, amelyet Magyar Vasúti Autó­közlekedési Vállalat R.-t. cím alatt ismer a közvélemény. Most a személyi járandóságok rovatánál szóvá kell tennem, hony van a ke­reskedelemügyi ministeriumnak egy olyan fő­tisztviselője, aki a részvénytársaság igazgató­ságában benne van. A törvényszéknél lévő jegyzék szerint az igazgatóság tagjai között szerepel Forster Gyula helyettes államtitkár ur, aki tudvalevőleg a kereskedelemügyi mi­nisterium egyik főtisztviselője. Én a házszabá­lyok adta jogomnál fogva ennél a rovatnál te­szem szóvá ezt a visszáságot és ki kell jelente­nem: a magam részéről helytelennek tartom, hogy a kereskedelemügyi ministeriumnak va­lamely főtisztviselője egy olyan részvénytár­saság igazgatósági tagja legyen, amely rész­vénytársaság a magyar Államvasutak és egyéb vasúti vállalatok pénzéből alakult ugyan, mint alaptőkéből, voltaképen azonban egy tel­jesen magáuegyénnek, Haltenberger Samunak, a Budapesti Áutótaxivállalat R.-T. elnökének a vállalata. Azt a kérelmet intézem a kereske­delemügyi minister úrhoz, hogy mivel a keres­kedelemügyi ministeri rendeletek és a keres­kedelemügyi minister által kiadott iparenge­délyek tartalma szerint ez a részvénytársaság privilégiumokat élvez, mégpedig olyan privi­légiumokat, amelyek törvénybe és rendeletekbe ütköznek, még inkább óvakodni kell minden olyan kapcsolattól, amely megjegyzésekre ad okot. Én tehát arra kérném a kereskedelem­ügyi minister urat, hogy az igazgatóság tag­jai között szereplő Forster Gyula, Haich Ká­roly, dr. Halászy László, Haltenberger Samu, dr. Hatsz Károly, Horánszky Gyula, Neufeld Mór, Samarjay Lajcs, dr. Senn Ottó és Tas­nádi Nagy András urak közül azokat az ura­kat, akik a kereskedelmi ministerium központi igazgatásához tartoznak, ezen igazgatósági tagságról való lemondásra felszólitani méltóz­tassék. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan szólni. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minis­ter: T. Képviselőház! Nem akarom elvenni az

Next

/
Thumbnails
Contents